Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-11-27 / 48. szám

MEGJELENIK MINDEN TON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szécsényben beszélt a héten Bethlen István. Jellemző erre a beszédre az, hogy a nagyobbik felét társadalompolitikai vonatkozású kérdések fejtegetésére fordította. Hasonló jelenséget figyelhettünk meg a miniszterelnök kecskeméti szereplésekor is, s e példák világosan mutatják, hogy elkövetkezendő politikájának sarkalatos pontjai épen gazdasági és szociális kérdések lesznek. Szécsényben nyiltan kijelentette, hogy az adózást revizió alá kell venni s e kijelentésével mindenki egyetért, aki közelebbről látja, hogy a szanálás sikerének érdekében mily óriási adóterheket vállaltak magukra bízó lélekkel és bátor szívvel a magyar adófizetők. Az ország pénzügyi egyensúlya helyreállván, most már itt az ideje, hogy ahol csak lehet, a kormány leszállítsa az adókai és illetékeket és a miniszterelnök S^csényben erre komoly Ígéretet is tett. Reszletesen foglalkozott a gazdák, a kisiparosok, a kereskedők és a középosztály helyzetével. Világos okfejtéssel mutatott rá azokra a pontokra, amelyek orvoslásra szorulnak s készségesen kifejezte ama szándékát, hogy az orvoslás előbb utóbb be is következzék. A gizdák legfőbb problémái: a hitelkérdés s a földreform pénzügyi megoldása. Az ingó jelzálog beiktatása révén a gazdaközönség évtizedes kívánalma fog teljesedésbe menni, s a földreform pénzügyi részének megoldása pedig megszünteti azt az anomáliát, hogy az adományozott birtokok pénzhiány folytán terméshozamban u ögötte maradnak ama birtoktesteknek, amelyektől elszakíttaUak. Meleg hangon szólott a miniszterelnök a kisiparosok és kereskedők bajairól is s kilát.isba helyezte az állam segítő kezének a közreműködését. A kisiparosság meg fogja kapni a kézműves kamrákat s az ipartörvény szigorú végrehajtásával fog megszabadulni a kontárkodás versenyétől. A kereskedelemnek ugyancsak fő kérdése az o'csó hitel, a megfelelő kereskedelmi szerző- ; dések megkötése. Nagy megértéssel beszélt a miniszterelnök a nemzetfenntartó rétegről, a középosztályról s a szavak, amelyeket ezzel a kérdéssel kapcsolatban mondott, világosan megmutatják, hogy mennyire átérzi azt a súlyos hely zetet, amelyben ártatlanul sínylődnek. Az intelligencia a háború alatt is s a háború után is a legnagyobb áldozatokat hozta. Előijárt a harciereken s előljárt a hadikölcsönök karitatív jegyzésénél. A kormánynak gondoskodnia kell azoknak a hadikölcsönöknek a valorizációjáról, amelyek olyanok birtokában vannak, akik bebizonyíthatólag egész vagyonukat annak idején ebbe fektették s most a devalváció folytán tönkrementek. A középosztály kérdésével függ össze szorosan a tisztviselők helyzetének könnyítése s a nyugdíjasok régi jogos igényeinek előbb-utóbb való kielégítése. De nem feledkezett meg a miniszterelnök: munkástestvéreinkről sem s kijelentette, hogy éppen olyan becsületes gyermekei ennek a hazának, mint akik magas méltóságokat töltenek be. A becsületes gondolkozású magyar érzésű munkást mindenki szívesen öleli keblére, az állam pedig úgy gondoskodik róluk, hogy a szociális biztosítás törvényalkotást fokozatosan kiterjeszti. A miniszterelnök szavai mindenkiről és mindenkihez egyformán szóltak s az ország becsületes közvéleménye előtt széles visszhangjuk fog támadni. Hegedűs Lóránt előadása. A Jókai-kör Jókai Eszter ünnepe. 1926 november 19—20. A Jókai-kör mult szombaton délután tartott évad-megnyitó előadó ülése rendkívüli érdeklődés közben folyt le. A nőnevelő-imézet dísztermének minden talpalatnyi helyét elfoglalta a közönség, amely hallani kivánta a kör illusztris elnökét: dr. Antal Géza püspököt és országos nevü, kimagasló vendégét: dr. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminisztert, akit annyi kedves kötelék fűz Pápához. Dr. Antal Géza püspök elnöki megnyitójában bensőséges meleg szavakkal emlékezett meg a Jókai-centennárium alkalmából a nagy költő testvér-nénjéről: Jókai Eszterről, aki a kiváló pedagógusnak, Vállyi Ferenc pápai kollégiumi tanárnak volt a felesége. Jókai Eszter féltő gonddal, becéző szeretettel vett részt öcsikéje nevelésében, ami olyan mély nyomokat hagyott a költő lelkében, hogy később nagy női alakjait regényeiben ő róla mintázta. De nemcsak azért illeti hálás elismerés Jókai Esztert, mert a halhatatlan költő lelkületére olyan nagy hatással volt, hanem azért is, mert az ő áldott lelkének sugallatából és az ő buzgólkodásából jött létre hazánk egyik legrégibb humanitárius egyesülete: a pápai jótékony nőegyesület. A Jókai-centennárium vége felé, amikor emlékét a Jókai-körben felújítjuk, hálás kegyeletünk száil a női erényekben gazdag nagyasszonynak az alsóvárosi temetőben nyugvó hamvai felé. Végül bejelentette, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi-Társaság és a Jókai-kör koszorút helyez Jókai Eszter sirjára, amely kegyeletes ünnepélyre a jelenlevőket meghívta. A gyönyörű megemlékezés nyomán támadt zúkó t^ps csillapulta után nagyhatású zeneszám következett. Alszeghy Piroska játszotta Liszt XIII. rapszódiáját annyi kifejező erővel, mély érzéssel és tökéletes technikával, aminőt csak ritkán lehet hallani. A való művész teljesítményt lelkesen megtapsolták. A kör nagynevű vendége: dr. Hegedűs Lóránt jelent meg most a közönség zajos ovációjától kisérve a pódiumon, hogy nagy érdeklődéssel várt előadását megtartsa. Első sorban : Jókai Mórnak irói jelentőségét méltatta. Jókai műveit, akárcsak költő-hérosz kortársa: Petőfi munkáit ismeri az egész világ, amely bennük tanulta tisztelni a magyar nemzetet. Azután rátért előadása tulajdonképeni tárgyára, amelynek Széchenyi, Kossuth, Görgey és a világháború cimet adta. Előadásában lényegileg arra a kérdésre akarta a választ megadni, hogy a Trianon után bekövetkezett szörnyű elhagyatottságunkban merre orientálódjunk, hogy nemzeti létünket biztosítsuk. Erre szerinte Széchenyi és Kossuth mutatták meg az utat. Széchenyi ösztönszerűleg kereste az Angliával való összeköttetést, a lótenyésztés fellendítésére Angliából hozatja a nemes telivéreket, a Lánchidat angol mérnökkel építteti meg, mindenben követendő például az angolt állítja maga elé; Kossuth Lajos száműzetésében az angol nemzetet akarja megnyerni a magyar ügynek, ott tart izzó szónoklatokat az angol közvélemény megnyerésére, azután agitációjának színhelyét a szintén angol-szász Amerikába teszi át, ahol olyan lelkes barátokat szerez a magyar ügynek, hogy a nagy feltaláló: Edison boldogan irja Emlékirataiban : „Életem legnagyobb eseménye volt, hogy gyermekkoromban láttam Kossuthot", aki iránti rajongó tiszteletből annak idején ő is Kossuth-kalapot viselt. — Angliában, Amerikában megértettek bennünket, Clevlandban szobrot emeltek Kossuthnak, most ugyanez történik Newyorkban is. Magyarországot minden érdeke oda utalja, hogy az angol-szász faj barátságát, jóindulatát igyekezzék megnyerni a maga számára; ha ezt elmulasztja, elpusztul. Kövessük hát a borús magyar égen most is fényesen tündöklő üstököst: Kossuth Lajost. A két lángész: Széchenyi és Kossuth mellé, akik már 80 esztendővel ezelőtt megjövendölték sorsunkat és világosan látták a jövőt, sorozhatjuk az 1848/49-es szabadságharc zseniális fővezérét: Görgey Arthurt is, akit nagy kortársa: Kossuth olyannyira félreismert. A tényeket valójában mind a ketten helytelenül ítélték meg. Kossuth készséggel igénybe vette a lengyelek segítségét, hogy ezzel dokumentálja, hogy nem csupán Magyarország szabadságáért küzd, Görgey pedig attól tartott, hogy a lengyeleknek szabadságharcunkban részvétele kiprovokálja az oroszok beavatkozását. Valójában pedig úgy áll a dolog, hogy a lengyelek segítsége vajmi keveset használt szabadságharcunknak; az oroszok pedig nem a lengyelek miatt fogtak fegyvert ellenünk, hanem azért, hogy Magyarországon keresztül elérjék a nagy orosz politikusok célját: a Dardanellák megszállását, amelyre a be nem fagyó Fekete tenger miatt lett volna szükségük. Görgey nagy szelleme, katonai zsenije a tisztelet érzését keltették fel lovagias ellenfeleinkben: az oroszokban, sőt még az osztrákokban is, akik Görgey téli hadjáratának Gyermekköpenyek: 400.000 K, 350.000 és 290 000 K. Va cdi angol és francia köpenyek, Végígbéfielt női kabátok: 800.000 K, 700.000 K, 600.000 K, 450.000 korona. Végigbélelt női kabátok szőrméivé: 1,200.000 K 950.000 „ 850.000 K 750.000 „ kosztüm és öltönykei^ékben állandóan újdonságok EBAViZ és KOMEIST €l í v a t á ruliázá !> a n. mielőtt bárhol vásárol, saját érdekében, vételkötelezettség nélkül tekintse meg raktárunkat és ggőződjön meg áraink olcsóságáról.