Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.
1927-06-18 / 25. szám
PAPAI HÍRLAP ^ JELENIK MINDEN SZOMBATON. Rc f- iskola. Főiskolai Könyvtár ptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. tte/yb Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. en. A katholikus napot, valamint bármely más felekezet hasonló megmozdulását tán elgondolásuknál is jelentősebbé teszik azok az események, melyek a napokban az egész kultúrvilág elszörnyedő megbotránkozására Oroszországban lejátszódtak. Akkor, amikor az uralmát tömegmészárlással megalapító szovjet hatalma biztosítására ismét a 8—10 év előtti eszközökhöz fordul és vadállati kegyetlenséggel gázol az embervérben, akkor nem elég, hogy az elszörnyedés ereje zúgjon végig egész Európán, nem elég, hogy a Népszövetség készül a mételyest (kit egyébként nem is kellett volna soha befogadnia) kivetni a maga kebeléből, sőt még az sem, ha Anglia után a többi állam is megszakít vele minden összeköttetést, akkor minden polgári alapon álló államnak hitben erősíteni kell a maga polgárait, hogy Krisztus nevétályok számára. Az intelligencia a bencés gimnázium udvarán gytilt Össze, ahol Niszler Teodoz igazgató megnyitójában kiemelte azt a serény munkát, mely a pápai kath. intelligencia körében folyik. A gyűlésen gróf Hunyady Ferenc ismertette a katholikusságnak az államéletben való jelentőségét s azután részletesen ismertette az egyházközségi szervezkedés útjait és módjait, amely az autonomiák megteremtéséhez vezet. Dr. Bendy Nándor beszéde után dr. Rott Nándor püspök köszönetet mondott Pápa városnak, hogy az egyházmegyében elsőnek rendezte meg a kath. napot. Az intelligenciának kettőt ajánlott figyelmébe, hogy demokratikusabb érzésű s az erkölcsi életreform terén az egyszerűbb néposztályok irányítója legyen. Az iparosság számára a Polgári Körben volt gyűlés Trauner Lipót elnöklésével, itt beszédeket mondtak Czettler Jenő és Haller István, hangsúlyozván az iparosság érdekében szükséges reformokat, köztük a kereskedelmi szerződések megváltoztatásának szükségességét. A gazdagyülésen, mely a Róm. Kath.Olvasókör kerti helyiségében folyt le, Ruip Jenő helybeli kisgazda, Borján Károly orsz. népszöv. főtitkár és Haller István mondtak beszédeket. A munkásság számára a Ker. Munkásegyesület helyiségeiben volt gyűlés Szalay Lajos ker. szoc. titkár vezetésével. A gyűlésen megjelent megyéspüspököt nagy ovációval fogadták és Kovarczik Mária beszéd kíséretében virágcsokrot nyújtott át neki. Beszédeket mondtak Haller István és Lillin József s végezetül a megyéspüspök fejezte ki örvendő megelégedését azon, hogy pápai hivei a mai napon nyilvános vallomást tettek hitükről. A katholikus napot este 7 órakor ünnepi processzió fejezte be. A körmenet, melyen 6—7000 főnyi ájtatos tömeg vett részt, s melyben az oltári szentség előtt haladt a bencés cserkészzenekar, a nagytemplomból kiindulva a szokott úrnapi körmeneti úton haladt végig. Az út megtételére azonban a nagy sokaságnak 1V 2 órai idő kellett. A nagytemplomban tartott ájtatosságok fejezték be a körmenetet s egyszersmind az egész gyönyörűen lefolyt katholikus napot. Den ^ ilemében ellent tudjanak állani az antikrisztus minden kísértésének. Mert hogy az antikrisztus nálunk sem szűnt meg kisérteni, azt száz és száz jel mutatja. Útjai és módjai különbözők, de legnagyobb erővel mégis a vallás ellen szokott támadni, mert tudja, hogy az egyház paizsáról leghatástalanabbul pattogtak le eddig is mérgezett nyilai. Hogy ez a jövőben is így lehessen, annak valóban legértékesebb biztosítéka a hitélet elmélyítése, a vallásos öntudat emelése. Kétségen kivüli, hogy a nemzetköziség romboló áradatával szemben ennek meg van a maga külön nemzeti jelentősége is. Hitben és nemzeti érzésben egyaránt erőseknek kell lennünk és akkor felvértezettként várhatjuk a hitetlenség és nemzetköziség minden nyilt^ vagy titkos támadását. Győzni A pápai katholikus — 1927 junius 12. — A pápai katholikus nap múlt vasárnapon impozáns tömegek részvételével nagy sikerrel zajlott le. Úgy a megyéspüspök, mint előkelő egyházi és világi notabilitások megjelenése és — amit előzőleg is kiemeltünk — városunk és vidéke katholikus társadalmának nagyarányú részvétele, valamint az elhangzott tartalmas beszédek kiváló értékűvé és maradandó hatásúvá tették az első pápai katholikus napot, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be: Még a vasárnapi gyűléseket megelőzőleg szombaton a pápai esperesi kerület papsága tartott a ferencrendi zárdában gyűlést. A gyűlésen Szentgyörgyi Ignác esperes elnökölt, aki megnyitójában Prohászka Ottokár egyéniségét és munkásságát méltatta. Utána P. Bús Jakab Krisztus Királyságáról mondott beszédet. Dr. Rott Nándor püspök a falu pasztorizációjáról szólott; Kovács József hitoktató a kath. sajtó fontosságát fejtegette. Ugyanaznap d. u. a helybeli kongregációk tartottak közös diszgyüiést dr. Rott Nándor megyéspüspök elnöklésével. A gyűlésen Wimmer Károly pápai kamarásnak az isteni szűzről mondott megnyitója után Bús Jakab jézustársasági atya mondott ünnepi beszédet. A családi élet tisztaságáról, a házasság szentségéről s végül társadalmi életünk kiáltó bajairól szólott. Másnap, vasárnap a bencés cserkészzenekar ébresztője vezette be a katholikus napot. Délelőtt 10 órára óriási közönség jött össze a Fő-téren, ahol a megyéspüspök tábori misét mondott, melyet mély áhítattal hallgattak végig. 11 órakor vette kezdetét ugyancsak a Főtéren a katholikus nagygyűlés. Ezt Németh József plébános, a nap szervezője nyitotta meg. A gyűlés első szónoka Hunyady Ferenc gróf volt, aki átadta a nagy elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetett Vass József miniszter és Zichy János gróf üdvözletét. Ezután Pápa városának, mint a katholikus Dunántúl főerősségének jelentőségét méltatta. Czettler Jenő egy. tanár és képviselő volt a következő szónok. A nyugati államok harcot hirdetnek a pogányság ellen, e harc tényezői akarunk mi is lenni. Fejtegeti, hogy a vallás nem magánügy, de a legelső közügy, s hogy a kath. öntudat alapja a nemzet újjáébredésének. Haller István képviselő következett most. Krisztus útját követjük — mondta — ki először ment a pásztorok, a szegények, s csak azután a királyok és gazdagok közé. Krisztus utja nyomán épült fel a keresztény társadalom, az egyház, a tudomány, az állam. Szembeállította Marx tanítását azzal a prófétáéval, Istenfiával, ki vérével pecsételte meg igazságát. Hangoztatja a felekezetek közti béke szükségét; az államok közt is kell ez, de csak az igazság, a mi nemzetünk igazságának árán. Azoknak a nagy nemzeteknek, melyek ma a kommunizmustól félnek, első kötelességük nekünk a mi országunkat visszaadni. Délben a Griffben a helyi társadalom tömeges részvételével 200 terítékes bankett volt, melyen az első felköszöntőt dr. Tenzlinger polgármester mondotta, üdvözölvén a főpásztort és a gyűlés szónokait. Utána Németh József plébános, Lillin József ker. szoc. szakszervezeti főtitkár, dr. Magyarász Ferenc és dr. Sulyok Dezső mondtak fel köszöntőket. A délután folyamán négy különböző helyen voltak gyűlések különböző társadalmi oszVármegyei közgyűlés. — 1927 junius 13—14. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága junius hó 13-án és 14-én tartotta dr. Körmendy Ékes Lajos főispán elnöklete alatt nyári rendes közgyűlését. Az alispáni és a számonkérőszéki jelentés elfogadása után az üresedésben levő szolgabírói állást töltötte be a törvényhatósági bizottság. Az állásra dr. Sümeghy László és Kiss Ernő tb. szolgabirók pályáztak, kik közül az utóbbi 101 szavazattal dr. Sümeghy László 72 szavazatával szemben megválasztatott. Az Olaszországgal megkötött barátsági szerződés létrehozataláért a közgyűlés gróf Bethlen István miniszterelnököt és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert táviratilag üdvözölte. A vármegye tulajdonát képező és kezeA^ 1927. évi gyártmányú, izzólemezes „FORD SON-TR AKTOR" az univerzális gazdasági gép. Melis és Pintér Szombathely „Ford" autorizált képviselete Mintaterem, alkatrészraktár, motorüzemü szerelőtelep Szombathelyen. Üzembeállítás és kioktatás díjmentesen. Kedvező fizetési és szállítási feltételek. Alkatrészraktár és képviseleteink: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Tapolca, Keszthely, Zalaszentgrót, Veszprém, Pápa, Sopron, Csorna. —— _ ' _ _ j
