Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-08-27 / 35. szám

T. — Orvosi hir. Dr. Glück Sándor nő­orvos szabadságáról megérkezett és rendelését F§-utca 23. sz. alatti lakásán újból megkezdte. — A székesfehérvári iparoskongresszus. A székesfehérvári orsz. kiállítás alkalmából e hó 20 és 21-én iparoskongresszust tartottak Székes­fehérvárott. A heves hangulatban lefolyt köz­gyűlésen követelték a kézműveskamara mielőbbi felállítását, mert — úgymond — a kereskedelmi é§ iparkamarák nem szolgálják (?) a kisiparosok érdekeit. — Felkérik a kormányt, hogy intéz­kedjék a tekintetben, hogy a kisiparosok rövid úton hosszabb lejáratú kölcsönhöz jussanak, s annak folyósítása az ipartestületek közreműkö­désével történjék. — A tanonckérdésben kíván­ják, hogy a tanoncoktól lehetőleg négy közép­iskolai végzettséget követeljenek, képzésükre önálló tanonciskolák állíttassanak fel, s számuk a segédek számától tétessék függővé. — Az országos vásárokra vonatkozólag azt az ért­hetetlen határozatot hozták, hogy a kirakodó­vásárok vasárnap tartassanak, amikor hétköz­napi munkájában senki nem akadályoztatnék. Ötezer lakosnál kevesebbet számláló községek ne kapjanak vásárjogot, s a háború után kiadott vásárengedélyek vétessenek revizió alá. — A gyűlésen a pápai ipartestületet Szkurszky János alelnök és Böhm Samu előljárósági tag kép­viselték. — Veszprémi dalosok sikere. Az e hó 14-én 126 dalegyesület részvételével lefolyt szegedi országos dalosversenyen a Veszprémi Dalegyesületet az a dicsőség érte, hogy a király­díjat: I. Ferenc József 1912-ben alapított vándor­díját: Tinódy Sebestyén szinezüst szobrát nyerte el 197-es egységgel. Karnagyuk: Gaal Sándor földihk pedig 120 pengő tiszteletdíjat és Baja város ajándékát, egy remekművű karmesteri pálcát kapta. Ugyancsak ezen a versenyen a Veszprémi Iparos Dalárda a harmadik csoport­ban a 3/b. díjat: a csongrádvármegyei korcsmá­rosok és vendéglősök remek szinezüst serlegét nyerte el. A versenyről visszatérő babérkoszorus dalosok számára Veszprém városa lelkes fogad­tatást rendezett, s tiszteletükre mult csütörtökön bankettet adott. — Lopás. A héten a Polgári Körben itörtént apróbb lopáson kivül, nagyobb lopás történt a Wittmann-majorban, amelynek mag­tárul szolgáló padlásáról mintegy 20 mm. bú­zát loptak el. A tettest sikerült Horváth János 25 éves napszámoslegény személyében elfogni, aki a lopást hosszabb időn át úgy követte el, hogy éjszakánként 50—60 kg. búzát a padlás­ról lelopott, s azt a sötétség leple alatt a kál­váriái út bozótjaiba elrejtvén, másnap értéke­sítette. Ma átkísérték a veszprémi ügyészségre. A nyomozás tovább folyik az orgazdák után is. — A Testvériség köréből. Szombaton, szeptember hó 3-án este 9 órakor tánccal egybekötött családias jellegű társas összejövetel az egyesület helyiségében (Sipitzky-féle ven­dégig), amelyen a tagok vendégeit is szívesen látja a rendezőség. Belépő-díj nincs. v c A Petronius-siremlék. Irta: Sarudy György. I. Czuppon Elek és Jankó László urak közle­ményei után egy darabig azt hittem, hogy a Diós­pusztán temetkező „L. Petronius EE Licco",* akinek kőkoporsója 1871-ben Budapestre, a Nemzeti Muzeumba került, sírkövét pedig Ester­házy Jenő gróf 1916-ban, a Győri- és Esterházy­út közt elterülő kertjében, a Bakonyér partján, betonágyba erősítve, elhelyezte, — rokona le­het a Nero császár bizalmasának, utóbb poli­„EE Licco", rejtélyes rövidítés feloldása, szerintem, „Exercituum Licco" mai fogalmak szerint körülbelül any­nyi, mint hadseregszállító. Licet — lixa — licitatio — lictor és licco, egy-azon szógyökér hajtásai. A Dióspusztához legközeíebb eső, nagy helyőrségi állomások: Vindobona (Bécs), Carnuntum (Petronell), Brigetio (Szőny); mind­egyikben legalább egy legio, 5-6000 ember szállásolt, Carnuntumnál ezenkívül egy kis flottilla is állott a Du­nán. Be lehet tehát iktatni Petz Ókori Lexiconának új ki­adásába, a Petroniusok közé, tizenegyediknek, ezt a had­seregszállító és császári após L. Petroniust, aki azonban mégse lehetett olyan, a társadalomból kivetett ember, ha nyugodtan megérte a 95 esztendőt; felesége a 85 öt. Az a családi idill, melyet a sirkő domborművei ábrázol­nak, felirata interpretál, a legbensőbb szeretetről tanús­kodik a családtagok közt: a felszabadult rabszolga, akit családtagnak fogadtak, a vér szerinti fiúval közösen állít emléket a nevelőszülőknek s a nővér fiának, a 18 éves korában elhervadt Galliónak, a család szeme­fényének, akire esetleg a császári bíborpalást is rá­terülhetett. — Iskolai hirek. A pápai róm. kath. polgári fiúiskolában a javító-, tantervkülönbözeti és a magánvizsgálatok szeptember 10-én, d. e. 8 órakor kezdődnek. Szeptember 12 és 13-án délelőtt 9—12-ig pótbeiratások. Szept. 12-én délután 3 órakor az I—II., 13-án délután 3 órakor a III—IV. osztályok részére tankönyv­kiosztás, melyen minden beirt tanulónak meg kell jelennie. Szept. 14-én Veni sancte és az iskolai év ünnepélyes megnyitása; 15-én ren­des tanítás. Az áll. polgári leányiskolában a javító­vizsgák szept. 12-én d. u. 2 órakor, a felvételi és különbözeti vizsgák 13-án d. u. 2 órakor kezdődnek. A pótbeiratás 12-én és 13-án d. e. 9 órától lesz. Egész évi tandíj 28 P; tiszt­viselők, hadirokkantak és hadiözvegyek gyer­mekeinek 14 P. A városi nöipariskolába a beirás aug. 30 és 31-én d. e. 9— 12-ig, d. u. 3—6-ig lesz. A tanítás szept. 1-én kezdődik. Az iparostanonc-iskolába szept. 10, 11, 12, 13-án d. e. 9—l-ig, d. u. 3—6-ig kell beiratkozni. 10-én a fa- és fémiparosok, 11-én a bőriparosok, 12-én a többi iparág és 13-án a leányok. A tanítás 14-én kezdődik. Beíráskor minden tanuló köteles elhozni szerződését. — Balesetek. Pap Lajos gecsei 19 éves lakatos-tanonc e hó 24-én délután a vasvágó­gépen dolgozott. A gép valahogy balkezét el­kapta s azon az ujjakat összeroncsolta. Albrecht Lajos 29 éves petendpusztai gépész e hó 21-én gépet javított, miközben egy súlyos alkatrész olyan erővel nehezedett a vállára, hogy jobb kulcscsontját eltörte. Giczi József kiscsőszi 8 éves fiúcska vasárnap szüleivel átment a nyárádi búcsúba. Délután folyamán a körhinta nézésében volt elmerülve, amikor is egy kocsi lovai megbok­Fióküzlef: Pápa, Kossufh-tifca 20. ti kai őrjöngése áldozatának, Petronius Arbiter­nek. Minthogy pedig Petronius Arbiter öngyil­kossága nevezetes történeti eseményhez, a Cn. Calpurnius Piso Összeesküvéséhez fűződik, meg van az az időpont, a Kr. u. 65. esztendő, melynél hamarább a Petronius családnak semmi oka sem volt a földkerekségének centrumát, Rómát odahagyni a nedves, hideg, egészségte­len Pannoniáért. 65-ben azonban életkérdés volt a családra, minél messzebbre kerülni a dühöngő zsarnok­tól, aki, abban a perverz föltevésben, hogy „egy császárnak mindent szabad megtennie — először mostohatestvérét, egyben sógorát, a derék Britannicust mérgeztette meg (Kr. u. 55­ben); ezután anyját, az ifjabb Agrippinát szú­ratta le (59-ben), akinek pedig trónját köszön­hette, igaz, hogy csak férje, tehát Nero mos­tohaapja, Claudius császár megmérgezése árán (54. okt. Kr. u.). Octavia, az első, Poppaea Sabina, a második feleség; Seneca, a nevelő; Calpurnius Piso, a rokon; Lucanus és Petro­nius költők, a jó cimborák; Thrasea Paetus, a hűséges alattvaló és jeles hazafi, — hóhér­kézre jutottak, annyi ezer meg ezer ártatlannal. Akinek tehát módja volt, menekült e po­kol tornácáról; még a barátságtalan, zordon Pannónia is kedvesebb volt a halálos vesze­delmekkel fenyegető Rómánál. Dióspuszta tehát, első impresszióm sze­rosodtak, a tömeg közé rontottak s a fiún keresztül gázoltak. Kisebb sérüléseken kivül jobb lába combban eltörött. Schindlberg Anna 20 éves időszaki mun­kásnő a Földbérlő Részvénytársaság borsosgyőri gazdaságában volt foglalkoztatva. E hó 24-én este munkaközben valamikép két teherszállító lóré közé került, amelyek bal lába fejét teljesen összeroncsolták. Sérülteket az irgalmasok kórházában ápolják. — Építési engedélyek. Mika Tivadar Liget-utca 12. számú házánál kétszoba-konyhás lakás építésére, Szutnyák János Vásár-utca 36. sz. alatt levő telkén kétszoba-konyhás lakás építésére, Steiner Vilmos tetőcserép-fedésre, Szabó József tókert-utcai telkén kétszoba-kony­hás lakás építésére, Foki József Tókert 333. sz. telkén egyszob-konyhás lakás építésére, Dresszeit Károly tókert-utcai telkén egyszoba­konyhás lakás építésére engedélyt nyert. — Iparengedélyek. Keszthelyi Imre a korcsmai ipar, Grünwald Testvérek személy­szállító bérautó fuvarozás önálló üzésére enge­délyt nyert. — A pápateszéri országos vásár folyó évi szeptember 7-én fog megtartatni, melyre vészmentes helyekről hasított körmű állatok fel­hajthatók. A kirakodó vásár ugyancsak szept. 7-én lesz. — A Dunántúli Gazdatisztek Nagy­gyűlése folyó hó 21-én Székesfehérvárott, im­pozáns keretek között folyt le, Baly Kálmán kir. gazd. tanácsos elnöklete alatt. A nagygyűlés élénk érdeklődés mellett tárgyalta a gazdatiszti törvénynek szükséges revízióját, az országos gazdatiszti nyugdíjtörvény életbeléptetését, az országos gazdatiszti kamara felállítását, gazda­tiszti gyermeknevelő internátus létesítését, az állásnélküli gazdatiszteknek munkaalkalom-jutta­tás által való segítését, s végül dunántúli gazda­tiszti egyesületeknek alakítását. A nagygyűlés általánosságban lelkesedéssel hozzájárult az elő­adók által nagy alapossággal előterjesztett és komolyan megvitatott javaslatokhoz. Sürgetve az illetékes tényezőknél nemcsak a gazdatiszti társadalmi osztályra, de hazánk mezőgazdasá­gára, valamint a nagybirtokos osztály jól fel­fogott érdekében nagy fontosságú kérdéseknek mielőbbi megvalósítását. x A Pesti Tőzsde 24 oldalas új száma be­számol a Salgó, a Kőszén, a Rima, a téglapapirok tranzakcióiról, a milánói Rosenberg cég kivonulá­sáról, a Georgiai-Mezőhegyesi fúziójáról, a Bel­városi Takarék londoni részvénybevezetéséről, a hosszúlejáratú kölcsönök folyósítási feltételeiről, az árpa, tengeri, búzapiacról stb. Deauvillei, zürichi és egyéb külföldi tárcák, áru, textil, vas- és gép­ipar, autóbiztosítási melléklet egészítik ki az érde­kes lapot. — Tüz a vidéken. Mihályháza község­ben f. hó 24-én éjfél után kigyulladt Hesztera Pál ottani bérlő 1500 keresztes buzaasztagja és el is égett. A megsemmisült gabona bizto­sítva volt. rint, afféle Rodostója volt a Petroniusoknak, Kr. u. 65-től kezdve. Kezdtem hát elemezni a közismert történeti eseményeket, hogy ez meg­történhetett-e a Kr. u. I. században, mint Jankó úr feltételezi, vagy a II. században, ahogy Czuppon úr gondolja. A rómaiaknak, hogy csak birtokállomá­nyukat megőrizzék, föltétlen szükségük volt a Duna-Tisza vonaláig fölnyomulni, különben kettészakad a birodalom. Octavianus Augustus megszállja ezért Segestikát (Siskia — Sziszek), Kr. e. 35-ben s kiépíti katonai felvonulási út­ját a Száva mentén Aquileiától, Emonán (Lai­bach), Nauportuson (Dernovo), Siscián (Szi­szek), Sirmiumon (Szerém, ma Mitrovic) ke­resztül egész Taurunumig (Zimony). Tiberius, Kr. u. 6—9-ig letöri a dalma­tok, berenkusok fölkelését s megépíti a drávai katonai utat. (Emona—Celeia [Cilii]—Poetovio [Pettau]—Mursa [Eszékj—Taurunum.) Mikor az északi barbárok igen ránehezed­tek a Duna vonalára, ki kellett építeni a felvo­nuló utakat a Drávától a Dunáig, (1. Poetovio— Saale—Savaria—Scarabantia—Carnuntum. — 2. Vindobona—Carnuntum—Brigetio—Acquin­cum . . . Mursa); a transversalis utakat (Mursa— Sopianae — Savaria; Sopianae — Acquincum ; Acquincum—Savaria stb.). Ám a Dráva-Száva köze; a Balaton vidéke, a Szala, Marcal, Dráva melléke, a hódítás után

Next

/
Thumbnails
Contents