Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-03-20 / 12. szám

t Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagy bölcsek lehettek azok, akik a Népszövetség alkotmányát összeállították, amikor ezt oly sikerrel cselekedték meg, hogy egyetlen állam meghiúsíthatja azt, amit az összes többi államok óhajtottak. Németországot úgy várták a Népszövetségbe, mint akinek belépése pecsétet üt a minden népek minden ügyét megegyezés útján elintézni akaró társaság alapokmányára, s ime az alapokmány oly nagyszerűen van megfogalmazva, hogy egy tengerentúli, exotikus állam tiltakozása után még egy Briand is csak krokodilus könnyeket hullathat, amiért német testvéreivel egyelőre nem tárgyalhat a genfi zöld asztal mellett. Valószínűnek látszik, hogy a dolgot az őszre megreparálják. Esetleg egy kis alkotmányrevíziótól sem fognak visszariadni. De azt a csorbát, amit a nagy mű tekintélye szenvedett, többé kiköszörülni nem lehet. Mi, a letiportak kisebbjei közül valók, akik kénytelen-kelletlen már évek óta megyünk a Népszövetség járomszalagján, följegyezhetjük magunknak az esetet. Tanulságul szolgálhat nekünk a tekintetben, hogy ne higyjünk semmi ránk kényszerített és kínunkban elfogadottnak örökkévalóságában. Minden csak ideigóráig tart, még a Népszövetség és Trianon is. MÁRCIUSI KIÁLTÁS. Romok . .. Magyar kín ... Fojtott szó. .. Sikoly .. , A testünk konc. A lelkünk tépett, árva. Csak néha-néha lebben meg Jövőnk borongó bánatfellegének szárnya; • • • eSy fénysugár . .. aztán az éj takar, forró remények gyúlnak s újra hűlnek: Romok . . . Magyar kín ... Fojtott szó . .. Sikoly ... ! A végeken hóhérok, átkok ülnek. Bennünk remegve hisz a sejtelem, hogy ez az átok nem minket akart! Úgy szabadult el véletlen az égből s csak véletlen találta a magyart! . .. Isten!... Te láttad: szent volt minden harcunk; örök teher nem lehet-e kereszt! Vagy megtörünk — vagy fegyverre emeljük és megsuhintjuk ellenink felett! Ma március van. Emlékezni jöttünk. Ma lelkünk régi fényes korba tér, mikor sistergő meteorok hulltak, ököllé vált a kéz, forrott a vér, mikor a tüzet máglyalángú lelkek szikrázva kis avar lelkeknek adták és messziről nagy üzenetek zúgtak s minden ajkon e szó dalolt: Szabadság! ... Ma március van ... Emlékezni jöttünk, hogy lásson fénytől elszokott szemünk, hogy halljuk a Szabadság szívverését s lássuk azt, mit mi tenni nem merünk! Ma március van, ébredés, Ígéret, újul a földnek nagy lélekzete, madárcsicsergés, mosolygás az élet és szemünk mégis könnyel van tele! Romok . . . Magyar kín ... Fojtott szó ... Sikoly ! kis lángok, mikre vad horda tapos. Örült égések üszke lett az ország s reményünk csüggedt, bús, alázatos. De: .. . Március van!, most üzen riongva az első Márciusnak kürtszava: mi mertünk tenni, bár erőnk kevés volt, mi mertünk tenni: — hívott a haza! Ébredjetek!... Tekintsetek szét: vád szól: üt árva gyermek sír — amott Anya — Halljátok ? .. . mankó koppan kinn az utcán, vele veszett el egy darab haza! * Nézzétek: falvak, városokban sötét fölkiáítójel: hősök oszlopa és messze: sírok, mikre friss virágot magyar kezek nem ültettek soha: Nézzétek:... ne, ne nézzetek most semmit. Feledje a szív sok apró baját, feledjetek kint, jajszót, bús keservet, feledjétek, hogy sírnak odaát. Ne lássátok, hogy színes lesz a föld, kert, sirató legyen nektek most a dal, egy érzés lázadozzon, ez kínozzon: visszavenni azt, ami szent, magyar! Ébredjetek új március-csodára, ébredjetek!: mozdulnak a rögök, kicsorbult kardok várnak új fenésre, a kínok üstje forr, zúg, dübörög, nem nyugszik még a romborított föld sem, a belehullt vér ott lázad, pezseg, riadót zengjen most az égi dörgés, „Ne türj!" egymásnak ezt köszönjetek. Ébredjetek!. .. bűnbánó lett a Sors is, mely megcsúfolt nemrég kegyetlenül, ébredjetek még akkor is, ha minden fekete végzet rátok nehezül, ébredjetek l... rátok vár ott a róna, a szöllö nektek érik a hegyen és vágjatok, hogy majd az új Jövendő örök, virágzó március legyen. Bódás János. ÚJDONSÁGOK. — Március 15. A szabadság ünnepét idén is a szokásos kegyelettel ünnepelte meg városunk hazafias közönsége. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy egyenkint beszámoljunk arról a sok, a nap emlékéhez egyaránt méltó hazafias ünnepről, melyet iskoláink és egyesületeink idén is rendeztek, csupán egyről szólunk részletesebben, a főiskola ünnepélyéről nemcsak azért, mert ez immár 60 esztendő óta mint egy reprezentatív márciusi ünnepe városunknak, hanem azért is, mert ez folyik le nagyobb publicitás előtt. Már délelőtt a honvédszobor előtti ünnepre a rossz idő ellenére óriási tömeg gyűlt össze, mely lelkesedéssel hallgata végig Farkas Pál teológus tüzes szónoklatát, Bódás János színekben gazdag, erővel teljes ódáját, melyet Boda József stentori hangján kitűnően juttatott érvényre, Medgyasszay Lajos Talpra magyarját és az énekszámokat. A szobor megkoszorúzása után a Petőfi-emléktáblához vonult az ifjúság, ahol Pataky László mondott szép beszédet és Horváth Árpád szavalt. Este a színházban zsúfolt nézőtér előtt folyt le az ifjúsági díszelőadása. A Tóth Lajos zenetanár által vezényelt hatásos ének- és zeneszámok és Bódás verseinek, melyet mai számunkban közlünk, elszavalása után Herceg Árva László király darabját adták elő. A darab betanulása és előadása mintaszerű volt, kiemelkedett a rendes márciusi színielőadások sorából. A szereplők közül első helyen a Hunyadi László alakját nemes páthosszal, de amellett emberi módon megszemélyesítő Farkas Pált és partnerét, a megindító drámai akcentusokkal dolgozó Illés Icát emeljük ki. Mellettük a művészi színvonalig emelkedőt nyújtottak Bódás János, Kovács János, Horváth Árpád, Pataky László s akiket előbb kellett volna említenünk, a hölgyek: Koncz Manci és Saád Irénke mindketten poétikus szép alakítással. Emelték az est sikerét kisebb szerepeikben Kovács János, Mihály Dezső, Király Ilus, Horváth Árpád stb. A közönség valósággal élvezte az ifjúság nemes produkcióját, s felvonások végén lelkesen kitapsolta a szereplőket és a darab gondos betanításáért méltán elismerést érdemlő rendezőt: Pap Zoltán főgimn. tanárt. A szokásos márciusi táncmulatság kedves záradéka volt a szép márciusi napnak. — A külföldi kölcsön további felhasználása. A külföldi kölcsönből városunknak még 5 milliárd áll rendelkezésre, amely összeget az előírások szerint szintén jövedelmezőbb beruházásokra kell fordítania. Az ez ügyben kiküldött állandó bizottság e héten tartott üléséből tette meg javaslatait az összeg felhasználása tárgyában. Tervei a következők: 600 millióból kislakások épüljenek, 1 milliárdból strandfürdő létesíttessék, 1 és fél milliárdból további rendes bérlakások építtessenek a villamos-telep javára, 1 milliárd és 900 millió a jövedéki hivatalnak adassék útépítések céljaira. —- Járási tiszti értekezlet. Járásunk főszolgabirája és a m. kir. pénzügyigazgatóság kiküldöttje a járásbeli körjegyzőkkel az adóügyi munkálatuk miként való keresztülvitele tárgyában folyó hó 19-én járási tiszti értekezletet tartottak. — Embervédelmi kiállítás. Ez évi májustól szeptemberig nagyszabású kiállítás lesz a fővárosban, melyen bemutatásra kerülnek a világ legkiválóbb embervédelmi intézményei. A tudományos anyagot kiegészítik az ipar, kereskedelem és mezőgazdaságnak az embervédelemmel szorosan kapcsolatos ágazatai. Városunk részvétele tárgyában a héten a városházán értekezlet volt, 24-ére pedig a főispán hivott össze Veszprémbe értekezletet a vármegye mikénti bekapcsolódásának megbeszélésére. — Eljegyzés. Lic. Rácz Kálmán főgimn. tanár leányát, Margitot eljegyezte Várady Lajos szőnyi református lelkész. (Minden külön értesítés helyett.) — Építőmesteri oklevél. Fa Sándor, Fa Mihály helybeli építőmester fia Budapesten szintén megszerezte az építőmesteri oklevelet. — Színházi heti műsor. Szombaton: Bethlen-Bruckner Lászlónak, színtársulatunk jeles karnagyának eredeti táncos operettje: a „Hópehely" ; vasárnap: ugyanez; hétfőn: „Régi jó Budapest"; kedden: „Szókimondó asszonyság" szinmű, a címszerepben M. Turchányi Olgával, aki e szerepet nemcsak Budapesten, de Párisban és Szentpétervárott is játszotta nagy sikerrel; szerdán; „Óh, az a tavasz", operett, amely Budapestet megelőzve kerül itt színre; csütörtökön: délután „János vitéz", este: Óh, az a tavasz"; pénteken: „Uri emberek", vígjáték. — A tejkezelő tanfolyam vizsgája. A Pápavidéki Tejértékesítő Szövetkezet kebelébe tartozó 22 község tejkezelőinek tanfolyama a múlt héten zárult városunkban. A szövetkezet maga is új, idekerült tagjai teljesen járatlanok voltak a tej megfelelő kezelésében és szállításában. Pedig nagy érdeke e városnak, hogy a környező falvakból ide kerülő tejmenynyiség egészséges és teljesen tápláló értékű legyen. A kezeléshez és ellenőrzéshez szükséges szakképzést nyújtotta a tanfolyam. A tanfolyam hallgatóit Varga Géza, a sárvári áll. tejipari szakiskola tanára oktatta, szemléletesen és olyan eredménnyel, hogy a megtartott vizsgálaton hallott feleletek meglepő tájékozottságot árultak el. Szabatos készültséget mutatott a lelkiismeretes oktatás nyomán úgy az ifjabb, mint a 45 éves deresedő tejgyűjtő. A vizsgálaton a földmivelésügyi minisztert dr. BredI Sándor ny. min. tanácsos elnök és Gállos Aladár kir. orsz. tanfelügyelő képviselték. A hallgatók a tanfolyamról minősítő bizonyítványt kaptak. Németh Jenő földmives-iskolai igazgató, kinek érdeme volt e tanfolyam létesülése, az elért siker folytán máris egy másik hasonló tanfolyam szervezésén dolgozik a szövetkezet többi községeinek tejgyűjtői számára. Ez a falusi nép általános kulturális haladása mellett legelső sorban városunk lakossága javára történik. (sz. e.) — Az 1926. évi földadó kivetési lajtsrom érvényesítve a városi adóhivatalhoz leérkezett, s folyó hó 22—30-ig az adóhivatalban közszemlére kitétetik és a hivatalos órák alatt mindenki által betekinthető. Az esetleges fellebbezések a pápai m. kir. adóhivatalhoz címezve e hivatalnál is beadhatók. t