Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.
1926-03-27 / 13. szám
Szerkesztőség: Liget-utca 6, szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Negyede egy ezredévnek — olyan hosszú idő, hogy szinte szédül az emlékezet, ha keresztül rajta visszaröppenni készül — tellett el azóta, hogy II. Rákóczi Ferenc megszületett. S szédül az elme az idő távolától, még jobban megszédül annak nagyságától, aki az idők távolából fénytől koszorúzva elibénk lép. Kicsinyek, önzők, anyagiasok nemzedéke, mi, hogy merjünk visszagondolni reá, aki nagy, önzetlen és eszményi volt és akinek nem ajkán, de lelkében élt a haza, s aki annyit tudott feláldozni érette, mint soha senki, sem előtte, sem utána. Abból a kétszázötven esztendőből, amely születése óta elmúlt,- több, mint másfélszáz évig még nevét sem volt szabad említeni. A Habsburg-önkény, mely az utolsó magyar vérből való és magyarul érző magyar fejedelmet letiporta, ennyi hosszú időn át kitörölte nevét históriánkból és elfojtott minden vágyat, minden sóhajt, mely messze idegenben hantok sirja felé repült, kiirtani, megsemmisíteni akarván a Nagynak emlékezetét. Az ő szabadságharcának 48-as megújulása vetítette ismét elénk dicső alakját, mely minden tiltó rendelet, megbélyegző törvény ellenére ott élt a szivek mélyén mindenkor, örökre. Ma megújul ismét emlékezete, ma jobban, mint valaha megszédülhetünk alakjának gigászi méreteitől. Hogyan tudjuk őt ünnepelni? Hogyan tudjuk őt méltóan magasztalni? Trianoni szégyen nemzedéke, kiknek még az sem szabad, hogy a kassai kriptához, hová szent tetemeit a hálás utókor — egy emberöltő előtt elhozta — elzarándokoljunk, mi csupán egyet tehetünk. Fogadalmat, nem hangos szóval kötöttet, de lelkünk mélyén átérzettet tehetünk, hogyha kell, hogyha annak ideje eljön, az ő nevében, az ő szellemében, vivunk olyan áldozatos harcot, aminőt ő küzdött egyszer kurucaival. És higyjük, hogy örök bukás talán mégsem lehet a magyar sorsa! Barátjainak tartja továbbra is Andrássy Gyula gróf azokat az előkelő származású, vagy állású urakat, akik a frankhamisítás miatt vannak letartóztatásban. Barátjait természetesen mindenki maga válogatja meg, s Andrássy grófról nem is tételezhető fel, hogy .másokat válogassan össze baráti körébe, mint akik előkelő származásúak vagy állásuknál fogva ebbe a társaságba keveredtek. Hogy azonban a nemes gróf, akit apja érdemei alapján diplomatának is szoktak tekinteni, meggondolta-e vájjon: minő következményekkel járhat, ha olyan egyéneknek, akik a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmények miatt, amikkel külön hazájuknak is lényegesen ártottak, baráti oklevelet állít ki, az azután egészen más lapra tartozik. A nemes gróf, aki ugyanezen alkalommal a maga tárgyilagosságát is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, holott ez teljesen fölösleges volt, mert az ő tárgyilagossága országosan közismert és a Tisza elleni hajszákban szinte ideális magaslatra emelkedett a nemes gróf, mondom, egy dologról elfeledkezett azonban, mikor frankhamisító barátjairól szóló klasszikus nyilatkozatát megtette. Megfeledkezett arról, hogy amikor a bűnt pártolja, akkor felszabadítja a gonoszság összes fúriáit és lopást, sikkasztást s minden egyéb bűncselekményt, s csalásra, lopásra, sikkasztásra s minden egyéb bűncselekményre felhatalmazást ad azoknak, akik erre hajlammal birnak s ezeknek száma nem csekély. Az anarchiát teszi eképpen úrrá, amint hogy bűnösök földicsérése mást nem is eredményezhet. Vigyázat, nemes és tárgyilagos gróf, a szabaddá tett bűnök mindenkinek veszedelmét, sőt vesztét okozhatnák, még a grófi rangnak és vagyonnak is. Épenséggel nem ajánlatos tehát frankhamisitó herceg barátjával eldicsekedni. Lehetséges, hogy a herceg urat valóban nem önző anyagias cél vezette, talán tényleg valami hazafias fantazmagória vette el az eszét. Bűnösnek így is bűnös, s a tetejébe még bolond is, akit ez esetben börtön helyett a bolondok házába kellene csukni. Akkor-vájjon bolond barátjával is eldicsekedne Andrássy? BETEG LETT A CÉDA CSIKÓ... Beteg lett a Céda csikó, Jaj, de nagyon bánom! Fiam alá huszár-lónak Vettem a vásáron. Túri puszta nevelése, Jó tizenhat markos, Odaülik a hátára Deli huszár, kardos. Azt mondják, hogy egy volt csak a Hadúristen kardja: Mind azzá lesz, ha kezében Magyar legény tartja! Lecsap, mint a tüzes villám, Ki se csorbul éle, Ezer éves szép hazánkat Visszaszerzik véle. Gyógyulj meg hát €éda csikó, Hátha szükség lesz rád! Baj lenne, ha gyalogszerre Maradna a gazdád. Sebes szárny kell a viharnak, Ha felhőre támad, S nagyon sok a felhője a Magyar éjszakának! Medgyasszay Vince. Akar Ön ideálisan szép, egészséges és formás lenni! ? A művelt világ egyik legelső úttörő és a testformálás terén ma is vezető intézete a Dr. Reich'féle Zander-intézet, IV., Semmelweis-utca 2. Telefon: J. 4-12. £gy nap alatt is csodálatos eredmények. Ugyanitt Diathermia, Quarz, vízkezelések, szénsavas fürdők, Ischiás, Rheuma, gyógyítása, testegyenesítés, Judtalpgyógyítás. Levelekre válaszolunk. Prospektus. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Antal püspök Győrött. Dr. Antal Géza dunántúli református püspök folyó hó 23-án látogatta meg hivatalosan a győri református egyházat. A püspök úgy az egyházi, mint a polgári és katonai hatóságok részéről ünnepélyes fogadtatásban részesült. A református paplakon szállt meg, itt, illetve a Kálvin-kulturházban fogadta a tisztelgő küldöttségeket, melyek üdvözletére adott válaszaival mindenkinek szivét megnyerte. Délután a városháza nagytermében előadást tartott a termet s a karzatokat zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Farkas Mátyás polgármester üdvözlő szavai után „Széchenyi és a nemzeti egység" cimmel megtartotta előadását a püspök, mely mélységes nagy hatást keltett. Este 150 terítékes bankett volt tiszteletére, Győr egész előkelő társadalmának részvételével. Másnap látogatásokat tett és látogatásokat fogadott, ezek sorában elsőnek Fetser Antal győri megyéspüspökét, ezután meglátogatta a szabadhegyi híveket és iskolát, ahol szintén meleg szeretettel fogadták. A püspök, ki ottléte alatt Czeglédy Sándor lelkész, ehker. főjegyző vendége volt, 24-én délután utazott vissza székhelyére, Komáromba. — A Katholikus Nővédő jubileuma. A Katholikus Nővédő Egyesület, ez a zajtalanul, de annál szebb sikerrel működő egyesületünk mult vasárnap ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepre a fővárosból több előkelő vendég érkezett le. Délelőtt szentmise volt s ezután a bencés gimnázium dísztermében kezdődött meg az ünnepi közgyűlés, melyen Niszler Teodóz elnökölt, ezután Wolmuthné Galamb Ilona számolt be szépen megszerkesztett jelentésben az egyesület 20 éves működéséről. Az egyesület, melynek élén előbb Kobera Károlyné és Juhász Imréné, majd a jelenlegi ügyvezető állottak, úgy a jótékonyság, mint szociális munka egyéb terén nagyarányú tevékenységet fejtett ki. Wolmuthnét felolvasása után melegen ünnepelték s neki egy emlékplakettet nyújtottak át. Az ünnep további szónokai voltak : Zichy Raffaelné grófnő, Mészáros János érseki helynök, Stanits Fulgent, az egyesület megalapítója, Balázs Benedikta, aki a katholikus nőszövetség és dr. Tenzlinger József polgármester, aki a város nevében köszöntötték a jubiláris egyesületet Ezután a kulturális és jótékony egyesületek hosszú sora fejezte ki a jubiláris egyesület előtt szerencsekivánatait. — A külföldi kölcsön ellenőrzése. Dr. Tatich Árkád, belügyminiszteri államtitkár és Lukács Ödön pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos, dr. Horváth István b. ü. titkár, Inácsi-Papp Elemér p. ü. min. osztálytanácsos, Janda Károly bm. min. osztálytan., Mártonffy Imre p. ü. számtan, kíséretében a külföldi kölcsön felhasználásának ellenőrzése céljából f. hó 22-én az esti gyorssal városunkba érkeztek. A városi tanács este 9 órakor a Griff-szállóban bankettot adott tiszteletükre, melyen a tanács tagjai s a képviselőtestület számos tagja vett részt. Dr. Tenzlinger József polgármester üdvözölte elsőnek a vendégeket, kifejezésre juttatva azt az óhaját, hogy szerzendő tapasztalataik segítsék elő a város régi óhajának, a törvényhatósággá alakulásnak megvalósulását. Dr. Tatich államtitkár válaszában biztosította a várost a kormány teljes jóindulatáról. Kis József esperes köszöntötte fel ezután a vendégeket, kiemelve városunk kulturális jelentőségét. Erre dr. Lukács miniszteri tanácsos válaszolt, gyönyörűen fejtegetve a trianoni helyzetben a városok nemzetmentő hivatását. Végül Csoknyay Károly főjegyző beszélt. A budapesti kiküldöttek másnap d A ,e!őtt pontosan informáltatták magukat a kül-
