Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-07-09 / 28. szám

á* M ¥1 BP.JÜMMM .elhö legyet, szúrwoífot, molyt, hangyát, bolhát,] poloskát, svábbogarat, tetűt stb. kz ainoyikai Mellon lnstitute találmánya. Emberrel és állatra veszélytelen. De biztos halál férgekre ós rovarokra. Nem hagy foltot. Hatása garantált. Háztartásokban, gazdaságokban üzemekben nél­külözhetetlen. - Óvakodjunk utánzatoktól. Wiás szeri: r»3 fogadjon el. Ügyeljünk aj Fiy-Tox (kiejtve : Pláj tox) névre. ­'U literes üveg száj fuj tatóval P 3'40 2 literes bádogtartály P24 — 1 drb. kózipermetezö P 550 r-'S-císSe^iSaí kapható! Mrtgyu,rors7.á*i vezérképviselet: llévész Evnő és Társa, Budapest, V., N'íi.ilor uooa 30. Tel.: L. 998-25 Prospektust Ufvíinatrn küldünk Félelem. Irta: Oláh Árpád. Este indult útnak, hogy átszökhessen az egymással szemben álló harcoló felek tűzvona­lam. A felhők teljesen elborították az eget, csil­lag nem mutatkozott. De mégis ment, mert tudta, hogy a halál itt minden pillanatban le­selkedik rája s csak a menekülés nyújthat még némi reményt. Milyen keserű, fájó volt számára ez a szó: menekülés . . . Mégsem lehetett másként. Vérzett a szive, ha arra gondolt, hogy el kell hagynia azt a földet, ahol az élet csodáira nyilott a szeme. Hazátlan lett a saját hazájá­ban, üldözött vad, akinek életére törtek, csak azért, mert szerette és jobban szerette szülő­földjét . . . Azok, akik most urai voltak a föld­nek nem ismerték sem a szót, sem annak mély jelentőségét. . . * Az országútról hamar letért, mert tudta, hogy azt a harcoló csapatok erős őrizet és megfigyelés alatt tartják. Átugorva az árkon, szántóföldekre lépett. Tavasz volt. A földek még magukon viselték a szaggató ekevasak nyomait. A szökevény lába minduntalan han­tokba ütközött, gödrökbe csúszott. Agyagos sármasszák tapadtak cipőjéhez, melyek nagy súllyal húzták lefelé lábait, s rendkívül nehézzé tették a járást. De végre, elfogyott előle a szántóföld és egy lejtős kopárfüvű mezőre ért. A mező talaja süppedékes volt, később egészen mocsarassá változott. Lics-locs, csobbant a viz a lábai alatt minden lépésnél. A menekülő érezte, hogy cipője és haris­nyája teljesen átnedvesedik. Nem csoda, hiszen később már olyan helyre ért, ahol a viz a tér­dén alul ért. Azt hitte, nemsokára úsznia is kell. Mert eltévedt bizonyosan. * A jó Isten azonban mégis megsegítette. Kivergődött a mocsárból is, melynek csúszós, süppedő talaja, bűzhödt vize és békanyálas undora hideg verítéket kínzott a homlokára. Újra lapályos helyre ért, ahol egy kissé meg­pihenhetett. Fáradtan dőlt le egy domboldalra és szemei az égre révedeztek. Nem, nem volt most azon egyetlen csillag sem. Ki tudja, a hold is merre járt? Olyan vésztjóslóan sötét volt minden, olyan vésztjós­lóan és fenyegetően sötét, hogy a menekülő megdidergett. Mert a sötétség, mely körül­fogta : élt. Élt és gyilkosan rideg közönnyel várta, hogy a menekülő mikor toppan egy puskacső elé. Oly mindegy volt az éjszakának, hogy sikerül-e megmentenie a fáradt embernek fáradt életét, vagy sem. Kegyetlen volt ez az éjszaka, és nagyon, nagyon hideg. Sivár. * A menekülő újra elindult. Ólmosan fáradt volt bár teste, de mégis ment, mert nem ma­radhatott. Ment, hogy a mozgás felmelegítse elhidegülő tagjait, hogy elűzze rettentő, min­denre elkészülő gondolatait. Ment és órák tel­tek el így felette, emésztően hosszú és vigasz­talan órák. * Lehetett úgy éjfél. * Lehetett úgy éjfél, mikor a koromsötét égen végighasított egy foszforeszkáló, vakító fényességű villanás. Utánna messziről, morajlón, de egyre hatalmasodva iszonyú égzengés dör­gött. És ugyanabban a pillanatban megeredt az eső, sürü, olajos, nehéz pászmákban zuho­gott a földre és úgy látszott, hogy mindent, mindent elönt. A menekülő megtorpant egy pillanatra, azután vad futásnak eredt. Ruhája egy pillanat alatt teljesen átázott, de tudta, hogy ez a vihar az ő égi segítsége. Tudta, hogy most sátraikba húzódnak az ellenséges őrszemek, s neki csak futnia kell, hogy megtarthassa életét. Futott. Az eső egyre jobban, egyre ke­gyetlenebbül verte. Ereje, mely kezdetben fel­lángolt ugyan, most újra cserbenhagyta. Le kellett, hogy roskadjon. De nem! Néhány lépésnyire tőle egy ala­csony kerítés emelkedett. Odatántorgott vala­hogy és mikor újra fellobbant a villám túlvilági fénye, átnézett azon. Nem volt gyáva, de mégis megrettent. A kerítés mögött egy régi temető, eső­mosta, elferdült, megfehérült sírkeresztjei intet­tek feléje. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy CITY ILLATSZERTÁRAMAT a Párisi Áruház épületébe (Kossuth Lajos utca és Márton István utca sarok) helyeztem át. Ugyanott teljesen függetlenül kizá­rólagos hölgyfodrászat és manikűr. Kérjük a nagyérdemű közönség szives pártfogását. Teljes tisztelettel: City illatszertár és fodrászat. Telefon: 85. A világliirü Telefon: 85. kerékpárok Pápán és vidékén kizárólagos egyedárusítása Rosenberger Hugó műszerésznél, Pápán ahol kedvező részletfizetésre is kaphatók. Kitűnő versenykerékpárok és kerékpárok, gummik és kerékpár­alkatrészek nagy raktára. A legrégibb nagy javítóműhely. A temető közepén pedig egy sötét, titok­zatosan meghunyászkodó kis ház állott. Az eső egyre zuhogott. Már minden tagja fájt. Gyorsan kellett határoznia. A hideg éjszakában, a zuhogó esőben nem maradhat. Halálosan átfázhat reggelre. Előre 1 Átvetette magát a kerítésen és futva, bukdá­csolva a sirdombok között, vacogó fogakkal igyekezett a ház felé. Az ajtó csak be volt hajtva, könnyen bejutott azon. Fülledt, különös illat, sirkamrákból özönlő levegő áramlott feléje, ahogy belépett. Lábai alatt hervadt koszorúk törmeléke ropogott. Még nagyobb, még sűrűbb volt a sötét­ség. Tapogató kezei csak hideg falat érintettek. Mindegy. Itt legalább mégis jó volt, mert nem verte az eső, nem tépte a szél. A menekülő letilt a földre és halálos fáradtan hunyta le szemeit. Aludni! Aludni! Nem tudni semmiről, de jó is volna. * Nem tudta, meddig volt így, hideg, meg­merevült önkívületben. Csak arra ébredt, hogy odakünn elvonult, meghalt a vihar, s az előbbi zúgó, csattogó zenebonát valami ijesztő, nagy csendesség váltotta fel. És ez a csendesség annál rettentőbb volt, mennél jobban hallat­szott benn, a kis ház sötét mélyén, néhány méternyire tőle valami kísérteties, megmagya­rázhatatlan, hátborzongató hang. Igen. Valaki volt még kívüle a régi temető omladozó ha­lottasházában, valaki, aki a sötétségbe rejtőzve, hosszú, sóhajszerű lélekzettel, sárgán villanó szempárral figyelte őt. / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / % / \ / \ s \ / Drágábbat vehet, de jobbat nem, mint a világhírű, 8 év óta legjobban bevált traktor Kitűnő angol konstrukció! Legelsőrendü anyag! Petroleum- vagy benzinüzem! A legkisebb fogyasztás ! Hosszú élettartam! Felszánt 8 coll mélyen óránkint 1 magyar holdat 6 kilogramm petroleumfogyasztás mellett! Ára 7904 pengő (98,800.000 K). Kedvező fizetési feltételek! A Pöhl-traktor képviselete: A rffiVg" TIPTVTT TC3 Műszaki és Gépkereskedelmi R.-T. A U U Budapest, VL, Teréz-körut 40. szám. Mintaterem : VI., Teréz-körut 60.

Next

/
Thumbnails
Contents