Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-02-27 / 9. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda, Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Telefon 131. szám DR. KÖRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Lakásinség. Ez is egyike azoknak a nyomorúságoknak, melyek a háború alatt a nyakunkba szakadtak. Az élelmiszerjegy, az ácsorgások, a pótszerek, a rekvirálások lassan-lassan mind elmultak és hála Isten ma már úgy beszélhetünk róluk, mint valamely rossz kor rossz emlékéről. A lakásinség azonban úgy hozzánk szegődött, mint emberhez az árnyéka. És valószínű, hogyha valaki majd megirja az utolsó évtized történetét, ilyenformán is fogja ezt a nyomorúságot jellemezni. Lakásinség van. Sok mindenféle intézkedéssel próbáltak már e~f5ajokon segíteni, sajnos, a célravezető módust csak nem lehetett megtalálni. Ha a lakók a bérlők érdekeit mérlegelték csupán, akkor sérelem esett a háztulajdonosokon. Ha a háztulajdonosok érdekei nyomultak előtérbe, akkor a bérlők létérdekei szenvedtek. Ha meg mindkettőt ki akarták elégíteni, akkor ugyan a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjék elv érvényesült, de ennek sem a bérlő, sem a háztulajdonos nem látta hasznát. A lakásforgalom megakadt, a házépítkezés elmaradt. Az előbbi esetben senki se merte lakását újjal felcserélni, mert a hivatalos eljárás, a lakáshivatali illeték oly terhet jelentett, mely sok kis jövödelmü ember havi jövödelmének igen tekintélyes részét felemésztette. Házat pedig nem építettek, mert a házak jövedelme nem állott arányban a befektetett tőkével. A vége az lett, hogy született egy újabb adminisztráló hivatal, mely ugyan védte a háztulajdonosoknak is, a bérlőknek is az érdekeit, de csupán azzal, hogy mozdulatlanságra kényszerítette mindegyiket, de a helyzetet nem oldotta meg. A megoldást pedig tovább halasztani nem lehet. Ha itt Pápán például valaki lakást keres, taiál is. Meri lakás van. És még sincs, mert a szabadforgalom előtt titok az ilyen hely. Miért ? Nem eresztek be akárkit a házamba —• mondja a háztulajdonos. A háztulajdonos részérői tehát a szabadrendelkezési jog hiánya képezi az akadályt 1 Nem fizethetem én azt a tengerpénzt a lakásért, amelyért bérbeadják — mondja a bérlő. Itt meg tehát az anyagi teherbírással szemben támasztott követelés a gátló ok. Úgy gondoljuk, ez az a két pont, ahol meg lehet ragadni ezt a kérdést. És ez az a pont is, amelynél a vidék viszonyai a fővárosétól különböznek. És a különbözőség magyarázza egyúttal azt is, hogy a lakásrendeletek nem tudtak eredményes megoldást hozni a kérdésben. A lakásrendeletek egy átlagállapot mérlegelése után készültek. Ez az átlagállapot azonban nem az országos viszonylatok alapján leszűrt helyzet, hanem főmotívuma ennek a fővárosi lakásviszony. A fővárosi élet és szükséglet azonban egészen különbözik a kisebb lakóhelyekétől. Nem is lehet azonos az érdek a milliós lakosságú Budapesten és a 20—30 ezer lelket számláló vidéken. Ha Budapesten szükséges is a sok tehermentesítő békó, vidéken más a helyzet és aszerint enyhíteni is kellene a rendeleteken. Vissza kell állítani a lakások szabad forgalmát, ez ma már elvitathatatlan. Igaz, az is a valóságos helyzet képéhez tartozik, hogy a bérlőkkel szemben a mai súlyos anyagi viszonyok között túlzott bérköveteléseket támasztani nem lehet. S ezt is lehetne szabályozni. Az országot a köztisztviselők lakbérilietményei szempontjából amúgy is lakbérkörzetekre osztották fel. Ennek alapjául még a boldog békebeli állapotok szolgálnak. Akkor még például Pápán a kétszobás lakás évi átlagbére 3—400 korona volt. Ma sincs semmi oka a 12, 15 milliós túlköveteléseknek. Az ilyen bérek esetére progresszív adózási tervet is kellene kidolgozni, mely azután gondolkodóba ejtené azokat, akik egy évi házbérösszegért egy új ház építési költségeit követelik. Az elv az legyen, hogy méltányos házbér esetén méltányos adóztatási fokozat érvényesül. Az így befolyt összeget azután új lakóházak építésére fordíthatnák. És így, gondoljuk, meghozná a kellő megoldást is. N. H. TAVASZODIK. A napra nyújtóz boldogan a rét. Ezer hang cseng, mint friss gyermekkacaj. Tavasz-leányok édes parfümét mohón habzsolja erdő, föld, avar. Nappázsitos utcán babakocsik .. .; Fehérek . .. Bennük emberhóvirág: .. .„A kicsi már lép ... nem rosszalkodik!" S a nap megáld két mosolygó Anyát. Halványlilák a messze távolak, rügyek pattannak búja, tarka szinbe, a szellő titkos vágyakkal rakva .. . Új hírt hoznak a légi vándorok s a forró Dél üzenetére szinte maguktól nyílnak szivek, — ablakok. Bódás János. ÚJDONSÁGOK. — A Jókai-kör idei magas nívójú előadóestéi közül kiemelkedett a mult vasárnapi, amenynyiben a felolvasó asztalnál Czeglédy Sándor, az ékestollú győri pap ült, mint vendég. Három gyönyörűen megirt novellát olvasott fel, melyekben felséges erővel juttatta kifejezésre az Istenben és a keresztyén világnézet diadalában való hitét. Erős hit, felfogásbeli nemesség, finom elmeél, finom szatíra, előkelő hang, pompás konstrukció jellemezte mindegyik novelláját Utána egy pápai művésznő Rollerné Tóth Anna csillogtatta énekművészetét; Tosca imáját és a Halálvágyat énekelte akkora sikerrel, hogy klasszikus énekét meg is kellett toldania egy szomorú és egy vig magyar dal eléneklésével. Énekét Fehér Viola kisérte finom megértéssel és precizitással. Majd Pap Zoltán főg. tanár olvasott fel az ókori Athén ünnepeiről a tőle megszokott alapos tudással és érdekes előadással. Felolvasása nagy tetszést aratott. Végül Csernussák Olga zongorajátéka következett. Beethoven 6. Sonatáját játszotta perfekt tudással, érzéssel és átértéssel s bámulatraméltó technikával. A művészi zongorajáték előtt Hermann László adott rövid, érdekes magyarázatot Beethovenről és hires Sonatájáról. — Előadás a városháza nagytermében. Dr. Balkányi Kálmán, az OMKE ügyvezető igazgatója f. hó 28-án, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében aktuális kereskedelmi kérdésekről előadást tart, melyre ez úton hivja meg városunk kereskedőit és az ügy iránt érdeklődőket az OMKE pápai csoportja. — Színészet. A városi tanács tavaszi szini szezonunkat Mariházy Miklós színigazgatónak adta oda, aki a vidéken elsőrendűnek ismert társulatával a jövő héten érkezik hozzánk, s négy hétre tervezett előadásait márc. 5-én, pénteken kezdi meg „A nóta vége" című operettel, amely a fővárosban nagy sikert aratott s állandóan műsoron van. A társulat névsora : Nők: M. Turchányi Olga, Benkő Ilona hősnő, Dinnyésy Rózsi komika, Gabányi Böske naiva, Gabriell Kornélia szende, Nemes Bella anya, Németh Irén énekesnő, Simon Gizi énekes naiva, Ujházy Nusi táncos szubrette, Ypsylanty Stefy segéd-énekesnő; férfiak: Bárdossy Pál apa-buffó, Ekecs Ferenc táncos-siheder, Földessy Vilmos jellemszinész, Gertler-Gáth Viktor lírai szerelmes, Márkus Lajos tenor bonvivant, Mariházy Miklós jellemszinész, Miklósy Imre buffó, Róna Zoltán táncos buffó, Teleky Sándor baritonista, Veszely Pál táncos komikus és 16 tagból álló karszemélyzet. A 12 tagból álló polgári zenekart Bethlen László karnagy vezényli. A hirdetett műsor a prózai és zenés művek legjobbjait foglalja magában, s mivel az előadó személyzet is kiváló erőkből van összeállítva — akik közül M. Turchányi Olga operett-dívát külön is kiemeljük —, igen élvezetes tavaszi szini szezonra van kilátásunk. Ez okból a bérletgyüjtés céljából már Pápán fáradozó Miklósy Imre titkárt ajánljuk a közönség pártfogásába. — Új orvosok. Dr. Hajdú Bélát, Heimler Ede kereskedő fiát folyó hó 19-én avatták a bécsi tudományegyetem orvosi fakultásának doktorává. Rosinger Zoltán, városunk szülötte, a helybeli ref. főgimn. volt jeles hallgatója, a wieni tudományegyetem orvostudományi karán tanulmányait fényes sikerrel befejezte s folyó hó 19-én az orvostudományok doktorává avatták. — A főisk. képzőtársaság márciusi ünnepe. A ref. főisk. ifj. képzőtársaság március 15—16-án Herczeg Ferenc: Árva László király c. szomorujátékát adja elő a Jókai-színházban. Mindkét előadásra jegyek (a március 15-i előadásra már csak korlátoltan) Pataky László ref. theológusnál jegyezhetők elő hétköznapokon d. e. 8—l-ig a ref. theológián. Elnökség. — Szomorú jelenség. Az általános gazdasági pangás mindenfelé érezteti hatását. A munkaalkalmak, kereseti lehetőségek nemhogy növekednének, hanem inkább napról-napra csökkénnek. Terjed a munkanélküliség, terjed a nyomor. A válság erősen érezteti hatását nálunk is. Üzemredukciók napirenden vannak. így a mult héten a Leipnik-szövőgyár bocsátotta el munkásai jó részét, a héten pedig a Perutzszövőgyár redukálta a szövőknél a heti munkaidőt 5 napra. Szomorú idők — szomorú jele. — Kapcsándy Sándor a kormányzónál. Kapcsándy Sándor poéta-munkatársunk a hét elején Budapesten tartózkodván, kedden délben kihallgatáson volt a kormányzónál, s felajánlotta neki nemrég megjelent verskötetének egy példányát. A kormányzó Kapcsándyt és verskötetét kegyesen fogadta, s örömét fejezte ki affölött, hogy a magyar föld ősereje ilyen tehetségeket termel ki. — A Polgári Kör vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését Schmidhoffer Antal elnöklete alatt a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés megnyitása után Nánik Pál titkár olvasta fel szépen megszerkesztett jelentését, melyben örömmel mutatott rá a köri élet nagy fellendülésére, amit bizonyít az is, hogy a kör vagyona a mult évben majd 18 millió koronával gyarapodott, noha tekintélyes összeget fordítottak renoválásokra, beszerzésekre is. Hálás köszönettel vették tudomásul, hogy Tuba Vince Amerikába kivándorolt földink, visszaemlékezve nyári hazalátogatása alkalmával a kör kerti helyiségében eltöltött kellemes napokra, 23 asztalterítőt ajándékozott több miilió korona értékben a kör számára. Az előterjesztett zárószámadásokat tudomásul vették, s a vezetőségnek Hajnóczky Béla diszelnök indítványára önzetlen fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A költségvetés tárgyalása során az 1926. évi tagdíjat 100.000 koronában állapították meg. Majd a tisztujításokat ejtették meg. A vezetőség, a választmány tagjai a régiek maradtak, csupán az a változás történt, hogy pincemester és kertfelügyelő Kiss József 1 városi főkertész lett.