Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-10-01 / 40. szám
Szerkesztőség: Liget-utca 6. szaTfi?Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér, Telefon 131. szám He lybe n. HIRLAP DENSZOMBATON íos főszerkesztő: <ÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. ISTEN HOZOTT! — Dr. Antal Géza püspök pápai lelkészi beiktatására. A mai nap — október 1-je — mikor a dunántúli református egyházkerület nagynevű püspöke, dr. Antal Géza oly célból érkezik városunkba, hogy az itteni református gyülekezet első lelkészi állását elfoglalja s ezzel a kerület püspöki székhelyét véglegesen városunkba helyezze át, nagy és jelentős örömünnepe nemcsak az egyháznak, mely büszkén és boldogan fogja őt lelkipásztorának vallani, de piros betűkkel lesz beirva mindenkorra annak a városnak krónikájába is, mely az egyházkerület fejét mától fogva mindig állandó lakójának, pápai polgárnak vallhatja. Az itteni újonnan kreált lelkészi állásra történt ünnepélyes meghivatása alkalmával rámutattunk annak a ténynek objektív jelentőségére, hogy városunk, mely a kerületi intézmények ősi ittléte által amúgy is az egyházkerület centruma volt, most a püspöki székhely végleges ideköltözése által mennyire gyarapodik erkölcsi jelentőségében, anyagi haladásában. Ma ez objektív okokon szubjektív érzelmek kerekednek felül és úgy érezzük, nemcsak a magunk, nemcsak a beiktatást rendező gyülekezet, de az egész város leikéből szólunk, amikor áradó meleg lelkesedéssel köszöntjük a körünkben végleg letelepedő főpásztor személyében városunk régi szemefényét, büszkeségét, aki, mint a római polgár, bárhol járt a provinciákon, s bármiféle tisztet töltött ott be, büszkén vallotta: „cívis Romanus sum", úgy ő is járt légyen bár akármerre, honn és a külföldön, áldásos tevékenysége minden színhelyén, mindig és mindig pápainak tartotta magát, múltja minden emlékével, munkássága minden mozzanatával örökre ideláncoltnak érezte, vallotta magát. Ebben a városban nincs senki, tartozzék bármely rendhez, ranghoz vagy felekezethez, aki ne ismerné, ne becsülné, ne szeretné öt. Nincs senki, aki ne volna annak tudatában, hogy mint az a majdnem teljes félszázad, mióta diák gyanánt először lépett pápai földre, hogy aztán tanárként, városatyaként s a város országgyűlési képviselője gyanánt négy évtizeden át működjék körünkben, a kölcsönös bizalom, barátság és szeretet jegyében .folyt le, úgy ez a most kezdődő újabb korszak, midőn püspöki magas állása diszében érkezik vissza hozzánk, nem jelentve a legkisebb változást sem az ő lényének közvetlenségében, a bizalomnak, a barátságnakx és szeretetnek még szebb, még értékesebb gyümölcseit fogja megteremteni számunkra. A béke papja ő, a szeretet főpásztora. Ha első sorban egyházáé is, mely bizva várja tőle, hogy a külső és belső fejlődés útján hatalmas erővel viszi előre, ugyanakkor egyéniségének különleges varázsa által édes mindnyájunké, az egész városé, mely méltán reméli, hogy kulturális, társadalmi és humanitárius téren vezére, útmutató csillaga lesz. Aki érkezése napján elsőkként a szegényekre gondol s aki a szegényekhez a város vezetője útján eljuttatván a maga szép adományát, közöttünk nem keresi, hogy minő felekezethez tartoznak, az ezzel a tényével is megbizonyította, amit munkás életének minden perce is igazolt, hogy saját egyházán kivül az egész város javára, boldogságára és büszkeségére érkezik ide az új püspöki székhelyre, a régi otthonba, ahol a város kicsinyje, nagyja kiáltja elébe ujjongó lelkesedéssel : Isten hozott! Áldott, aki jött az Úrnak nevében! * V Dr. Antal Géza püspök lelkészi beiktatásának programmját az egyház presbitériuma a következőkép állította össze: Szombaton d. u. 14 óra 50 perckor a győri személyvonatnál ünnepélyes fogadtatás az állomáson a városi hatóság-, a nőnevelő-intézet kapujánál az egyház részéről. A város a vasúton, az egyház a Széchenyi-téren diadalkaput állíttat fel, a fogadtatásra az összes helybeli református intézetek tanulói tanáraik vezetése alatt kivonulnak. Este a presbitérium a nőnevelő-intézetben bizalmas vacsorát ad első lelkésze tiszteletére. Másnap d. e. 9-kor a ref. templomban istenitisztelet, melynek keretében beiktató beszédet mond Jakab Áron esperes, egyházi beszédet dr. Antal Géza püspök, énekel a főiskolai és nőnevelő-intézeti kántus. Az istenitiszteletre az összes felekezetek, hatóságok és egyesületek meghívást nyertek. Templomi ünnepély után küldöttségek fogadtatása a kollégium emeleti dísztermében. 13 óra 30 perckor díszebéd a főiskolai konviktuson. Az ünnepélyre bejelentették érkezésüket a vármegye főispánja, alispánja, dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselő, a komáromi és tatai ref. egyházak presbitériumai s a környékbeli összes ref. egyházak. A rendezőség élén Pongrácz József h.-lelkész és Szűcs Dezső presbiteriumi jegyző állanak; az ünnepéllyel kapcsolatos bármely ügyben ők adnak útbaigazítást. Hősi halottak emlékművének felavatása, Nemesszalók községe (Nemes- és Pórszalók egyesített község) a világháborúban elesett vitézeinek emlékkövet állított fel, amelynek felavatása a f. hó 25-én folyt le a következő programmal: D. e. 9 órakor istentisztelet mind a négy felekezet részéről saját templomaikban. Tiz órakor kezdődött a felavatási ünnepély. A magyar „Hiszekegy" eléneklése után Illés Sándor községi jegyző szivreható szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt. Utána Szentgyörgyi Ignác külsővati rk. esperes, majd Kakas József dabronyi ev., Horváth Lajos mihályházai ref. lelkészek és az izr. rabbi emlékeztek meg a hősi halottakról. A szónoklatok után dr. Jerfy József járási főszolgabíró, a vármegye közönsége nevében, megható szavak kíséretében helyezett el hatalmas babérkoszorút az emlékre. Majd vitéz Érdy Kálmán ezredes, a Veszprém vármegye vitézi szék nevében koszorúzta meg az emlékmüvet. Utána az elesett hősök hozzátartozói rótták le halottaik iránti kegyeletüket egyegy koszorú képében. Ezek után Talabér Gyula községi biró vette át az emlékmüvet. A gyászünnepély végeztével következett a leventék zászlójának felavatása. Gebethfalvai és szalóki Szalóky Lajosné úrnő, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be, átadta a nemzeti szinü zászlót vitéz Magyar János ev. tanítónak, mint a Leventeegyesület vezetőjének. A zászlószegek beverése után a leventék felesketése következett. Ezzel befejeződött a délelőtti ünnepély. A Király-féle vendéglőben, ahol 40 terítékes, minden tekintetben kifogástalan közebéd volt felszolgálva, több felköszöntő hangzott el. Elsőnek dr. Jerfy József j. főszolgabíró a kormányzó őfőméltóságára emelt poharat. Utána Mihály Sándor gazd. tanácsos a főbírót, Bódogh Tamás földbirtokos Török András járási levente-parancsnokot, Mihály Sándor a zászlóanyát köszöntötte fel. Utolsónak Szalóky A. Dániel birtokos a hadiözvegyek és -árvákról emlékezett meg. A közebéd után 15 órakor levente-verseny következett, amely fényesen sikerült. Az ünnepélyen dr. Jerfy József j. főszolgabíró a vármegyét, vitéz Erdy Kálmán ezredes a Veszprém vármegyei vitézi széket, Leitschaft Károly őrnagy és Semsey Imre főhadnagy a honvédséget, vitéz Szalay István ny. tiszthelyettes pedig a járási vitézi széket képviselték. Meg. kell emlékeznünk Szalóky János, Szalóky Lajos, Sümeghy Sándor földbirtokosokról, valamint Illés Sándor és Nemes Elek jegyzőkről, akiknek fáradságot nem ismerő buzgóságuknak köszönheti a község a szép emlékművet. (-th.) ®mr Az idény újdonságai női kabáfokban, úri- és női divatszövetekben raktáramba érkeztek és azok bárki által vételkényszer nélkül megtekinthetők. Minden hölgy saját érdekében cselekszik, ha mielőtt bevásárlását eszközölné, = BALOCi JEWŐ divatáru-üzletében = felhalmozóit újdonságokat megtekinti. •
