Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-05-29 / 22. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám DR. KŐRÖS ENDRE. könyv- es papirkereskedésében. A magyar nemzet golgothájának évfordulója. Folyó év junius hó 4-én 6 éve lesz annak, hogy a „békeszerződésének elkeresztelt arc­pirító trianoni békeparancsot a magyar kormány kiküldöttje kényszerűségből aláirta. Hat hosszú éve pusztulunk egyaránt a Csonkaországban, valamint a trianoni határokon túl ez átok nyűge alatt. A hivatalos Magyarország kezeit guzsba­kötve tartja még a trianoni erőszak, de a ma­gyar társadalom nem nézheti ölbetett kezekkel­édes drága hazánk szétdarabolását, nemzetünk pusztulását, elszakított véreink keserves kálvá­riáját. A Budapesten székelő nemzeti egyesüle­tek egyértelmüleg elhatározták, hogy az egész országot e szomorú évfordulót követő vasár­napon tiltakozásra hivják fel, hogy a magyar társadalom hatalmas és egyértelmű tiltakozása az egész világgal megértesse azt: e nemzet élni akar és életképességét vissza akarja nyerni a világ igazi békéjét a háború után továbbra is megrontó, bosszuvezérelt és világpusztító béke­szerződések mielőbbi revíziója utján! A magyar társadalomnak e napon az egész országban el kell vetnie azt a magot, amelyből elsősorban édes hazánknak, de vele együtt az egész világnak jobb jövője fakad. Budapesten junius hó 4-én d. u. 4 órakor az összes harangok megszólalnak, hogy pana­szukat a magyarok Istenéhez elvigyék és előző­leg május hó 30-án, vasárnap az istentiszteletek alkalmával Budapest összes felekezeteinek lel­készi kara megemlékezik a junius 4-iki gyászos évfordulóról és imádságot mond idegenbe sza­kadt véreinkért. Végül junius hó 6-án d. e. 11 órakor az összes társadalmi egyesületek hatalmas tiltakozó gyűlést tartanak a Vigadó­ban, melyen közéletünk illusztris képviselői szónoklatokkal üzennek hadat a már-már szinte jelentkező közönynek és fásultságnak. A gyűlés után a Szabadság-téren levő, az elszakított részeket jelképező irredenta szobrokat meg­koszorúzzák. Midőn a nemzeti társadalmi egyesületek mindezeket az egész országnak hirül adják, felkérik a legkisebb községtől kezdve vá­rosainkig az ország egész társadalmát, hogy az ottani társadalmi egyesületeknek ugyan e célra való tömörödése révén hasonló intézke­déseket tegyen, vagyis szólaljanak meg délután 4 órakor az egész ország harangjai, másnap az istentiszteletek alkalmával minden magyar szívből szálljon imádság az egek Urához, aki legjobban tudja, hogy a magyar nemzet a trianoni átkot nem érdemelte meg és végül junius hó 6-án tiltakozzék az ország minden városa és községe a békeparancs ellen és kö­vetelje a békeszerződések revízióját. Akar Ön ideálisan szép, egészséges és formás lenni! ? A művelt világ egyik legelső úttörő és a testformálás terén ma is vezető intézete a Dr. Reich=féle Zander-intézet, IV., Semmelweis-utca 2. Telefon: J. 4-12. Egy nap alatt is csodálatos eredmények. Ugyanitt Diathermia, Quarz, vízkezelések, szénsavas fürdők, Ischiás, Rheuma, gyó­gyítása, testegyenesítés, ludtalpgyógyítás. Levelekre válaszolunk. Prospektus. — Találtatott egy revolver; igazolt tulaj­donosa a rendőrkapitányságon átveheti. A sportpálya megnyitása. — 1926 május 24. — Pünkösd hétfőjén gyönyörű ünnepe volt városunknak. A Mészáros Károly-ligetben, ideálisan szép helyen épült sportpályát avatták fel s ez az avatás feledhetlenül szép külsősé­gek között folyt le. Óriási közönség, a társa­dalom minden rétege összegyűlt e napon a ligetben. Zsúfolásig megtelt a hatalmas tribün, a pálya eliptikus köre tömve volt álló közön­séggel. Gyönyörű napfény kedvezett. Mindenki ünnepi díszben volt. E külső diszt azonban tartalommal töltötték meg az elhangzott szép beszédek, melyekből egyetlen nagy, hatalmas eszme, Nagymagyarország visszaszerzésének gondolata sugárzott ki. Az avatás ünnepe délután fél 3 órakor a helybeli középiskolák tanulóinak atlétikai mér­kőzésével, illetve ezek döntő versenyeivel kez­dődött. A versenyeken csupán a kollégium és az állami tanítóképző vettek részt. Az új pálya vonzóereje hihetőleg majd a harmadik helybeli középiskolát: a bencés főgimnáziumot ás a ver­senyzők sorába fogja állítani. A versenyek a legnagyobb érdeklődés mellett folytak le. Egyes számoknak, így főkép a 800 és 1500 m. sík­futások finisheit hihetetlen izgalom között nézte végig a publikum s a győzőket úgy itt, mint a többi számoknál is ezer meg ezer kéz­nek dörgő tapsa jutalmazta. A talaj, mely a pünkösd előtti napokban alaposan átázott, nem kedvezett túlságosan a versenyeknek, az ered­ményeket is némileg befolyásolta. Mindazáltal az elért rekordok szépek voltak s a mérkőzé­seknek a legszebb rendben, példás fegyelem­mel történt lefolyása Kovács Lajos Jenő párat­lan szervező erejét dicsérte. (A mérkőzések eredményeit sportrovatunkban közöljük.) Négy órakor a nagytribün előtt felvonul­tak az altiszti iskola s az iparosdalkör tagjai. A közönség felállott s a dalosok Solymos Ven­del bencés tanár vezetésével elénekelték a magyar Hiszekegyet s utána a sport-indulót. Az erővel teljes és összhangos ének általános tetszést keltett. Most Tenzlinger József dr. polgármester mondotta el pályaavató beszédét. Érces hangja betöltötte az egész óriási térséget, eszméi minden szívben visszhangra találtak. A görög nép kultúrájából kiindulva fejtegette a testedzésnek nagy nemzeti jelentőségét és azt a hivatását, amely reá a szétszaggatott haza visszaszerzése terén hárul. Elmondta a pálya létesülésének történetét, méltatta a pályaépítés akcióját megindító pápai Sport Egylet érdemeit, kiemelve főképen azt a heroikus küzdelmet és lankadatlan erélyű munkát, melyet a pálya érdekében Kovács Lajos Jenő tanár folytatott. Szólott a két másik sportegylet, a Pápai Fut­ball Club és az Iparos Ifjak Önképző Köre Kinizsi Testedző Osztálya hatékony közremű­ködéséről s mindazokról, akik a pálya érdeké­ben tettek, fáradtak és áldoztak. A legnagyobb elismeréssel emlékezett meg az Országos Test­nevelési Tanács segítségéről, melynek vezető tagja, a személyesen megjelent Hajós Alfréd műépítész készítette el a pálya terveit, melyeket Fa Mihály építész kitűnően megvalósítván, a pápai sportpálya ma az ország egyik legjobb, legcélszerűbb berendezésű pályájának mond­ható. Végül újból a pálya erkölcsi jelentőségé­ről szólva, hatalmas éljenzés között átadta azt rendeltetésének. A football mérkőzésre sportdresszben fel­vonult pápai válogatott és szombathelyi MÁV csapat elé lépve a szombathelyiek kiküldöttje Bruckner máv. főfelügy. izzó hazafiságtól áthatott beszédet mondott, megköszönve a kitüntetést, melyben a mai avató matchre történt meghiva­tásukkal részesültek és átadva egy kis ezüst szobrot, melyet a szombathelyiek vándor díj­ként küldtek. Erre válaszolva a helybeli test­nevelési bizottság és a város közönsége részé­ről Szűcs Dezső szép szavak kíséretében adott át a város színeiből összeállított aranyrojtos selyem zászlócskát az avató-nap emlékére a szombathelyieknek. Most a csapatok bevonultak a pályára s következett az avatás legbájosabb jelenete, ami­kor a polgármester fehér ruhás Éviké leánykája a két csapat közé állva a pályára berúgta a hatalmas football labdát. A poétikus kép ked­ves benyomásával kezdődött meg a pápaiak és szombathelyiek mérkőzése, melynek lefolyásáról és eredményéről szintén sportrovatunkban szá­molunk be. A barátságos mérkőzést, mely mind­végig az ünnephez méltó előkelő stílusban folyt le, mindvégig feszült figyelemmel nézte végig a közönség. Alkonyodni kezdett, mire a match véget ért, a tribünök kiürültek, a pálya szegély­köre hullámzani kezdett és azután egy félórán át emberáradat hömpölygött vissza a várkert melletti országúton befelé a városba. ÚJDONSÁGOK. — Városi közgyűlések. Hétfőn kétrend­beli városi közgyűlés lesz. Délelőtt 10 órakor a részleges tisztújító közgyűlés, melyről már lapunk mult számában megemlékeztünk, ezt követőleg pedig rendkívüli közgyűlés, mely a Jókai-utcán építendő bérház új tervei alapján készült költségeket szavazza meg. A tisztújító közgyűlésen dr. Horváth Lajos alispán fog elnö­kölni. Az új alispánnak ez lesz első hivatalos szereplése városunkban. — Hősi emlékünnepély. A m. kir. minisztérium rendelkezése alapján és a világ­háború hősi halottjai iránt táplált hálateljes kegyelettől indíttatva a város vezetősége a helybeli katonai parancsnoksággal egyetértve, folyó hó 30-án, azaz vasárnap délután 3 órakor az al sóvárosi temetőben a hősi halottak tömeg­sirjánál, az 1914—1918. évi világháború hősi halottai emlékezetére és az ő önfeláldozó haza­szeretetükből megerősödő nemzeti érzés istápo­lására hősi emlékünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Himnusz. Közének. 2. A pápai ref. főiskola énekkarának gyászéneke. 3. Emlék­beszéd, mondja Szűcs Dezső városi képviselő. 4. A bencés főgimn. énekkarának gyászéneke. 5. Imát mondanak a róm. kath., ref. és evang. hitközségek lelkészei. 6. Magyar Hiszekegy. Énekli az Altisztképző énekkar. 7. Szózat. Közének. — A hősök napján a városban és a temetőben az ország területén még emlékkel meg nem jelölt hősi sirok javára urnagyüjtés fog tartatni. — A „Nemzeti Szalón" Pápán. A „Nem­zeti Szalón" rendezésében f. évi junius 6— junius 13-ig mintegy 300 festmény- és szobor­ból álló nagy művészi kiállítás nyílik meg a helybeli Kaszinó téli helyiségeinek termeiben,/ az emeleten. A pompás fővárosi anyag kereté­ben a „Céhbeli festők" testületileg vesznek részt, de képviselve lesz a gazdag csoportban minden festészeti és szobrászati irány. A helyi bizottság elnöke dr. Tenzlinger József polgár­mester, ki a kiállítást is megnyitja. Úgy a helyi bizottság, mint a Nemzeti Szalón vezetősége is mindent elkövetnek, hogy a kiállítás minél szeb­ben és jobban sikerüljön. A belépődíj is mini­mális lesz. Reméljük s kívánjuk, hogy Városunk közönsége megértvén az egyesület célját, mely a képzőművészeti alkotások propagálását tűzte maga elé, eme LXI. vidéki tárlatot is felkarolja s városunk kulturális szép hirét nemcsak meg­őrzi, de azt gyarapítja is. A kiállításról lapunk legközelebbi számában bővebben!

Next

/
Thumbnails
Contents