Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-04-03 / 14. szám

H í R LA P MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Húsvéti harangszó hirdeti a föltámadást. A legmagasztosabb és legboldogítóbb érzés, hinni abban, hogy amint az igazság Fejedelme halálba ment az emberiség bűneiért és harmadnapon feltámadott az emberiség megváltására, úgy a mi életünk, vergődésünk, megaláztatásunk, megkinoztatásunk, keresztrefeszít tetésünk is mind, mind nagy próbatétel csupán, amely után a föltámadásnak, az új életnek kell következnie. És mint az egyes ember életében, úgy van ez a nemzetek történetében is. íme, a vértanú Rákóczi, hogy száll ki dicsőségesen negyedévezredes sírjából, hogy sugározza felénk átszellemült arca az igaz ügyért küzdők és bár elbukók, de mégis győzelmesek örök dicsőségét! Ő alázatos lélekkel szolgálta mindig Krisztusát. Ha ez a nemzet, az ő nemzete, példáját tudná követni, ha elbukottságában az alázatos keresztyén lélek igaz erényeit tudná követni, akkor biztosabban várhatná és hamarabb megérezhetné azt az annyira áhított Feltámadást. Húsvéti harangszó, mely fennen, hallelujázva zengi a Feltámadás gyönyörű himnuszát, vigye be szivünk közepébe ezt a nagy tanítást: hivő lélek, valódi alázatosság és törhetlen akarat, ezek, csupán ezek hozhatják meg Feltámadásunkat. Az utolsó percben. Az utolsó percben fel akarjuk emelni szavunkat abban a városi ügyben, mely az összeomlás óta talán legjobban szivünkhöz van nőve s melynek fontosságát még ha unottá is válnánk, nem győzzük újból és újból hangsúlyozni. A képviselőtestület tán már a jövő héten határoz a külföldi kölcsön felhasználása ügyében, a tanács tervezetét ismertettük. Minden pontját helyeseljük, kivéve a pesti magyarsággal strand-fürdőnek nevezett meleg, parti fövényfürdőt, nemcsak azért, mert nálunk sem meleg, sem part, sem fövény nincs, hanem azért is, mert ez olyan luxus kiadás volna, melynek kamatai soha meg nem térülnének. Abból az összegből, amit ennek a nálunk szinte bizar eszmének megvalósítására költenének, kikerülne legalább 30 munkás-lakásnak felépítése. Hogy milyen szükség volna városunkban egészséges, szellős, kis kerttel ellátott munkás-lakásokra, azt csak az tudja, aki látta már minő szük, dohos, nedves helyiségekben szoronkodnak nálunk népes munkás-családok. Emelkedjék egyszer a város az igazi emberszeretet magaslatára és alkosson valami olyat, aminek az arra legjobban rászoruló szegénység látja és élvezi áldását. POLYKRATES GYŰRŰJE. — Schiller. — Fenn állt kastélyának tetőjén És Számoszon körül tekintvén, Szemében büszkeség ragyog: „Ez mind enyém, pillants le rája, Barátom, Egyiptom királya És valld meg, hogy boldog vagyok." „Az istenek nagyon kegyeltek, Akik veled versenyre keltek, Hódolni kell nekik ma már, De él még egy, boszúra készen, Boldog nem is lehetsz egészen, Mig ellenséged harcra vár." S még el sem végzé a beszédet, A zsarnok úr elébe lépett Miletosból küldött követ: „Uram, lobogjon áldozattüz ! Hajadba mirtuszágakat fűzz! Vidáman ülhetsz ünnepet! Vezéred küld ez üzenettel: Az ellen dárdától esett el Megbűnhődött a vakmerő !" És a kettő döbbenve rémül, Midőn sötét edény ölébül Egy ismerős főt húz elő. S aggódó képpel szól a vendég: „Nem lesz hű a szerencse mindég Vigyázz! Megfordulhat hamar. Hajóhadad hullámok árján Útját bizonytalanba' járván, Szétzúzza könnyen a vihar." S a szó még el sem hagyta ajkát, Hallhatni az öröm zsivajját, A kikötő néppel tele. Kincsekkel rakva tér hónába, Mit elküldött a büszke gálya Árbocban gazdag erdeje. Elámul a királyi vendég: „Ma jó kedvébén van szerencséd, De állhatatlan az nagyon ! Az ádáz Kréta hős hadával Tör ellened a vízen által S kiköthet gyorsan partodon." S alig, hogy e szókat kimondta, A partról nép árad tolongva S ezer száj harsog hangosan* „Győztünk! Elpusztult Kréta serege, Tenger viharja tönkre verte, A háborúnak vége van 1" Elborzad a király reája: „Szerencsédet mindenki látja S én mégis féltem üdvödet Az ég irigy a föld fiára, Zavartalan öröm — hiába — Halandó része nem lehet. Én is csupán sikert arattam, Akármi vállalatba kaptam, Örvendheték az ég kegyén, De volt utódom, drága vérem, Halálát — jaj! meg kell-e érnem, A sorsnak megfizettem én. Hogy élted hát ne sújtsa bánat, Az istenekhez küldd imádat: Hadd jöjjön rossz a jó nyomán. Nem ért jó véget földi pálya, Ha telt marokból hulla rája Olimposzról az adomány. S ha nem jön a csapás magától, Fogadd meg, mit híved tanácsol: Idézd a bajt magad reád S hajítsd alá tenger vizébe, Mi rengeteg kincsednek éke S szivednek legfőbb élvet ád!" S amaz szól, megrendülve mélyen: „E szép szigetnek édenében E gyürü legdrágább nékem. Ha tán Erin^zek gyűlölnek Szerencsémert engesztelőnek, lm nézd: az árba ezt vetem!" És másnap, hogy feltűnt a hajnal, Jő egy halász és hódolattal A zsarnok úr elé borul: „Uram, ez a hal téged illet, Hálómmal még nem fogtam ilyet, Fogadd szerény ajándokul." S a szakács bajlódván^ Utilél, Egyszerre ámuló zavarral A gazdájához felrohan: „Uram, mit ujjad horda régen, Gyűrűd volt a hal belsejében Szerencséd, az határtalan!" De most a vendég visszadöbben: „Akkor nem veszteglek körödben, Barátságunk többé nem áll. Az ég elpusztít menthetetlen, Mért osztoznám meg végzetedben?" Mond és tüstént tengerre száll. Ford: Kőrös Endre. ÚJDONSÁGOK. Kedves olvasóinknak és munkatársainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — Ünnepi istenitiszteletek. A r. kath. templomban húsvét ünnepén a misét és a szentbeszédet Miklós József h. plébános mondja; ünnep másnapján ugyancsak ő miséz, a szentbeszédet pedig Zsigmond József káplán tartja. — A ref. templomban az istenitiszteletet mindkét napon Kis József esperes végzi. — Az evang. templomban ünnep első napján dr. Kiss Jenő egyetemi tanár prédikál, másnapján Fadgyas Aladár vallástanár végzi az istenitiszteletet. (Az evangélikusoknál virágvasárnaptól kezdve az istenitisztelet délelőtt 10 órakor, délután fél 3 órakor veszi kezdetét.) — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete később meghatározandó napon, de mindenesetre nem sokkal a húsvéti ünnepek után közgyűlést fog tartani. E közgyűlés fontosabb tárgyai lesznek: elsősorban a külföldi kölcsönből eszközlendő új beruházások, az embervédelmi kiállításon való esetleges részvétel, továbbá az állami hivatalok elhelyezése céljából történő állami építkezés ügye. — Az új pápai plébános. A veszprémi megyés püspök a kegyúr szabályszerű bemutató levele alapján pápai plébánossá Németh József tuzsáki plébánost nevezte ki. Az új pápai plébános régebben nevelőként a Széchenyi és Jankovich grófi családoknál működött. — Pengős postabélyegek. A posta április 1-vel új pengős postabélyegeket léptet életbe, egyelőre 4, 8, 16, 20, 32 és 40 filléres postabélyegek kerülnek forgalomba. A 4 és 8 filléres a koronázási jelvényeket, a 16 és 20 filléres a koronázási templomot a Halászbástyával, a 32 és 40 filléres pedig a királyi várat ábrázolják. Egyelőre azonban — az év végéig — a régi koronás bélyegek is érvényben maradnak. VSST E.hó 10-én szombaton, ALEXANDRA. szenzációs operett-u|donsag: