Pápai Hírlap – XXIV. évfolyam – 1927.

1927-05-07 / 19. szám

PAPAI HIRLAP Főiskolai Könyvtár IINDEN SZOMBATON. Ref. főiskola. Helyben. Telefon 131. szám I ulajdonos főszerkesztő: (ŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- es papirkereskedésében. Az első barátsági szerződés, melyet a magyar nemzet azóta kötött, amióta megcsonkították és feldarabolták, immár becikkelyezés végett a törvényhozás elé került. Hogy mi az értelme és jelentősége az egyébként mindössze 5 pontból álló, egészen szűkszavú szerződésnek, azt Bethlen István gróf miniszterelnök magyarázta meg az egységespártban tartott beszédjében. Ebből a beszédből, mely annak hangsúlyozása melleit, hogy a szerződés sem senkivel való szembeszállást, sem fenyegetést, sem semmiféle kalandos vállalkozást nem jelent s annak kidomborítása mellett, hogy Olaszország és hazánk érdeke közösek, Fiumére hazánknak szüksége van, viszont Fiume a mi hazánk nélkül elsorvad, kiemeljük és szószerint közöljük a befejező részt, mely a szerződés erkölcsi jelentőségét világítja meg a következőkben: „A magyar nemzet súlyosan érezte a megalázásnak azokat az óráit, éveit, melyeken keresztül kellett vergődni. És most egy nagy nemzet, melynek súlya van az európai politikai életben, visszaállítja a régi helyzetet: egyenlő társának fogad, megbecsül, tiszteletet ad a magyar nemzetnek. Igenis, a tőlünk elrabolt nemzeti becsületünket adta vissza az olasz nemzet. Legyen ezért hála és köszönet annak a nagy nemzetnek, legyen ezért hála és köszönet annak a vezető államférfiúnak, aki a magyar nemzetnek valódi, nagy értékeit kellő pillanatban felismerte és ezt a nemzetközi életben honorálni kívánta. A magyar nemzet annak köszönheti megbecsülését, hogy a háborúban vitézül és becsülettel kitartott s olyan katonai erényekről tett tanúbizonyságot, melyekkel kevés más nemzet dicsekedhetik. Köszönheti annak, hogy a békében olyan önfegyelmezettségről, olyan áldozetkészségről és olyan szervezőképességről tett tanúbizonyságot, mely méltóvá tette arra, hogy más nemzetek baráttá fogadják. Mert az a megbecsülés, melyben Rómában részesült, a magyar nemzetnek szólott és azoknak a nemzeti erényeknek, melyeket békében és háborúban egyaránt mutatni képes volt. A kormány feladata, hogy ezeket az erényeket ápolja és fokozza, hogy a nemzetet a konszolidáció útján továbbvigye és belső rendjét még erősebbé és biztosabbá tegye." Elsőrendű polgári házi koszt kapható Főtér 7. sz. alatt, özv. Varga Istvánnénál. Nőegyleteink akciója. A helybeli összes nőegyletek a hét folyamán közös beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, melyben arra való tekintettel, hogy a város 1927. évi költségvetése most van összeállítás alatt, a szegény- és árvaügy alapos rendezésére hívják fel a tanács és ennek útján a képviselőtestület figyelmét. A legnagyobb mértékben megszívlelésre és támogatásra érdemes memorandumból közöljük a következőket: „Első és legfontosabb kérésünk a szegényház mielőbbi felépítése, hogy szegényeink már az ősszel, mielőtt a tél lakásnyomoruságai bekövetkeznek, biztos fedél alá jussanak. Nem kisegítő megoldást, hanem megfelelő helyen megfelelő intézmény létesítését kérjük. Ez annál is inkább sürgősen időszerű most már, mert a bérlakások 1928. évi május hóban felszabadulván, a háztulajdonosok az ezernyi kellemetlenségtől sarkalva, mit az ilyen lakók okoznak, tömegesen fogják a kihelyezett szegények eltartó gazdáinak a lakásokat felmondani és akkor ezek a szerencsétlenek egyenesen az utcára kerülnek és ez által éppen a hatóságnak fognak igen kellemetlen gondot okozni. Második kérésünk a háború folyamán megszűnt „SzladikMéle árvaház újból való megnyitása. Tudva azt, hogy az Osvald-féle egész hagyaték is szintén ezt a célt szolgálja s hogy az Ő alapítványában levő házak úgyis eladásra kerülnek a rendőrség építkezésével kapcsolatban, ez a tény éppen időszerűvé teszi az árvaházügynek végleges megoldását. Nagyon sok jobb családból való árvalány van, aki nem helyezhető állami gyermekvédelem alá, mert nem jut neki megfelelő környezet. Ezek csak úgy menthetők meg saját társadalmi osztályuk számára, ha intézeti nevelésben részesülnek. Szladik János, aki a város polgára, Ozsvald Dániel pedig, aki éveken át polgármestere volt, egész vagyonukat önzetlen, nemes elhatározással ilyen humánus célra hagyták. A város tekintse kötelességének az ő emléküknek az alapítványi intézetnek mielőbbi létesítésével áldozni. Amennyiben a szegényházi, árvaházi és szegényalapok esetleg részben devalválódtak, kérjük, hogy tekintse a város közönsége kegyeletes kötelességének a nemesszivü alapítók emlékével szemben az alapítványok újbóli kiegészítését, mint azt más városok is megtették, hogy ezáltal is ösztönzően hasson tehetősebb polgáraira újabb alapítványok létesítésére. Az alapítványoknak nem az alapítók intencióinak megfelelő módon való felhasználása kiábrándító hatást gyakorolhat azokra a polgárokra, kik vagyonukkal nemes elhatározással óhajtják a város szociális és charitativ érdekeit szolgálni. A fenti intézmények elhelyezése és létesítése kérdésénél kérjük a Tekintetes Tanácsot, hogy hallgassa meg a Jótékony Nőegyesületek gyakorlati tapasztalatból eredő tanácsát is, hogy ezek az intézmények ne nélkülözzék azt a melegséget, azt a praktikusságot, melyet csak a női tapasztalatok segítségével lesznek képesek helyesen megoldani. Felajánljuk legmesszebb menő közreműködésünket úgy az intézmények berendezésénél, mint későbbi gondozásuknál és szociális téren." Végül kifejezik abbeli biztos reményüket, hogy a tanács, a polgármester és a képviselőtestület támogatásával a tarthatatlan és kulturálisnak éppen nem nevezhető állapotok megszüntethetők lesznek. A nőnevelő-intézet megbízható és gyakorlott szakácsnőt keres május 1-i belépésre. FÜLEMILE. Almavirág fenn a fán, alatta meg tulipán; almavirág, tulipán mosolyog és nevet rám. Orgona? vagy szelence? A virág: szép szerencse s a világ: jó szerencse; csak az ember szeresse! Újra minden bokor zöld, már a fülemile költ s zengi holdas éjen át oktalan bús, szép dalát... Dalolj, dalolj, kis madár, míg el nem némít a nyár; míg el nem némít a nyár, az ősz, a tél, — a halál!. NAPSUGÁR. Véget ért a tündérmese, nem vágyok már sehovase: Dél homokja, Sark hava, — semerre és sehova! Szilaj szívem fogtam fékbe; sem a földbe, sem az égbe, oda vágyok vissza csak, ahol süt a régi Nap. Szülőföldem visszafáj még: oda még tán visszajárnék; ha kis fiu lehetnék, mindjárt útnak erednék. Vissza! vissza, az Alföldre, szülőföldre, anyaölbe, mezítlábas koromba, mint egy tündér álomba. Azt az időt keresgélem kislányom két szép szemében, annak szeme bogara: menyország napsugara! ... BARACKVIRÁG. Felleg sincs az égen, fénylik a Nap szépen; kezd az eső mégis esni, kalapomra permetezni a tavaszi szélben. Hajlik a fa ága, hull a fa virága, kalapomra, kabátomra, sűrűn pereg az útamra, lábaim nyomába. — Szürke kabátomra, épp a bal vállamra perdült egy szép halványpiros barackvirág. Oly takaros! Nem veszem le róla ... Erdélyi József. Jl Magyarországon üzemben leoö 3S00 darab éFordson»traktor hirdeti az igazságot! MelÍS és Pintér Szombathely „Ford" autorizált képviselete Telefon 77. Alkatrész-raktár, mintaterem, motorüzemü szerelőtelep. Telefon 77.