Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-12-03 / 49. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Várakozás. A közeledő tél az ember kedélyéri is sa­játos változást idéz elő. A verőfényes idő, ki a szabadba, Isten kék sátora alá hívja, nógatja az embert, aki minden mesterkélt civilizáció mellett mégis csak a természet gyermeke ma­rad alapjában egész életén át; de amint hosz­szabbodnak az éjszakák, amint nappal is mind­jobban megüli a világot a köd és a homály, mindinkább elfordul érdeklődésünk a külső vi­lágtól. Kezdünk befelé nézni. Figyelmünk tárgya belső énünk lesz. Felfedezzük ebben a nyüzsgő és forrongó világban azt, aki elől szinte sze­retünk elmenekülni — saját magunkat. És mi a legjellemzőbb vonás bennünk, a mai kor gyermekeiben ? Egy szóval fejezem ki: rakozás. Valami sajátos feszültséget érez ma minden magára eszmélt lélek. Érezzük, hogy úton vagyunk, a dübörgő vonat repít magával s nem tudjuk, hogy hova, minő végállomás felé visz. Társadalmi és nemzeti életünk telve van nagy bizonytalanságokkal, nyugvó pontot csak a messze jövőben sejtünk inkább, mint látunk, ott, ahol majd véget ér a mérkőzés és elcsitúl a harci lárma, de pillanatnyilag csupa bizonytalanság, csupa meglepetésekre készü­lődés. Várunk, várunk, lessük a jeleket, reme­günk reményeink elhomályosodásától, felújon­gunk örömünkben, ha sötét éjszakánkon át­villan egy hajnalsugár. Szinte már babonás naivsággal iapadun^. egy-egy biztató ^lenség ­hez s természetes, hogy állandóan csalódunk és kiábrándulunk, mert egészen gyermekekké lettünk tehetetlenségünk érzetében. Nagy dol­gok dőlnek el körülöttünk, társadalmi és nem­zeti életünk új alapjai rakódnak le és olykor úgy érezzük, hogy, mintha kővé meredtek volna tagjaink, nem tudunk mozdulni, kénytelenek vagyunk átszenvedni minden kínját a tehetet­lenségnek. Pedig . . . meg kell mozdulnunk. Jogot kell nyernünk egy jobb jövőre. Ám ehhez csak úgy lehet eljutni, ha várakozásunkba férfias tettvágyat vegyítünk. Sült galambok nem repül­nek senki szájába, kemény küzdelem nélkül nincs kilátás sikerre. Meg kell fizetni a bol­dogulás árát testi és lelki erőfeszítéssel. Meg kell hát tanulnunk férfiasan tervezni és csele­kedni. Meri gyávaság és szégyen az, ha rá­bízzuk élethajónkat a hullámok szeszélyes játé­kára s nem merjük, vagy nem is birjuk meg­ragadni hajónk kormányrudját. Nem ölbe tett kar, hanem erősen megragadott kormányrúd illik a férfiúhoz. Ennek meggondolása arra int, hogy a várakozás erőnk összeszedésére indítson. Mert akár a vallás igazságára hallgatva azt valijuk, hogy van ugyan Gondviselés, de ne csak imád­kozzunk, hanem dolgozzunk is; akár a hitet­lenekkel tartunk, akik egyedül saját erejére utalják az embert: mindenképen megújulás a kötelességünk. Mi, magyarok jogos büszkeséggel te­kintünk vissza ezeréves multunkra. De éppen a mai nemzedéknek van alkalma bámulni azt az óriási erőfeszítést, amellyel új államok alakulnak és rakják le nemzeti életük alapjait, sokszor bizony hazugságokra és csalásokra építve, de elismerésre méltó szívóssággal és életvággyal. Ez a látvány rázzon fel minket keleti kényelmünkből, acélozza meg akarat­erőnket, mert éini akarunk, de csak akkor lesz teljesebbé a nemzeti életünk, ha több önmeg­tagadást s több energiát építünk bele, Nagy­Magyarország alapjaiba. Várakozzunk, reméljünk, de cselekedjünk is. R. K. Városi közgyűlés. — 1927 december 1. — Az 1927. évi költségvetés módosítása. Per a Hungária műtrágyagyár ellen. Pápa város képviselőtestülete e héten, csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott, melyen vagy 40 képviselőtestületi tag vett részt. A köz­gyűlés megnyitása és a jegyzőkönyv hitelesí­tése után dr. Tenzlinger József polgármester meleg szavakkal üdvözölte a képviselőtestület körében, a püspöki székhely Pápára történt át­helyezése óta ezúttal először megjelent dr. Antal Géza püspököt és kérte őt, hogy mint a múlt­ban bölcs irányítója volt a képviselőtestület tanácskozásainak, vegye ki részét a jövőben is hasonlókép a testület működéséből. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlésre válaszolva, dr. Antal Géza püspök visszaemlékezett a kép­viselőtestület körében töltött háromévtizedes munkájára, utalva a változott időkre. Akkor a fejlődés boldog útján voltunk, ma sokkal ne­hezebb a helyzet, de így is mindent el kell követnünk, hogy a város virulását elősegítsük. Úgy itt a képviselőtestület körében, mint más­hol is készséges örömmel kívánja részét ki­venni a munkából. Szavait a közgyűlés meg­újult éljenzése követte. ­Napirend előtt a polgármester örömmel emlékezett meg Serédy Jusztinián hercegprí­mási kinevezéséről. Annál nagyobb az örömünk — mondta —, meit az új prímás a városunk­ban oly nagy kulturális érdemeket szerzett bencésrendnek tagja. Ép ezért indítványozza, hogy a kinevezés alkalmából a közgyűlés úgy az új egyházfejedelmet, mint a pannonhalmi bencés rendet üdvözölje s a hercegprímás életére Isten áldását kérje. A javaslatot a képviselő­testület közhelyesléssel elfogadta. Ugyancsak napirend előtt bemutatta az elnöklő polgármester Szűcs Gyula közgyám le­velét, melyben a képviselőtestület őt állásában megmarasztó határozatát megköszönve, tudatja, hogy ameddig a közgyűlés kívánja, állásában MAGYAR-FRANCIA BIZTOSÍTÓ FŐÜGYNÖKSÉQE PÁPAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐTÉR. TELEFON 61. megmarad. Végül tudatta a polgármester, hogy az 1928. évi költségvetés tárgyalását december hó 13-án tartandó gyűlésre tűzi ki. A napirend első pontját: az 1927-es költ­ségvetés módosításának ügyét dr. Fehér Dezső, mint a pénzügyi bizottság előadója referálta. A módosítást az teszi szükségessé, hogy a ki­adások ugyan eléggé előírás szerint történtek, ellenben a bevételek — így a helypénz, fo­gyasztási adó s főleg a kereseti adó-jövedelem cimen előirányzott összeg — nem folynak be s e miatt az év végéig 35.000 pengő hiánnyal kellene számolni. Ennek fedezésére a pénz­ügyi bizottság a város letéti alapjában kezelt s tisztviselői fizetésre szánt, valamint a nyug­díjalap tartalékának szánt 33.750 P felhaszná­lását hozza javaslatba, amely esetben 14 000 P felesleg mutatkozik. Dr. Antal Géza, miután előbb felvilágosítást kért és kapott a főszám­vevőtől a kereseti adó összegének beállításáról, azután megállapította, hogy ez a beállítás nem történt kellő körültekintéssel, mert augusztus havában, amikor a költségvetés készült, már lehetett tudni, hogy a pénzügyigazgatóság mekkora kereseti adót vet ki s a viszonyok rosszabbodása is érezhető volt. A kellemetlen szituációból csupán a tartalékolásra szánt összeg segít ki, ami a jövőben nagyobb elővigyázatra int. Dr. Sulyok Dezső szomorúnak tartja, hogy a költségvetésben kontemplált szép terv nem valósult meg s fél, hogy a mostani számítás is optimisztikus és a várt felesleg elmarad. Fischer Oyula arra figyelmeztet, hagy a jdvő költségvetésben a kiadásoknál is a legnagyobb takarékosságot érvényesítsék. Becsey Ferenc a forgalmi adó nagyságát tette szóvá. Dr. Fehér Dezső előadó megemlíti, hogy a kereseti adóra vonatkozó adatot a bizottság hivatalból kapta s így helyességében nem kételkedhetett, egyéb­ként az elhangzott intelmet mindenesetre meg­szívlelik. Ezután a bizottság javasolta módosí­tásokat egyhangúlag elfogadták. E módosításával kapcsolatban még az 1927- i költségvetésbe beillesztendőleg elhatá­rozták, hogy Gruber Józsefné községi iskola­szolga fizetését havi 16 P-ről 24 P-re emelik fel. Kalmár István és társainak a Cinca-árok elkerítésére vonatkozó kérelmét nem teljesítet­ték, de ezzel kapcsolatban az építészeti bizott­ságot a városmajor és környéke rendezésére vonatkozó javaslat készítésére utasították. Mar­ton Mihály ligeti őrt fizetésemelési kérvényével elutasították. A nyomorék gyermekek otthonára 50 P-t szavaztak meg. 23 városi szegénynek havi segélyét fejenként 4 pengővel felemelték. Vita volt a műegyetemi Sportrepülő Egyesület sorsjegyakciójának támogatása körül. Az áll. vál. ennek elutasítását javasolja. Vitéz Karcsay Béla trianoni helyzetünkben a katonai irányú akciók támogatását fontosnak tartja, mire 80 P-t e célra megszavaztak, de dr. Sulyok Dezső javaslatára az összeget nem a sorsjegyakciónak, hanem a műegyetemi rektor útján egyenesen az egyesületnek küldik meg. A nőnevelő-intézet jubiláris ösztöndíjalapiára 80 P-t megszavaztak. Á vásártér rendezésére vonatkozólag a bejáró útnak salakkal leendő feltöltését s az árkoknak 500 P költséggel leendő kitisztítását mondták ki. Biró Lajos szigorló orvosnak szigorlati dí­jára 50 P segélyt adtak. Nagy érdeklődést kelteti a Hungária­műtrágyagyár üzembe helyezésének ügye, me­lyet dr. Csoknyay János főügyész referált, is­Karácsonyi vásár nagy árleszállítással! Ff A nagyérdemű vásárló közönség figyelmét felhívom az üzletemben felhalmozott összes -j--^ a f \ d^i TtT^TVT/^ divatáruk és női kabátok az eddigi olcsó áraknál is tetemesebb árleszállítására, IJIBj • fi, • 1 mely folyó hó 5-én veszi kezdetét. Kiváló tisztelettel: x m^m^m w ^ V ^

Next

/
Thumbnails
Contents