Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-05-08 / 19. szám

MEGJELENIK MINDEN HZOMB ATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám DR. KÖRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Még tart a nagy gazdasági harc, amelynek párját nem ismeri a világtörténelem, amely gigászi méreteivel a csak nemrég lefolyt világháborúra emlékeztet. Ágyuk itt nem dörögnek, repülők és tankok nem száguldanak, vér nem folyik, de azért mégis elkeseredett a harc, akárcsak élethalálról volna szó, annyira élesen csap össze a két ellenfél, hogy eldőljön: melyik erősebb, munkás-e, vagy munkaadó? De rosszul mondottuk. Itt ennél még többről van szó. Mert az angol bányászok a köztük és a bányatulajdonosok között folyó küdelembe bele akarták rántani az összes angol munkásságot és így harcuk támadás lett az egész mai polgári rend ellen, amelynek védelmére viszont a kormány egyetlen szavára megmozdult Anglia egész polgársága. Még tart a nagy harc, de biztató jelek mutatnak arra, hogy a polgári rendnek felborítása, az ősi angol alkotmánynak megsemmisítése nem fog sikerülni. Az a kormány, amelynek maga a volt munkáspárti miniszterelnök, Macdonald kénytelen volt elismerését nyilvánítani, hogy a sztrájk elhárítása érdekében minden lehetőt megtett, az a kormány tehát, mely semmiképen sem mondható a munkásság ellenségének, most a vész óráiban a nagy angol hagyományokhoz méltó erélyt, kitartást és bölcseséget tanúsít. Bizonyos, hogy az angliai rettenetes zavar előidézésén a viszonyok végzetes hatalmán s azon a gazdasági krizisen kivül, mely még a győztes hatalmakat is bajba sodorja, részesek idegen tényezők is, nem alaptalan a gyanú, hogy Moszkva akart úrrá lenni London fölött. Az a győzelem tehát, melyet az angol kormány ezer akadályt legyőzve bizonyára kivivni fog — a polgári társadalom győzelme lesz s ennek a polgári rend minden barátjának, magának a munkásságnak is, melynek léte és üdve szintén ezzel áll vagy bukik, csupán örülnie lehet. Akar Ön ideálisan szép, egészséges és formás lenni!? A művelt világ egyik legelső úttörő és a testformálás terén ma is vezető intézete a Dr. Reich'féle Zander=intézet, IV., Semmelweis-utca 2. Telefon: J. 4-12. Egy nap alatt is csodálatos eredmények. Ugyanitt Diathermia, Quarz, vízkezelések, szénsavas fürdők, Ischiás, Rheuma, gyógyítása, testegyenesítés, ludtalpgyógyítás. Levelekre válaszolunk. Prospektus. Városi közgyűlés. — 1926 május 1. — Pápa város képviselőtestülete mult szombaton közgyűlést tartott, melyen a felvett külföldi kölcsön még fel nem használt részének miként leendő felhasználásáról gondoskodván, a lakásínség enyhítéséhez és a munkátlanság eloszlatásához lényegesen hozzájárult. Kívánatos csak az, hogy a hozott határozatok nyomán a munka minél előbb megkezdődhessék. A közgyűlés iránt elég érdeklődés nyilatkozott meg. Előbb azt a tanácsjavaslatot terjesztették elő, hogy a képezde mögött a Verbőczy-utcán ikerházakban tiz munkás-lakás épüljön 600 millió költséggel s az ehhez szükséges telek Giczi Gábortól csere útján szereztessék meg. Szakács Dániel helyteleníti, hogy kétezerhatszáz •-ölért négyezerhatszázat adjon. Keresztes Gyula szintén a javaslat ellen, Somogyi József pedig mellette szólott. Névszerinti szavazásra tétetvén fel a kérdés, a tanács javaslatát 40 szóval 10 ellen elfogadták. A másik tanácsjavaslat arról szólt, hogy a Jókai-utcán levő városi telken kétemeletes bérház épüljön a földszinten két 3 szobás, az I-ső emeleten két 4 szobás, a II. emeleten négy 2 szobás, parkettos, fürbőszobás lakással. Az építési költség 1340 millióval van előirányozva. Az építkezés a villanytelep értékcsökkenési tartalék-alapjának terhére történik s így a bérház a villanytelep tulajdona lesz, építéséhez pótadót nem vesznek igénybe. Keresztes Gyula ezt az építkezést is ellenezte, dr. Lusztig Sámuel azt nem helyesli, hogy az építkezés a villanytelep terhére történik. Dr. Fehér Dezső méltatta a szociális szempontokat, melyek a várost az építkezések megindításánál vezetik, s kimutatta, hogy a villanytelep jövőjét nem veszélyezteti a terhére történő befektetés. Hajnóczky Béla és Faragó János pártoló felszólalása után a tanács javaslatát névszerinti szavazással 54 szóval 3 ellenében elfogadták. A tanácsnak azt a javaslatát, hogy a külföldi kölcsönből fel nem használt több, mint egy milliárdnyi összeg a vízvezetéknél esetleg még szükségessé válható munkálatok céljára tartalékoltassék, egyhangúlag elfogadták. A gyűlés végén interpellációk voltak. Keresztes Gyula három ügyet hozott szóba: 1., hogy a Mészáros Károly ligetből miért hasítottak ki nagyobb területet a sportpálya céljaira, mint eredetileg tervezve volt; 2., hogy a műtrágyagyárat üzemének megkezdésére miért nem kényszeritik; 3., hogy a tanács miért nem tesz lépéseket a képviselőtestület újjáalakítása tárgyában. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a sportpálya céljaira nem nagyobb, csak más alakú területet vettek igénybe, a műtrágyagyár ügyét, minthogy a gyár a várostól kapott területből hasznot szerez, véleményezés céljából a jogügyi bizottságnak adja ki, a képviselőtestület újjáalakítása azért nem kérelmezhető, mert eddig a képviselőtestület a póttagok behívásával még mindig teljes volt és az újjáalakulást a kormány eddig csak csonka képviselőtestületeknek engedélyezte. Dr. Lusztig Sámuel a Kossuth-utcai autóközlekedés eltiltása miatt interpellál. A polgármester a legközelebb napirendre tűzendő rendészeti szabályzat tárgyalásánál kiván az üggyel foglalkozni. A válaszokat a képviselőtestület tudomásul vette és a közgyűlés 5 óra előtt véget ért. Jubiláló iskola. Ma, amikor a nőnevelés ügyét városunkban három hatalmas intézet szolgálja, szinte hihetetlenül hangzik, hogy ezelőtt még félszázad évvel egyetlen pápai szülőnek sem állott módjában leánygyermekét — hacsak nem drága nevelőnő segítségével — szerény középfokú műveltséghez juttatni. Pedig ez valóban így volt. A nőnevelés ügye városunkban mindössze ötven éves és kezdete állami polgári leányiskolánk megalapításával függ össze. Amidőn most ez a derék intézet fennállásának ötven éves jubileumát ünnepli, méltán fordul felé a közfigyelem és méltán keresik fel hatóságok, testvérintézetek, legfőképpen pedig a volt tanítványok elismerésüknek jeleivel. Az ünnepen, melyet állami polgári leányiskolánk ül, lélekben részt vesz Pápa város egész közönsége, hálával emlékezvén meg róla, hogy az intézet fennállásának egész ideje alatt nemcsak hiven és becsületesen szolgálta a magyar kultura szent ügyét, de igaz szeretettel gondozta is a rá bízott leánygyermekeket. Amidőn részünkről is melegen üdvözöljük a jubiláló iskolát, annak érdemes volt és jelenlegi tanári testületét, itt közöljük a jubileum alkalmával rendezendő ünnepségek sorrendjét : Május 12-én délután 6 órai kezdettel díszelőadás a városi színházban a következő műsorral: 1. Himnusz. Közének. 2. Prológ. A jubileum alkalmára. Személyek: Egy növendék 1875-ből: Tomsich Sarolta IV. o. növ.; Egy a maiak közül: Fodor Zsuzsa volt növ. 3. Énekel Szelényi Schneider Terike, volt növ. Zongorán kiséri özv. Szijjártó Gyuláné Kunte Gizella, az intézet volt növendéke. 4. Bodor Aladárné Czeke Vilma, volt növendék, elbeszélését olvassa fel. 5. Csipkerózsa. Daljáték 4 felvonásban. írták Poldini Ede és Pavetits Manó polg. isk. ig. Előadják az intézet növendékei. — Május 13-án délelőtt 10 órakor istentisztelet a szentbenedekrendiek templomában, a református és evangélikus templomokban. 11 órakor az állami polgári leányiskola tornatermében diszgyülés a következő műsorral: 1. Ima a Bánk bán-ból. Karének. 2. Milyen legyen a magyar lány? A jubileum alkalmára irta Berta Ilona. Szavalja Kakas Margit IV. o. növ. 3. Az intézet múltját ismerteti Alszeghy Piroska igazgató. 4. Hatóságok és testületek üdvözlése. 5. Zárószó. 6. Magyar Hiszekegy. Karének. Országos látogatási akció a Nemzetközi Embervédelmi Kiállítással kapcsolatban. Nemcsak a magyar hivatalos és társadalmi élet minden tényezője, de a külföld széles rétegei is messzemenő érdeklődéssel tekintenek a székesfővárosban folyó év májusában megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás elé. Elmondható, hogy a milleniumí kiállítás óta nem volt esemény, amely annyira egyöntetűen keltette volna fel az érdeklődést a magyarság kulturális szerepe iránt, mint ez a kiállítás. És méltán, mert a kiállítás nemzetünknek olyan megnyilatkozása lesz, amelyre rámutatva és amelyre hivatkozva joggal kérhetjük a minket megillető helyet a nyugat nagy kulturnemzetei között. TAVASZI ES NYÁRI újdonságok moso szövet és selye m MEGTEKINTÉSYÉTELKÉNYSZER nagy választékban: BALOG JEKŐ rőfös- és divatáruházában Kossuth Lajos utca 17. NÉLKÜL!