Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-06-05 / 23. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gegns Dániel előadása. Elkallódó magyar lelkek! Mennyien vagytok, milyen óriási a Ti számotok ! Nyomor szül Benneteket, ennek a szegény, megcsonkított, szerencsétlen Magyarországnak a nyomora. Háborúk, forradalmak dúlták szét ezt az országot, mérgezték meg az erkölcsét, melynek nyomorult áldozatai vagytok, elkallódó gyerekek, elkallódó magyar lelkek. Pedig Titeket meg kell menteni, mert Ti bennetek van ennek az országnak a reménye, egész jövendője. Ezeknek az elkallódó magyar lelkeknek a megmentéséről, annak mikéntjéről akarok beszélni az ország közönségének, aki másfél évtizede foglalkozom a gyermekvédelemmel s aki nyitott szemmel látom a pusztulást, a bünt, a veszedelmet. Körül akarom hordozni a magyar gyermekvédelem szent zászlaját s alá gyűjteni mindazokat, akik gyermek ő fensége szuverén uralmának készséges alattvalói, akik érzik és látják az elkallódó gvermeklelkek veszedelmét és akiknek a magyar lelkén ott fekszik ennek a szegény csonka országnak a jövendője, megmentése, feltámadása. Hangverseny keretében fogom tartani ezeket a propaganda előadásokat, hogy ne csak élő lelkiismeret legyek, de szórakoztató is. A hangverseny jövedelme a budapesti rendőri gyermekbiróság segélyalapjainak épülendő átmeneti gyermek-otthonának jut. Hiszem és remélem, hogy az ország közönsége meg fog érteni engem és látó lelkével meg fogja látni a gyermekmentés óriási fontosságát és a jövendőben egész erejével azon fog működni, hogy a gyermekmentésnél mindig résen legyen és hogy eljöjjön majd az az idő, mikor nem lesznek már elkallódó magyar lelkek. Budapest, 1926 május 29. Gegus Dániel rendőrfőtanácsos, a Rendőri Gyermekbiróság vezetője. LEVENTE-IFJAK ESKÜTÉTELÉRE. * Könnytenger .. . Vihar ... Szétroncsolt hajó, az éjszakában villámok égnek, áldó szavára aléltan várunk a vigasztalan, dübörgő égnek; tünö remények, bolyongó álmok vergődésén megretten az avar, poros utakon kinok-siralmak golgothájában nyög a bús magyar, sürü, nehéz verejtékek hullnak s mire a szikkadt földre érnek, sajgó szivünkből fel a magasba mennyi fájó gondolatok térnek. Isten l jóságos Isten látod-e ? minden mérges tőr szivünkbe talál! Bocsássad meg, ne ródd fel bünül, nekünk a tűrés kárhozat — halál!.. . Fiuk, ma új napot tár az Élet, ma hajnali sugarakban fürdünk, ma biztatást lehel a föld is s a messzi bércek üzennek nekünk, ma hulljon térdre fekete gyászunk, ringasson minket májusnak dala, ma lázadó, messzire világló tüzpipacsoktól égjen a haza! Ma vig arcokra tekintsen a nap, t a gyalázatból lássa, hogy kelünk ' és hallja meg: hogy a sötét sirból messzi tájaknak mi is üzenünk. Im, itt a zászló égi szemmel néz, megújhodást nyújt ébresztő szava: „dicsőséggel hordozzátok" ti azt honi lányoktól himezve-varrva, magyar leányok, nemzet-virágok áldott az a kéz, a tü, az olló; akácillattal söpritek a telet, ű ti munkátok nem lehet borongó! Óh, te dicső nap, te ne oda hullj, hova a többi eltemetkezett, mert számon kérjük tőled még e fényt, ez éltető májusi meleget. * Szavalta a szerző a dákai leventék !. évi május hó 24-én tartott eskiitételi és zászlószentelési ünnepén. Fiuk, ma messzi útra indulunk, ma bút tiporjon a szent esküvés, örökségül száll le most reátok; ti lesztek a boszulás-bődülés! Esküdjetek! növekvő viharok, gördülő sziklák holt haza öléből, acél-ekéi e bús századnak, hullámok a keservek könnyéből, esküdjetek! hogy minden botütés, korbácssuhintás felszámolva lesz, szomorún kéklő Kárpátok ormán, kicsi zászlótok még olt lengedez! Esküdjetek! hogy ott nem nyugszik meg addig egyetlen elgázolt magyar, mig a gyötrődés ilyen szép tavaszon minden kinyílt virágot eltakar. Hallgassátok: tihozzátok is szólt, kelő március tüzes dalnoka; „Talpra magyar!" ezer-éved kiált; „rabok nem leszünk, esküszünk, soha!" Jöjjön vad csorda köntösünk tépve, de kését töri megkövült testünk, egek csodája, holtak kelése lesz a mi vitéz, bátor elestünk!... Fiuk, a nagy utolsó harc után, ha széttörjük majd Trianon gyászát: a tiszta lelkű magyar leányok hős szivünk fölé dalolva tűzik a dicsőség győzelmi virágát. Dáka. Kapcsándy Sándor. Városi közgyűlés. — 1926 május 31. — Városunk képviselőtestülete hétfőn d. e. 11 órakor közgyűlést tartott. A közgyűlést elég érdeklődés előzte meg, aminek oka az volt, hogy a városházán a számvevőség számára építkezni kezdtek a közgyűlés megkérdezése nélkül. Az üggyel az előkészítő bizottságok foglalkoztak és az ezekkel történt megállapodás alapján a polgármester napirend előtt kijelentette, hogy az építkezést a közgyűlés jóváhagyása reményében a tanács rendelte el. Mikor ez ellen tiltakozás történt, az építkezést beszüntette s az ügyet a mai közgyűlés napjára tűzte ki. Ugyancsak jelentést tett egy gőzhengernek a város részére történt megvételéről, amit a regále-bizottság rendelt el. Az ügyhöz többen hozzászóltak, dr. Kende Ádám és dr. Fehér Dezső indítványára a jogügyi bizottság elé utalták annak tisztázását, hogy a regále-bizottság nagyobb kiadási tételek felett önállóan rendelkezhetik-e. Maga a napirend azután simán lement. Első pontjaként a Jókai-utcai bérház-építést tárgyalták, elfogadván az új terveket s a 2100 millióval előirányzott költségeket, amely összeg 300 millióval nagyobb a korábban kontempláltnál. Ezzel szemben a bérház jövedelmezősége is lényegesen emelkedett. A lakbéreket maga a közgyűlés következőképen állapította meg: a földszinten egy négy szobából, hallból és irodából álló lakás 35 millió. Az emeleten két háromszobás hallos lakás 20—20 millió, hét 2 szobás lakás á 10 millió. A második emeleten 2 háromszobás lakás á 18, hét kétszobás á 10 millió. Ezenkívül lesz egy egyszobás manzard lakás 5 millió és a földszinten 6 raktárhelyiség á 5 millió bérrel. A ház a villamos telep tulajdona lesz, melynek értékcsökkenési alapja fedezi a lakbérekkel nem fedezhető hiányt. A városházán szükséges építési munkálatokat is megszavazták. A számvevőség kiköltözik régi odújából és két nagyobb és egy kisebb (irattári) helyiséget kap. Az építkezés a városháza udvarának beloldalán történik és 60 millió költsége a tatarozás cimén előirányzott tételből kerül ki. A napirend végén Fenyves Jenő interpelláció alapján kérte, hogy a ligetben és a vasúti út mentén padok állíttassanak fel. A polgármester ezt kilátásba helyezte, valamint azt is, hogy a Mészáros Károly liget bejáratánál játszóteret létesít. A Nemzeti Szalon pápai kiállítása. A főváros eme tekintélyes művészegyesületének első pápai kiállítása nemcsak jelentős művészi eseménynek, de nagyszabású társadalmi ünnepségnek is ígérkezik. Az Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt álló igazgatóság ugyanis a kiállítás védnökeiül felkérte városunknak és a vármegyének legtekintélyesebb vezető egyéniségeit és pedig Antal Géza református és Rott Nándor róm. katholikus megyés püspököt, Magyar Károly főispánt, Horváth Lajos alispánt, gróf Esterházy Tamást és Paupera Ferencet, Pápa város országgyűlési képviselőjét, inig a kiállítás elnökségét dr. Tenzlinger József polgármester vállalta. A kiállítás sikere érdekében egy bizottság » működik, melyben a vármegye és a város minden kulturális tényezője és közéleti jelentőségű alakja helyet foglal, többek között gróf Jankovich-Bésán Endre, Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, Sarudy Ottó, Faragó János, valamint a városi és megyei kulturintézetek vezetői. A kiállításra Budapestről nagyobb küldöttség érkezik Pápára az ünnepélyes megnyitásra, melynek tagjai között ott lesznek Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója, Battenberg Lajos ny. h. államtitkár, dr. Rózsa Miklós művészeti iró, a Képzőművészek Uj Társasága igazgatója, Beck Ö. Fülöp a kitűnő szobrászművész, Miskolczy Ferenc és Szente János festőművészek és több jónevü műpártoló. Az ünnepélyes megnyitás e hó 6-án, vasárnap déli fél 12 órakor lesz az Uri Kaszinó helyiségeiben, mely alkalommal a Nemzeti Szalon részéről Déry Béla igazgató fogja beszédben üdvözölni Pápa város közönségét, melyre dr. Tenzlinger polgármester válaszol, megnyitván a kiállítást. A fővárosi vendégek 6-án délelőtt a 11 órai gyorsvonattal fognak városunkba érkezni s úgy tudjuk, hogy a kiállítás helyi rendezőbizottsága már a pályaudvaron ünnepélyesen fogadja képviselőit. Mint értesülünk, a kiállítás iránt nemcsak városunkban, de megyeszerte is óriási érdeklődés nyilvánul, s hogy az ifjúság is részese lehessen a ritka műélvezetnek, az intézetek tanári kara tervbe vette, hogy az iskolák növendékei a kiállítást testületileg fogják meglátogatni. A kiállítás — tekintettel arra, hogy a Szalon Pápáról Szombathelyre fog az anyaggal utazni —• előre láthatólag csak egy hétig marad nyitva. „Legnagyobb kincs a gyermek." Á helybeli Csecsemővédő Egyesület minden hónapban rendez „anyák iskolája" cimen tanulságos szóbeli és mozifilmes ismeretterjesztő előadást. Szinte érthetetlen azonban az a közöny, mellyel városunk női közönsége, különösen az intelligens fiatal anyák viseltetnek az ilyen kérdések iránt. Úgy látszik, hogy nem kívánunk tanulni az amerikaiaktól, hiszen a helybeli dispanzer sem tudta még mindig elfoglalni az őt megillető helyet a művelt közönség szivében. Az a nagy konzervativizmus, melyre oly sokan büszkék mint faji vonásra, épen nem a maga helyén nyilvánul meg a leghasznosabban. Őrizzük meg nemzeti eszményeinket; forduljunk el attól, ami nemzeti öntudatunknak a legkisebb mértékben is útjában áll, de ragadjuk meg a haladás és praktikus élet minden olyan vívmányát, mely nemzeti erőnk és fejlődésünk javára van. Bezzeg nem vagyunk rátartósak nemzeti mivoltunkra a divatban, a táncban és sok egyébben.