Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-06-12 / 24. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon. 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Új lelkipásztort kap az Istenben elpihent helyébe a pápai r. kath. hitközség, melynek tagjai városunk lakosságának jóval több, mint felét teszik ki. Ilyen nagy és tekintélyes gyülekezet élére elhivatni egyike a legszebb és legnehezebb feladatoknak. Az főkép e mai időkben, amikor a ránkszakadt bajok és nyomorúságok közepette a lelkek jobban, mint valaha vágynak arra a csendes révre, mely a megpróbáltatások és szenvedések után pihenőt és nyugalmat ad. Nagy válságok viharai zúgtak el fejünk felett. Volt egy időszak, mikor az üdv egyedüli forrásától sokan elfordultak és bűnös vakmerőséggel másokat is eltántorodásra akartak kényszeríteni. És ha ez az időszak ma már csak gonosz álomként tűnik fel előttünk, a szociális bajok még mindig oly súllyal nehezednek ránk, hogy a lelkek egyensúlyának fenntartására csak egy igazi Istentől elhivatott lelkipásztor lehet képes. Hisszük, hogy az a felszentelt férfiú, aki a mai napon veszi át hivei lelki életének gondozását, s aki a falusinál sokkal több gondot és fáradságot követelő városi hitközség vezetésére elhivatottsága érzetében, áldozat árán is vállalkozott, megtalálja az utat híveinek szivéhez, igazi lelkiatyjuk lesz, biztos horgonyuk a vészek tengerén. Ebben a hitben köszönti őt nem csupán híveinek sokasága, de a város egész lakossága, mely az istenfélelem jegyében békés egyetértésben, testvéri érzésben kiván továbbra is együttélni azokkal, akiR"ma ünnepelnek. Ha ezt a testvéri érzést, amit bizonyosra veszünk, az új lelkipásztor a megértés szellemében ápolni fogja, akkor üdv fakad működéséből egész városunkra. A Nemzeti Szalon kiállítása. Vasárnap délelőtt nyilt meg az úri Kaszinó termeiben a Nemzeti Szalon kiállítása, ünnepélyes formák között, igen nagy közönség jelenlétében, melynek élén Battenberg Lajos államtitkár, a kiállítás egyik védnöke is megjelent. A megnyitási ünnepély Déry Bélának, a Nemzeti Szalon igazgatójának beszédével kezdődött, aki rámutatott a vidéki kiállítások fontosságára és azokra az okokra, melyek a Nemzeti Szalont arra indították, hogy 61-ik vidéki kiállítását Pápán rendezze meg. Beszéde végén felkérte dr. Tenzlinger József polgármestert, a kiállítás elnökét, hogy a kiállítást nyissa meg. A polgármester válaszában a képzőművészetnek rendkívüli kulturális fontosságát fejtette ki és meleg szavakkal vázolta azokat az érdemeket, melyeket a Nemzeti Szalon a magyar képzőművészetnek a külföldön és vidéken való propagálásával szerzett. Ezután még Battenberg államtitkár méltatta a kiállítás jelentőségét. A magasröptű beszédek elhangzása után a közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállítást, melynek gazdag és változatos műanyaga még a fővárosi tárlatok színvonalát is felülmúlja. Természetesnek fogjuk ezt találni, ha figyelembe vesszük, hogy a kiállítás magában foglalja egyik legelőkelőbb művészcsoportunk: a „Céhbeliek" legutóbbi nagysikerű budapesti tárlatának teljes műanyagát, kiegészítve a magyar művészgárda minden számottevő tagjának müveivel. A kiállítást a pápai művészek csatlakozása teszi még teljesebbé, úgy, hogy az valóban tökéletes és hü tükörképét nyújtja az egész magyar képzőművészetnek. Sajnos, nincs elég terünk, hogy a kiállítást érdeme szerint méltassuk és így csak a legkimagaslóbb művek felemlítésére szorítkozhatunk. Ezek közé tartoznak a régibb mesterek közül Balló Ede Kozma Andort ábrázoló arcképe, Déry Béla, Edvi Illés Aladár és Fényes Adolf mesteri tájképei, Glatz Oszkár, Hermann Lipót, Iványi Grünwald Béla, MagyarMannheimer Gusztáv, Nádler Róbert, Nagy Sándor, Pentelei Molnár János, Rudnai Gyula, Szlányi Lajos, Zádor István múzeális becsű műalkotásai. A magyar szobrászművészet magas színvonalát Horvai János, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Lux Elek, Pásztor János, Petri Lajos, Szentgyörgyi István, Sidló Ferenc és a pápai származású Beck Ö. Fülöp pompás kisplasztikái munkái reprezentálják. A pápai képzőművészek közül Gaál József és dr. Kis Gábor szép vizfestményekkel, Losonczi Jenő két hangulatos tájképpel és egy rendkívüli dekoratív figurális művel, Régner Pál egy igen karakteres arcképpel, egy természethü csendélettel és egy kolorisztikus tájképpel szerepelt. A többi müvek között külön megemlítést és figyelmet érdemelnek r még Barkász Lajos havas tájrészlete, Bayer Ágoston művészi rézkarcai, Bendéné K. Friderika artisztikus müvei, Conrád Gyula értékes grafikái, Feiks Alfréd és Gaál Ferenc mozgalmas impressziói, Kató Kálmán rendkívül hatásos müvei, melyek közül különösen az „Alkony a Dunaparton" és az „Utolsó napsugár" képviselnek magas szinvonalat. Kárpáthy Jenő, Kotász Károly, Kövesdy Géza, Kunffy Lajos, Kunwald Cézár, Major Jenő, Miskoíczy Ferenc, Mérő István, Nagy Vilmos, Rökk Károly, Vajda Zsigmond művei érdemelnének még hosszabb méltatást, ha erre terünk volna, Külön kell azonban foglalkoznunk Szente Jánossal, ezzel a rendkívül izmos tehetségű, pápai születésü fiatal művésszel. Szente művészetét elsősorban a természet szeretete jellemzi. Par excellence tájképfestő, aki a természettől nyert friss, közvetlen impresszióit, mesterkéletlen, őszinte művészettel, de mégis nagy technikai biztossággal adja vissza. A tárlaton kiállított, tiszta művészetre törekvő tájképei teljes joggal számot tarthatnak arra, hogy megértéssel és szeretettel fogadja őket a pápai közönség. Reméljük ebben nem is lesz hiány és a pápai műbarát közönség, mely eddig is nagy érdeklődést mutatott a művészi esemény számba menő kiállítás iránt, fel fogja használni a még rendelkezésre álló két napot, hogy műszeretetének és a művészet iránti áldozatkészségének minél nagyobb fokú tanúbizonyságát nyújtsa. A kiállítás vasárnap estig lesz nyitva. Akar Ön ideálisan szép, egészséges és formás lenni!? A művelt világ egyik legelső úttörő és a testformálás terén ma is vezető intézete a Dr. Reich=féle Zander-intézet, IV., Semmelweis-utca 2. Telefon: J. 4-12. Egy nap alatt is csodálatos eredmények. Ugyanitt Diathermia, Quarz, vízkezelések, szénsavas fürdők, Ischiás, Rheuma, gyógyítása, testegyenesítés, ludtalpgyógyítás. Levelekre válaszolunk. Prospektus. Elet. A Mindenség egy szürke Óceán, a partja: kínos, messze Végtelenség. És rajt egy barna, nagy hajó: az Élet, mely hánykolódva csak evez, evez, de összetörve éri el a Révet. És fönn a hajón zajos zűrzavar: a Bábel-népek összevisszasága, (kik nem nézik a ködlö Messzeséget) csókolnak, ölnek, szeretnek vadul. .. . S a hajó megy, mint testet öltött Végzet. És néha akad egy-egy vak, merész, kit úgy hívnak, hogy álmodó:... a költő, ki szent álmoknak árbóckosarából viharharangját kongatja a mélybe; a lelkét. .hogyha fellegzik a távol. És vannak, kiket fölrettent hang s vannak, kik fölriadnak :.. .percekig s aztán (hiszen a bölcsek ostobák!) vadultan mennek új mámor-csatákra. ... S a gálya megy rejtelmesen . .. tovább. Bódás János. ÚJDONSÁGOK. — Plebánosi beiktatás. Németh Józsefet, a pápai új plébánost holnap, vasárnap iktatja be ünnepélyesen lelkészi állásába dr. Rott Nándor megyéspüspök. A beiktató ünnep délelőtt 9 órakor szentmisével kezdődik, következik a beiktatás szertartása és azután az új plébános szentbeszédet mond. Délelőtt 11 órakor a plébánián küldöttségek fognak tisztelegni az új plébános előtt, aki déli 1 órára a Griffbe ebédre hivta meg a város előkelőségeit. — Vitéz-avatás. A Vármegyei Vitézi Székkapitányság értesítése szerint az idei vitézavatási ünnepély június hó 20-án lesz Budapesten, a Margitszigeti sporttelepen, 9 órai kezdettel. Az avatásra sorrakerülő folyamodók névre szóló értesítést fognak kapni az Országos Vitézi Széktől. Az avatandó vitézjelöltek hozzátartozóik részére, úgyszintén az ünnepélyen részt venni szándékozók belépő-jegyért a vármegyei Vitézi Székkapitánysághoz (Veszprém, vármegyeház II. emelet, 6. sz.) forduljanak. Az 1927. évi avatásra azok jöhetnek majd tekintetbe, akiknek teljesen felszerelt kérvénye folyó évi szeptember hó l-ig a Vármegyei Vitézi Székkapitánysághoz beérkezik. — Az Irgaímasrend gyásza. A magyar Irgalmasrendet mély gyász érte. Tartományi főnöke: Mostsovits Boldizsár 54 éves korában Budapesten elhúnyt. — A mihályházai hősök emléke. A derék Mihályháza község is követte azok hazafias példáját, akik méltó módon örökítették meg a hozzájuk tartozó hősi halottak emlékét. A község 47 hősi halottjának nevét arany betűkkel márvány táblába vésette s az emlékművet méltó helyen, a református templom bejárata fölött elhelyeztette. A márványtáblát vasárnap délelőtt leplezték le ünnepélyes keretek között. Elsőben istenitisztelet volt. A református templomban dr. Vass Vince pápai theol. akad. igazgató, az ev. templomban pedig dr. Mohácsy Lajos marcalgergelyi lelkész mondottak emelkedett szellemű szentbeszédet, s kértek áldást a hősi halottak poraira. A polgári ünnepély a templom előtti téren folyt le. A Hiszekegy eléneklése után Kovács Miklós jegyző nyitotta meg az ünnepélyt. Az ünnepi beszédet dr. Vass Vince tartotta. Nagyszerűen felépített, lelkes hévvel előadott beszéde mély hatást gyakorolt a nagyszámú közönségre. Vitéz Rátvay Imre a