Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-09-24 / 39. szám

/ ---- -v \ 1 1 ' i -c i* n&non szári § W, I Szárítsuk fehérneműinket napfényben és szélben! Iri F j {] $ A jó mosásnak egyik alapfeltétele a | , >' ! s-', de magát a mosást is alaposan kel p m helyes szárítás, kell elvégeznünk. máé. Sohase dörzsöljük szappannal a finom vásznat, mert durva és sárgás lesz tőle! Mártsuk inkább a ruhát a Lux oldat csillogó habjába, mely tel­jesen ártalmatlan. A Lux használata százszorosan kifizetődik. Valódi Lux csak sötét­kék dobozban kapható. — Útbiztosi kinevezés. A vármegye főispánja, az alispán előterjesztésére, Ferenczy Zoltán szentesi lakos, útépítési felügyelőt Nemes­szalók székhellyel az ugyanezen törvényható­sági útszakaszra rendszeresített vármegyei út­biztosi állásra kinevezte. — Közgyűlés. A Ref. Leányegyesület f. hó 27-én kedden d. u. 6 órakor tartja év­megnyitó közgyűlését az egyesületi helységben, Fő-utca 6. sz. alatt, melyre ez úton hivja meg a tagokat és az érdeklődőket az Elnökség. — Vastagh Gyula képkiállításának bezárása. Most vasárnap este zárul be a vá­rosháza tanácstermében az a képkiállítás, mely­ben 8 napon át gyönyörködött városunk művé­szetért lelkesedő közönsége. Egyhangú meg­állapítást nyert, hogy egy ilyen magas művészi színvonalon álló gyűjtemény már régen nem volt városunkban, ennek tudható be, hogy az erkölcsi sikeren kivül igen kielégítő volt az anyagi siker is. Vastagh Gyula nemcsak hozzá­értéssel, de szeretettel is válogatta össze ezt a szép kollekciói, ami reprezentálja úgy a mai, mint a közel múltban élő kedvenc festőinket. Van itt tájkép, zsánerkép, állatkép, csendélet, mind kiváló, már régen beérkezett mesterektől s így ki-ki megtalálja itt az ízlésének megfelelő mindazon témákat, amelyeket otthon elkép­zelt magának. Használja fel mindenki a még hátralévő egy napot annak megtekintésére, mert önmaga ellen vét, aki ezt elmulasztja. Az árak igazán mérsékeltek, különösen ha tekin­tetbe vesszük, hogy részletfizetés mellett is fizethető. — A Testvériség köréből. Szombaton, október hó 1-én este 9 órai kezdettel tánccal egybekötött családias jellegű társas összejöve­tel az egyesület helyiségében (Sipitzky-vendéglő), amelyen vendégeket is szívesen lát az egyesü­let. Belépődíj nincs. x Új termésű teáink megérkeztek. Győződjék meg egy próbavásárlással azok ki­tűnő minőségéről. Queens bleud speciális ke­verékünk a legfinomabb indiai aranylevelü teák keveréke, a Deerzaling erőteljes izével, gyö­nyörű feíöntéssel. Meinl Gyula rt. — Ezüst ötvenfilléreseket. Kereskedelmi körök mozgalmat indítottak, hogy a mostani nikkel 50 filléresek helyett a kormány ezüst ötvenfilléreseket veressen. Tény, hogy a nikkel 50 filléresek veszedelmesen hasonlítanak a 20 filléresekhez s gyakran összecserélik is velük. Ez már sok kellemetlenség forrása lett. A mai 50 filléresek bevonása tehát feltétlenül kívánatos. Kérdés azonban, hogy kis alakú ezüst pénzt érdemes-e veretni ? Meglesz-e neki a kellő becsülete. Az ezüst pengő mellett elég lenne 20 és 10 filléres nikkel pénz is. — Országos kerékpáros verseny. Hol­nap, vasárnap délután 1 órai kezdettel orszá­gos országúti kerékpáros verseny 30, 50 és 90 km. távon a Pápa-Sárvár közötti útszakaszon. Cél és start a Celli uti vámnál. A Pefroníus-siremSék személyei, képei és kora. Irta: Sarudy György. A Pápai Hirlap f. évi 36. számában hir­detett concursusomnak váratlan eredménye van : mind szélesebb körökből jelentkeznek a hozzá­értők a sirkő műértékének, történelmi jelentő­ségének megállapítására. Az első Jankó László úr, aki a 33. szám­ban felállított elméletétől nem tágít, hanem a tekintélyi érvek egész légióját állítja csatasorba, annak bebizonyítására, hogy a síremlék Kr. u. az első századból való és „legfeljebb nagyon is közepes módban élő és semmiképen sem kiváltságos, előkelő és gazdag embereknek te­temeit jelölte". A szakirodalomból, majdnem 60 év alatt fölhalmozott adatokat öt csoportba tömöríti, — hogy engem, a hazai és külföldi szakirodalom legelső kapacitásaival, — Salamon Ferenc, Torma Károly, Hampel József, Kuzsinszky Bálint, Ró­mer Flóris, dr. Barcza Leander és Mommsen Tivadar wotani foliánsaival, a Corp. Ins. Lat­mal agyoncáfoljon és végképen lehengereljen. Jaj most szegény fejemnek, hogy kihívtam vég­zetemet s csupán nevekre alapított magyaráza­tommal akarom felforgatni a magyar koponyákba olyan szívósan impregnált germán dicsőséget. — Baleset az országúton. Talabér Sán­dorné pálháza-pusztai 27 éves cseléd-asszony e hó 19-én hajnalban fájósszemű kis leányá­val kocsin Pápa felé igyekezett, hogy itt vo­natra ülve, kis leányát a körmendi gróf Batt­hyány-féle szemészeti kórházba szállítsa. Még sötét volt, amikor szembe velük egy hocsi kö­zeledett; ezt ki akarván kerülni, egy kissé félre­Mommsen, írja Jankó úr, a C. I. L.-nak csak a 2364. lapján 74 Petroniust sorol fel. (Mennyi lehet összesen 1 ?) Teszi fel a kérdést Jankó úr, szent borzalommal, hogy akad valaki, aki eddig 10-nél többről nem is tudott s mégis elég vakmerő azt állítani erről a dióspusztai, most már pápai Petronius sírkőről, hogy „előtte elbújhatnak még Maulbertsch csodálatos meny­nyezetképei is a plébánia templomban". Valóban ezt írtam és mondottam; sőt en­nél többet is. Mikor a síremlék egyik gond­viselője azt kérdezte tőlem, mit gondolok, mi­féle pléhsisakot, vagy bádogkapisont lehetne a sírkő fölé alkalmazni, hogy benne az időjárás, az ég madarai és az ucca suhancai kárt ne tehessenek, — azt a nézetemet kockáztattam meg, hogy a várkastély legszebb termét kellene kiüríteni s a síremléket ennek közepére állítani; ajtajába pedig egy hajdút, kivont karddal, hogy se ki, se be ne eresszen a sírkőhöz senkit, csak akinek a megtekintésre engedélye van. Olyan nagy a becse, szerintem, ennek a sírkő­nek, nemcsak reám, hanem minden magyarra, aki fontolóra veszi, micsoda történelmi nagy események élő és beszédes tanuja ez a sirkő. Attilának, az „Isten ostorának" népe, a hunok közelednek, volgamelléki szállásaikról, a római határok felé. Az ostrogót birodalmat már össze­törték ; vitéz, de kegyetlen királyuk, Hermanarich, meg nem menthetvén népét, 110 éves korában jártak, miközben a kocsi egy kavics-prizmára jutván, felborult. Az asszony jobb karja eltö­rött; a kis leánynak nem történt semmi baja. így a szegény asszony Körmend helyett a pá­pai Irgalmasrend hórházába jutott, ahol rög­tön ápolás alá vették. — A nyárádi országos vásárt október hó 12-ike helyett, október hó 4-én tartják meg. öngyilkos lett. Az ostrogótokkal így megszapo­rodott húnok most a visigótokat fenyegetik. Né­pük meghasonlott; a nemzeti vallásához ragasz­kodó Athnaricus előbb a Donastius (Dnyesz­ter), azután a Gerasus (Szereth) vonala mögé húzódik; a ker. hitre tért alattvalóinak nagyobb tömege pedig Alavivus vezérlete alatt, Wulfilas püspök útján, Valens keleti császártól kért be­bocsáttatást, lakóhelyet és védelmet, a húnok, „egy eddig ismeretlen emberfaj" ellen, mely „mint valami hógörgeteg, lecsap a magas he­gyekről, felkerekedett valamely zúgból és tör, zúz, amit ér". Csak akkor érezheti magát biz­tonságban Thrácia termékeny földjén, „ha az Ister (Duna) széles medre elválasztja az idegen hadisten mennyköveinek kitett tájaktól". Kr. e. 207-ben, Hannibálnak, a félszemű púnnak kö­zeledése Cannae mezeje és az Aufidus sárga hullámai felé volt ilyen baljóslatú, amilyennek festi Ammianus Marcellinus, Tört. Könyvei XXXI., 3-ban, a húnok megjelenését a keleti birodalom határain, 378 nyarán. Hadrianopolis­nál (Drinápoly) vívják meg aug. 9-én azt a szörnyen öldöklő csatát a hunok, mint a gótok szövetségesei, melyben elesik Valens, kelet ker. császár, Petronius veje, 50 éves korában ; halva maradt a csatatéren több mint 70.000 római s vége lett Pannóniában a római uralomnak. A nyugati birodalom császára, Valens unokaöccse Gratianus, kivonta Pannóniából is

Next

/
Thumbnails
Contents