Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-02-20 / 8. szám

MODELL bemutatója lesz ERDELYINEK a jövő héten. "1pf IMF* Eredeti modellek. s szép szék sladó íreléssel h, részlet­e is. livatalban. ^AROS EPÉN s mellék­1 álló la­al kiadó. livatalban. ERENC dfürdője el 7 órától iráig. ő-órák: nap férfiak, íít férfiak, in nök. : nap férfiak. nők. „ férfiak. férfiak. U\. férfiak, án nök. z nap nyitva t nök részére. IRODALOM. i Kapcsándy Sándor: Az eke mellől. (Költe­mények. Pápa, 1926. Főiskolai könyvnyomda. Kapcsándy Sándort a Pápai Hirlap olvasói már ismerik azokból a költeményekből, melyek időnként e hasábokon megjelentek. Tudják azt is, hogy most napvilágot látott első verseskönyve cí­mét szószerint kell érteniük, mert megirójának életét csak alig néhány szál kapcsolja az u. n. mű­velt irodalmisághoz s főként a falu termő ereje az, ami itt az irodalmi formán át keresi a maga szá­mára a kifejezés felé vivő utat. Ezzel a kötettel azonban Kapcsándy már kilép inspiráló környeze­téből s bátran szembenéz azzal a kérdéssel, vájjon van-e mondanivalója az igényesebb és szélesebb közönség számára is, vagy pedig meg kell ma­radnia a helyiérdeküség homályában. Elindulást jelent a könyve s nem ;befejezést, nyitott kérdést és nem feleletet. Világosan meg­mutatja azonban ennek a növekvésbe induló köl­tészetnek összetevő erőit. Rokonszenves egyénisége a líra szokásos területeiről formálja verssé a ki­fejeznivalóit: haza, természet, szerelem, ezek köl­teményeinek főindítékai, tehát elsősorban a kollektív élmények, de itt-ott felcsillan már a lirai költőnél szinte elengedhetetlen tudatos önszemlélet is. („Ára­datban.") Legtöbbet ígérnek azok a versei, melyek a tiszta hangulat alapjára épültek fel („Tánc köz­ben", „Ébred a tavasz", „Mezőn", „Szitál a hó"), mert itt érezzük legjobban nyomát annak, hogy az élmény nagy könnyedséggel és a spontán lírai ki­ömlés közvetlenségével tud Kapcsándy lelkében verssé válni. Érzelmi elmélyülés és differenciáltság már érett költő tulajdonai, de a kezdés első bátor­talan lépteit tevő irónál a zökkenő nélküli lírai „átváltás" megléte olyan jel, mely Ígéretes jövőt enged remélni. A kötethez Erdélyi József írt bevezető sorokat. K. D. [ BANAN-8EHOZATA L~ Gyümölcsfáink védelméről. A többtermelés jelszava kiterjed a magyar gyümölcstermelésre is. Elvesztettük legjobb gyü­mölcstermő vidékeinket, ezen segíteni csak egy mód van, még pedig az, hogy a meglevő gyü­mölcsöseinket, illetve gyümölcsfáinkat intenzi­vebb gondozásban kell részesíteni, továbbá egyes vidékeinknek megfelelő gyümölcsfajták szaporításával és ültetésével fenntartani a ma­gyar gyümölcs hirnevé< Sajnos, piacainkon mindig több és több a külföldi szebb gyümölcs. Gyümölcstermelé­sünk hanyatlását nagy mértékben elősegíti a sok rovar és különböző pusztító gombabeteg­ség, melyek ellen nem védekezünk a kellő eréllyel. Az m. kir. földmivelésügyi miniszterin n évtizedek óta minden módot, eszközt és anyagi áldozatot meghoz a gyümölcsfavédelem érdeké­ben ; de sajnos, ezen intelmeknek, a közügyet szolgáló szükségességnek kevés a követője. Ennek oka csak abban található meg, hogy a gazdák jórésze nem ismeri a gyümölcsfa értékét, s így kevés gondot fordítanak rá, pedig egy jól kezelt és gondozott fa bőven meg­hálálja gyümölcsével a reá fordított aránylag csekély munkát, pláne ha figyelembe vesszük, hogy legtöbb esetben olyan helyet foglal el a gyümölcsfa, melyet más növény termesztésére nem lehetne felhasználni A gyümölcsfát ültetők 60%-a, ha fát ültet, azt gondolja, hogy ezzel már eleget tett, csak a termést kell várni és ha nem terem egyik évben, hamarosan megnyugtatja magát, hogy tán majd jövőre. Minden oknak van okozója, a gyümölcs­fák lombjának sárgulását, g önge vagv t zomborz növését, termeketlenségét csaknem műi­den esetben valamely róva , v^gy pusztító élősködő gomba okozza, ritkább esetben talaj­hiba, melynek oka csak az, hogy az illető faj, vagy fajta nem arra a talajra és vidékre való. Ha fáinkat szemmel tartjuk, növését fi­gyeljük, rá fogunk jönni a hibákra, de véde­kezni is kell időben ellenük. Ha az ember beteg, orvoshoz fordul; ha állatja beteg, igénybe veszi az állatorvos tanácsát; a gyümölcsfának orvosa a gazdája. Hazánkból s a nagyvilágból. Szombattól —~ szombatig. A nemzetgyűlés keddi ülése főként a Vázsonyi elleni merénylettel foglalkozott. Pakots József tett jelentést a nemzetgyűlésnek a me­rényletről, mely után Bethlen miniszterelnök szólalt fel, keményen elitélvén a merényletet. Azután áttértek a tanyai iskolákról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A szerdai ülés csúnya botrányok között folyt le Rassay tiltakozó beszé­det mondott a kormányzó mellett tervezett vasár­napi tüntető felvonulás ellen, s mikor Peyer Károly interpellált az ügyben, olyan vihar ke­letkezett, hogy az ülést fel is kellett függesz­teni. Érdemleges, munkát e napon nem is vé­geztek. Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminisz­ter ellen a frankhamisítókkal szemben tanúsított fellépése miatt kedden délelőtt a Teréz-körúton merényletet követtek el. Mikor Vázsonyi az autójába be akart szállani, vitéz Vannay László elébe toppant és vasbotjával főbe sújtotta, egy másik fiatalember: gyulai Molnár Ferenc pedig revolvert szegezett reá, de elsütnie már nem volt ideje. Az intelligens osztályhoz tartozó fiatalembereket előállították a mozsár-utcai fő­kapitányságra, ahol — Vázsonyi tagja lévén a frankbizottságnak — hatóság elleni erőszak cimén megindították ellenük az eljárást. A frankhamisítás heti krónikájában mind­össze az érdemel felemlítést, hogy a hét elején Schultze Artúr, a kiváló német szakmunkás, aki a frankhamisítás technikai műveletében te­vékeny részt vett, önként jelentkezett a berlini rendőrségen és a frankügvben való szereoéről ÉRETT NYUGATIN DIAI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK Olyan fa, melynek gyökere vagy törzse nem ép és egészséges, melynek levelét a hernyó lerágta, az érdemes gyümölcsöt nem hozhat. Egészséges, kellőleg megritkított fa lombja szellős, a gyümölcsöt az éltető napsugár éri, ott fejlődik a szép piros, nem férges alma. A gyümölcsfák ellenségei közül a leg­veszedelmesebb a vértetü, mely az almafáinkat végpusztulással fenyegeti, az almamoly ontja a férges almát, a gyümölcspenész előre szüre­tel, a varasodás pusztítja a levelet, gyümölcsöt és a sok különböző hernyó és bogár kirágja a még alvó rügyeket, letarolja a lombozatot, s megkeresi a iának törzsét is, melyet össze furkál. A manapság oly nagy mértékben elsza­porodott rovarok ellen csakis együttes mun­kává! védekezhetünk, mert csak ezen módon állíthatjuk vissza a régi, külföldön is elismert jó magyar gyümölcs hírnevét, s fokozhatjuk megcsonkított országunk jobblétét és jövödelmét. A gyümölcsfák ápolásáról, a rovarevők és gombák elleni védekezésről és az egyes védekező szerek alkalmazásáról a helybeli m. kir. földmives-iskola igazgatósága dijtalanul szolgál felvilágosítással. Gergye Ernő m. kir. kert felügyelő. SPORT. Győri ETO és PFC 2:1 (0:1). Barát­ságos. Bíró: Szirovetz. Az első félidőben a PFC szépen megállotta helyét elsőosztályu ellenfelével szemben, sőt Straub szép góljával a vezetést is sikerült megszereznie. A második félidőben az ETO nagyobb technikája mind­abban kidomborodott és a PFC-t teljesen a - "M térfelébe szorította és csak Horváth nagy­ü védése mentette meg a nagyobb vereség­től, aki mindvégig biztosan látta el feladatát és a kapott gólokról egyáltalán nem tehet, mert mindegyik közelről lőtt, védhetetlen gól volt. A PFC csapata — tekintve a szezon elejét — máris elég jó formában van. Legjobb embere Horváth kapus, kivüle Kiss és Zavaros a vé­delemiben, Suaub és Fischer pedig a csatár­sorban tűntek ki. Az ETO-ból a csatársor belső triója és a centerhalf voltak a legjobbak. vallomást tett. A Budapesten tartózkodó francia kiküldöttek véleménye szerint Shultze jelentke­zése fordulópontot jelent az ügyben. Nagy Károly erdélyi református püspök e hét elején meghalt. Benne az ottani magyar­ság egyik erős oszlopa dőlt sirba. A cseh parlamentben Benes külügy­miniszter kedden nagy beszédet mondott, amely­ben a magyar ügyekről feltűnően konciliáns hangon nyilatkozott ? azt ajánlotta, hogy Ma-* gyarországgal garancia-paktumot kössenek. Be­széde közben a nagynémetek és kommunisták heves vihart rögtönöztek, aminek a vége vere­kedés lett. Meisner dr. igazságügyminisztert egy aktacsomóval úgy dobták fejbe, hogy sú­lyosan megsebesült és lakására kellett szállítani. Óriási tűzvészek hírét hozta a távíró távoli világrészekből. Az egyiptomi mezőgazd. kiállítás­nak febr.20-án kellett volna megnyílnia Kairóban. A kiállítás egyik főépülete azonban múlt pénte­ken teljesen leégett. A tűz olyan erős volt, hogy húsz perc alatt elpusztította az épületet. Senki sem tartózkodott a leégett házban, úgyhogy emberéletben nem esett kár. — Óriási cserjés­tűz pusztított Dél-Ausztráliának Mount Pleasant kerületében — husz mértföldnyire Adelaidetól. Husz négyzetmértföldnyi területen dühöngött a tűzvész. Az egyik birtokosnak 2500 juha ve­szett oda. Az egész kár 140.000 font sterlinget tesz ki. A pusztai cserjés-tűznek eddig 27 halottja van. Az erdők borzasztó állapotba kerültek, ötven év is beletelik, amig az erdőkből újra hasznot láthatnak. — Találtatott egy börönd; igazolt tulaj­donosa a rendőrkapitányságon átveheti. BRTE UF0 W: 182-asl Vasarnap délután fél 3 órakor a Kinizsi és a Celldömölki Törekvés első csapatai barát­ságos mérkőzést játszanak a vásártéri pályán. Ailaoii anyakönyvi kivonat. Születtek: Febr. 12. Neuschloss József cipőfelsőrészké­szítő és neje Unger Margit, fia: Samu, izr. Febr. 15. Németh József gyárimunkás és neje Kovács Katalin, leánya: Mária, rk. Febr. 17. Draskovics János cipészsegéd és neje Horváth Margit, fia: László, rk. Febr. 18. Csiszlér Margit dohánygyári mun­kásnő, leánya: Magdolna Irén, ev. — Mészáros Sándor vasúti mozdonyfűtő és neje Kolonics Anna, leánya: Ilona, rk. Meghaltak: Febr. 13. Pócza Sándorné Györfi Zsófia földmívelőnő, ref., 28 éves, vérfertőzés. — Budai Jánosné Csapó Ilona, vasúti váltókezelő neje, rk., 55 éves, szívizomelfajulás. Febr. 14. özv. Blaskovich Istvánné Zsitnyan Anna, polgárm. özvegye, rk., 87 éves, elaggulás. Febr. 15. Deme Károly ny. polg. isk. igazg., rk., 68 éves, meilhártyaiob. — Nagy Gábor nap­számos, rk., 64 éves, tüdőtágulaí. Febr. 16. Fischl Adolf kereskedősegéd, izr., 66 éves, tüdővész. — Spielmann Elvira, rk., 25 napos, görcsök. Házasságot kötöttek: Febr. 13. Győri Dániel honvéd szakaszvezető, ref. és Sas Rozália gyárimunkásnő, rk. — Szabó Béla géplakatossegéd, rk. és Nagy Jolán, rk. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1926. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pél. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik boldogult férjem temeté­sén megjelenni és iránta való kegyeletük­nek ily módon kifejezést adni rzivesek voltak, — fogadják ez úton hálás köszö­netemet. Pápa, 1926 február 17-én. Özv. Deme Károlyné.

Next

/
Thumbnails
Contents