Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-01-29 / 5. szám

rtesítem a nagyérdemű hölgy­ig közönséget s a női divattal foglal­kozó szabókat és szabónőket, hogy mindennemű gépműhimzést felsőruhákra, kabát- és bundabélésekre, valamint estélyi ruhákra a legmodernebb kivitelben és legjutányosabb áron vállalok. Horváth Irén Pápa, Árok-ucca 5. sz. — Iparengedély, iparbeszüntetés. Rech­nitzer Henrik gépkocsival való iparszerü áru­fuvarozásra engedélyt nyert; Steinberger Richárd tojás- és baromfikereskedését, Kovács Jenő rövidárukereskedését, Winkler Izidor termény­bizományi üzletét beszüntette. x Felülfizetés. A pápai evangélikus férfi-ének­kar és zenepártoló-egyesüiet 1927. évi január hó 9-én tartóit táncmulatsága alkalmával felülfizetni szívesek voltak: Vitéz Dolinái Draskóczy István 16 P, Pápai Takarékpénztár 10 P, Küttel Nándor 6 P, Dömötör Kál­mán 4'80, Jüss István 4 20, Böröczky Lajos, Gerdenics Lajos, dr. 'Kiss Kálmán, Karlovitz Adolf, Mesterházy László, Popovics Pál 4—4 P, Hochschorner Jenő 3 P, Boka István, Erhardt József, Gyurátz László, Horváth Gyula, Molnár István, Nagy Lajos, Nagy József, Szűcs Dezső 2 40-2-40 P, Drach Márton, Hegedűs Sándor, Knapp Imre, Pados Ferenc, Willmann József 2—2 P, Csillag Ferenc, Fülöp Lajos, Goldberg Gyula, Kovács Károly, Nagy Pál. Sipiczky János, Tallér János 1 60—1'60 P, Bélák János, Dömötör Gyuláné, Dringler M., Huber Gyula, Jezerniczky Anna, Kis Tivadar, Petőcz Lajos, Pulay Gábor, özv. Preizinger Sándorné, Somogyi Gyula, Szekér Sándor, Szigeti János, Szutter Dániel 1'20—12Ó P, Stér Imre 1 P, Keszei Gizella, Ober Károly, özv. Pados Istvánné 40—40 fillér. Összesen 126 pengő 20 fillér = 1,577.500 korona, mely felülfizetésekért s az egyesület irányában tanúsított jóindulatért hálás k öszö­netet mond a rendezőség. x Estélyeket rendező körök és egyesületek szives figyelmébe! A fő­iskolai nyomda a Városi Jókai-Szinház Tér­rajzát kinyomatván, a Térrajzokat Kis Tivadar könyvkereskedése, a Pax könyvkereskedés, Goldberg Gyula és Reisinger Miklós papir­kereskedése utján forgalomba hozza., E meg­nevezett helyeken, valamint közvetlenül a fő­iskolai nyomdában a Térrajzok 120 pengő áron beszerezhetők. Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól — szombatig. Bethlen István gróf miniszterelnök vasár­nap az egységespárt értekezletén adott kor­mányzati programmot. Ez a gazdag programm felöleli a közigazgatás teljes modernizálását, a hitelkérdések rendezését, a szociális törvény­alkotást, az esküdtszék visszaállítását. A kül­politikai téren kijelentette, hogy Magyarország valóban óhajt barátokat szerezni, de olyatén­képen, hogy ez által ellenségeket ne szerezzen. A király-kérdésről annyit mondott, hogy mint­hogy ez a közeljövőben nem válik aktuálissá, viszont programmja csak a közvetlen előttünk álló teendőket öleli fel, e percben nincs róla mondani valója. Hatalmas beszédet mondott a miniszterelnök az egységespártnak a Hungáriá­ban megtartott társasvacsoráján, melyen a párt képviselő- és felsőházi tagjai mind jelen voltak. Rakovszky Iván volt belügyminiszter fel­köszöntőjére adott válaszában kifejtette, hogy a nemzetet fokozatos állandó munkával naggyá és erőssé akarja tenni. A felsőház immár teljessé vált. A kor­mányzó, kinek jogkörébe tartozik 40 felsőházi tag kinevezése, ezek közül egyelőre 37-et élet­hossziglan a felsőház tagjává kinevezett. A kinevezettek névsora a legnagyobb körültekin­téssel van összeállítva, hogy benne a közélet minden terének kiválóságai helyet foglaljanak. Kiemeljük a névsorból a következők neveit: Balogh Elemér, gróf Batthyány Elemér, Csonka Győző, Vitéz Csanády Frigyes, báró Hazai Samu, Herczeg Ferenc, Hoitsy Pál, báró Korányi Sándor, dr. Némethy Károly, dr. Ripka Ferenc, dr. Sebess Dénes, báró Szterényi József, Teleszky János, Tóth János. A kinevezett főrendek közt két volt kisgazda-képviselő is van (tamási) Nagy János és Szijj Bálint. Az országgyűlés előkészületei nagyban folynak. Az egységespárt legutóbbi ülésében ki­jelölte a képviselőkáz tisztikarának az egységes­párt részéről választandó tagjait, az egyes bizott­ságok elnökeit és megállapította, hogy a többi párt minő % arányában fog a bizottságokban participálni. A képviselőház elnöke újra Zsitvay Tibor, alelnöke Puky Endre, a ker. gazd. párt részéről pedig Huszár Károly lesz. A jegyzők so­rába zirczi kerület kisgazda-képviselője Gubicza Ferenc is bele fog kerülni. A felsőház elnöki tisztére előreláthatólag báró Wiassics Gyula közig, bírósági elnököt, a főrendiház volt elnökét fogják megválasztani. Rákosi Jenő költői pályájának 60-ik év­fordulóját éri meg a közel jövőben. Ez alkalom­ból az immár 86-ik évébe lépő nagy irót munkás­ságához méltó ünneplésben fogja részesíteni az ország. A jubileumot előkészítő bizottság élén irodalmunk és hírlapirodalmunk kiválóságai állanak. A bolthelyiségek felszabadítása ügyé­ben csütörtökön döntött a minisztertanács és pedig oly módon, hogy a kiadott rendeleten nem változtatnak, tehát május l-jével az üzlet­helyiségek felmondhatók. A minisztertanács azért is döntött így, mert netán bekövetkező sérelmek esetén a felek amúgy is jogvédelem­ben részesülnek. A német kormány végre tán mégis meg­alakul. Marxnak a nemzeti párttal folytatott tanácskozásai eredménnyel jártak s elkészült a plattform, melynek alapján a centrumból, német nemzeti, német néppártból és előreláthatólag a bajor néppártból alakult közép kormány fog megalakulni és működni A demokraták támo­gatása kétséges, de a kormány nélkülük is erős többséggel rendelkezik. A szociáldemokraták ezúttal egyáltalán nem participálnak a kormány­zatban. Stresemann külügyminisztert a külföld számára nyilatkozik, hogy a nemzeti pártnak a kormányzatban való részvétele semmit sem fog változtatni a külpolitika locarnói szellemén. Az új kormány létrejötte első sorban Hindenburg elnök közbelépésének köszönhető. Benes cseh külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában nyilatkozott Bethlen ter­vezett római útjáról. Ámbár az utóbbi időben a nemzetközi politika terén bizonyos idegesség volt tapasztalható, Magyarország és Olaszország gazdasági közeledésében nem lát semmi nyug­talanító jelenséget. Magyarországnak érdeke, hogy jó viszonyban legyen a kisantant álla­maival is. Genfben e hét szerdáján mondott ítéletet a bíróság Juszt Iván felett, ki a Népszövetség nyári ülésszakán Bethlen István gróf miniszter­elnök ellen durva orvtámadást követett el. Az esküdtszék Juszíot egyhangúlag bűnösnek mondta ki s ezért a biróság 24 napi börtönre és 500 frank pénzbüntetésre Ítélte és ezenkívül Svájc területéről 10 évre kitiltotta. Kina és a kinai bonyodalmak vannak a nagypolitika előterében. Az angol kormány el­határozó lépésre szánta el magát. Flottája egy részét mozgósította és gyalogos csapattestek útbaindítását is elhatározta, hogy az angol és más külföldi alattvalók életbiztonságát megóvja. Intézkedései a nankingi kormány ellen irányul­nak, nincs azonban kizárva, hogy a beavatkozás az egymással harcban álló Dél- és Észak-Kinát kibékíti és együttes ellenállásra bírja. A nagy­hatalmak közül Anglia eddig csak Olaszország hozzájárulását birja. Japán semlegesnek mutat­kozik, az Egyesült Államok szintén a Kínával való békés megegyezésnek hive az egyenjogúság alapján. Anglia azonban áll elhatározása mellett, a szükséges csapatok egy részét Indiából szán­dékszik megszerezni. Három, esetleg négyszobás lakást keresek forgalmas utcán. Ajánlatok a kiadóhivatalba kéretnek. Pápai termény piac január 21-én. BfémíEeWr 3 82-85 IRODALOM. Medgyasszay Vince: Vihar után — alkonyat felé. Költemények. Budapest, 1926. Budapesti Hirlap könyvnyomdája. Medgyasszay Vince poétaságát a Pápai Hirlap olvasói e hasábokon megjelent versei­pől már jól ismerik. Most hat esztendő költői termését gyűjtötte össze ebben a csinos és terjedelmes kötetben s kifejezője akar lenni annak a hat esztendős nagy bánatokkal és kis örömökkel teljes magyar életnek, amelyben élt és munkálkodott. Valóban, Medgyasszay Vince a nagy bánatok és apró örömök költője. Talán túlzottari egyszerűsítjük lelke lírai rétegeződött­ségét, hogy így két síkba szorítjuk, de köte­tének alaphangulatául ezt a kettősséget kell felismernünk. A nagy bánat: a trianoni ország elesettségén való fájdalom, mióta oda lett a magyarság vetése. Ez ihleti fájdalmas, meg­indítani akaró, lelkesítő énekekre. Fanatikus re­ménysége, hogy a magyar csonkaságot ismét csak a kard teheti épséggé, minden sorában benne lüktet ezeknek a retorikus hangú költe­ményeknek. Ilyen versei főként az 1920-as év­ből vannak. (Könyörülj rajtunk! Ne félj népem ! Ébredj magyar nép! Szállj alá! Ausztriához. Megszánt végre . . . Május elején.) A következő évek változatos költői termésében mintha ez a hang kissé halkulna, — inkább egy-egy ünnepi megemlékezés szólítja vissza — hogy átadja helyét az apró örömök zenéjének. Itt már a magyar vidék kiegyensúlyozott, józan derűjét érezzük. Kis pillanatképek (Hallatlan 1 . . . Az ananász. Tavaszi képek), a nyugodt minden­nap e lirai és elmélkedő moccanásai váltakoz­nak dallamos mű-népdalokkal (Öreg ember.. . Jaj de bús . . . Négy húr van a hegedűn . . . Akárhogyan szépítgetem . . .), melyeknek egyike­másika egészen határozott zsánerképpé színe­sedik ki (Falusi eset. A János. A tyúktolvaj.). Mindezt pedig átölelik a hivő, puritán kálvi­nista pap Istenhez szálló hangjai (Lelkem ver­gődik . . . Én hiszek benned. Felséges Urt Zengő csillagok.). Új formai revelációkat nem hoz Medgyasz­szay Vince költészete. Stílusa a magyar nem­zeti klasszicizmus költőin — nézetünk szerint főként Tompa Mihályon — formálódott. Eze­ket a stí ltradiciókat a legnagyobb biztossággal kezeli és szinte kivétel nélkül sikerül neki, hogy a mának szánt mondanivaló megtalálja helyét a mult ruhájában. Ez a formai könnyed­ség azonban itt-ott veszélyeket rejt magában. Némelyik élmény nem tud eljutni a lirai érett­ség színvonalára, mert a készen álló tradicio­nális forma rögtön hatalmába keríti, versbe szorítja s ilyen helyeken hijját érezzük annak a belső zenének, amit más költeményeiben megtalálunk és ami minden igazi költészetnek létalapja. Dr. K. D. Hálanyilatkozat Mindazok, kik felejthetetlen férjem el­hunyta alkalmából bármely módon rész­vétükkel felkerestek, fogadják érte hálás köszönetünket. Özv. Kis Ernőné és családja. JCöszönetnijilvámtás. Mindazoknak, kik forrón szeretett fér­jem, illetőleg édesapánk elhunyta alkal­mából részvétüknek bármi módon kifeje­zést adni, a temetésen megjelenni szívesek voltak, e helyen mondunk hálás köszönetet. Pápa, 1927 január 27. 6zv. }{orváth Ustvánné és gyermekei. Buza Rozs Árpa 29 60-30 00 P 24-80-25-20 P 19-20—20-00 P Zab . . . Tengeri . Burgonya . 17-60—18-40 P 18 00—18-80 P 4-80—10 40 P Hálanyilatkozat. Mindazoknak, kik gyászomban velem érez­tek, részvétüket kifejezték, drága halottam végtisztességén megjelentek és sirját virá­gokkal díszítették, ez úton is hálás köszö­netet mondok. Özv. Stiffel Jenőné.

Next

/
Thumbnails
Contents