Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-01-23 / 4. szám

1BANÁN6EH0ZATAL ÉRETT NYUGATIM DIAI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK BP.T£lEF0Ht182-35| 41.396. II.—1925. A veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóságtól. Felhívás az általános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallások beadására. „Az általános kereseti adóról" szóló hivatalos összeállítás 21-ik §-a alapján az 'általános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallásokat minden év február havában be kell adni. I. Ehhez képest bevallást kell beadni a következő jövödelemforrásokról: 1. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által önállóan folytatott ipari és kereskedelmi üzletről, akár társas viszonyban folytatják azt, akár egyedül, tehát a közkereseti és betéti társaságok is ide tartoznak; 2. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bányamívelésről; 3. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bárminő szellemi foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos; 4. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bármilyen más haszonhajtó foglalkozásról; 5. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön, vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokról csak abban az esetben kell bevallást adni, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi; 6. bevallást kell adni a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921: LX1V. t.-c.) fizetett díjakról; 7. bevallást kell adni mindazokról a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói Ítéleten, vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul; 8. bevallást kell adni a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak, vagy jogok használatáért járó haszonbérekről, vagy más szolgáltatásokról, a bányaműveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről; 9. be kell vallani azt a jövödelmet, amely az örökbérből, az 1896. XXV. t.-c.-ben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmápyból (idézett törvénycikk 6. §-a), illetve megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az efféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből származik; 10. be kell vallani azt a jövödelmet, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920: XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik; 11. bevallást kell adni a külföldi munkaadótól élvezett szolgálati illetményről, vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár, illetve a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki. A fentebb 1—11. pontok alatt felsorolt jövedelmekről bevallást kötelesek beadni azok a természetes személyek, akik ezt a jövedelmet nem mint valamely kereskedelmi társaságnak, vagy alkalmi egyesülésnek a tagjai élvezik, továbbá bevallást köteles < beadni a jogi személyek is. II. A bevallásnak a következő adatokat Jíell tartalmazni: 1. Az ipari, kereskedelmi, szellemi, bányászati és bármilyen más haszonhajtó foglalkozásból az 1925. évben tényleg elért tiszta nyereséget, a tényleg elért nyersjövedelmet és a vállalat, vagy foglalkozással járó kiadásokat elkülönítve kell bevallani. Hangsúlyozni kell, hogy mindenkor valóságos üzleti nyereséget kell bevallani, azt a valóságos üzleti nyereséget, amely az adózó által vezetett rendes üzleti könyvek, vagy feljegyzések, számadások szerint mutatkozik. Nem szabad tehát sem a tiszta nyereséget, sem a nyers jövedelmet, sem a kiadásokat becsléssel megállapítani és ezt bevallani. Ezt csakis azoknak az adózóknak van joga megtenni, akik a hivatalos összeállítás szerint nem kötelesek könyveket vezetni, vagy akiket a pénzügyigazgatóság felmentett a könyvvezetés kötelessége alól. 2. Be kell vallani a fentebb 5—11. pontok alatt említett forrásokból származó bevételeket. A bevallást az erre a célra szolgáló és a községi elöljáróságnál, városokban a városi adóhivatalnál, Budapesten a ker. elöljáróság adószámviteli osztályánál az előállítási költség megtérítése ellenében beszerezhető hivatalos nyomtatványokon kell kiállítani. Az előállítási költség a nyomtatványon fel van tüntetve. A bevallás alaki és tartalmi kellékeire nézve elegendő útbaigazítást nyújt a hivatalos nyomtatvány szövege. Minden adózó köteles a nyomtatványnak reá vonatkozó részét pontosan kitölteni, azután a bevallást keltezni és aláírni. Az aláírás elengedhetetlen kelléke a bevallásnak. Az adózó a bevallásához mellékelheti — esetleg boríték alatt is — üzletének nyereség-veszteség-számláját. A boríték külső részén meg kell jegyezni annak tartalmát. Az ilyen borítékot csák a pénzügyigazgatóság bonthatja fel. III. A bevallás beadásának helye. A bevallást abban a községben vagy városban, Budapesten pedig ugyanabban a közigazgatási kerületben kell beadni, amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Ilyen telep pl. az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb. A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakhelye van, akkor ott kell azt beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. A bányavállalkozó abban a községben (városban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat vagy üzem van. .Ha a bányaüzlet több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszinberendezésének főrésze fekszik. Az építési és közlekedési vállalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni. A bevallásra kötelezve van: L Nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli; 2. Bányavállalatnál a bánya művelője; 3. Minden más esetben az a személy, akit a jövedelem megillet; 4. A csőd tartama alatt keletkezett jövedelemre nézve a csődtömeggondnok. Nem kell bevallani a szolgálati vagy munkabérviszonyból származó jövedelmeket abban az esetben, ha az illetményeket az ország területén levő pénztár vagy itteni munkaadó, illetve a külföldi munkaadónak itteni képviselősége, telepe vagy állandó megbízottja fizeti ki és így az általános kereseti adót a munkaadó az illetményből levonja és a község (város) pénztárába befizeti. Bevallás alól fel vannak mentve: azok a kisiparosok, kik 1925 folyamán háromnál több segédmunkaerejük, tehát segédjük vagy tanoncuk háromnál több nem volt. IV. Az ügynöki díjak kimutatása. Minden biztosítási intézet és minden más vállalkozó évenként legkésőbb február hónap végéig köteles a székhelyére néziíe illetékes pénzügyigazgatóságnak kimutatni azokat az ügynöki díjakat, amelyeket a megelőző évben a nála szolgálati viszonyban nem álló ügynököknek kifizetett. V. Büntető rendelkezések. Aki a bevallást az előirt határidőben, vagyis február hó végéig nem adja be, vagy a bevallásból adóköteles foglalkozást, illetve jövedelmet kihagy, az a be nem vallott haszonhajtó foglalkozás, illetve jövödelem után a kivetés során megállapított adóalap l°/o-át, ha pedig a hozzáintézett külön felhívásnak sem felel meg, akkor az elsőfokulag megállapított kereseti adóalap 3°/o-át fizeti bírság fejében. Ezt a bírságot a község (város) — a pénzügyigazgatóság által a lajstromban erre vonatkozólag feltüntetett adatok alapján — a kereseti adóval egyszerre állapítja meg és a kivetési lajstromba is bevezeti. Ha azonban az adózó az elsőfokú kivetésig igazolja, hogy a bevallást vétlen mulasztásból nem adhatta be, vagy a hozzá intézett külön felhívásnak ugyancsak ebből az okbó! nem felelhetett meg, akkor a bírság kivetése mellőzendő. Adócsalást követ el és az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1920. XXXII. t.-c. rendelkezései alá esik a bevallás adására kötelezett fél abban az esetben, ha az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásban, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva, valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetve adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat, végül, ha az adókivetés alapjául szolgáló könyvekbe hamis adatokat vezet be. Ugyancsak adócsalást követ el az a munkaadó, aki az alkalmazottainak kifizetett illetményekről készített illetményjegyzékbe tudva, valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy az illetményjegyzékből az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy, vagy az alkalmazottaktól levont kereseti adót nem szolgáltatja be. Adócsalást követ el az a munkaadó is, aki az alkalmazottak után járó kereseti adónak átalányösszegben való megállapítása céljából szükséges adatokat az adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamisan jelenti be. Az adócsalás miatt az 1920: XXXII. t.-c. alapján kiszabandó szabadságvesztés-büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabadandó pénzbüntetés a veszélyeztetett kereseti adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. Veszprém, 1926 január hó. M. kir. pénzügyigazgatóság. Állami anyakönyvi kivonat. Születtek: Jan. 15. Kovárczi Imre napszámos és neje Dancs Juliánná, leánya: Erzsébet, rk. Jan. 16. Perger István napszámos és neje Borbély Borbála, fia: László, rk. Jan. 18. Paksi Lajos kovácssegéd és neje Körmendi Anna, fiaj Lajos^ rk. — Mátz Károly kereskedő és neje Szíjártó Rozália, leánya: Mária, rk. — Szalai István ácssegéd és neje Balog Rozália, fia: József, rk. Jan. 20. Zsemlevics János hentes és neje Vizinger Olga, leánya: Irma, rk. Jan. 21. Ludvig József bádogos és neje Dudás Terézia, fia: József, rk. — Bódai József szövőgyári munkás és neje Kertész Mária, fia: Ferenc, rk. Meghaltak: Jan. 15. Horváth Jolán, rk., 9 napos, éretlenség. Jan. 20. Szórádi Mihály népzenész, rk., 62 éves, terjedéses liűdés. Házasságot kötöttek: Jan. 16. Szabó Ferenc molnársegéd, rk. és Eperjesi Rozália, rk. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1926. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál 897/1926. végrh. sz. r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pápai kir. járásbíróság 1925. évi 1552. számú végzése következtében Magyar Őstermelő Rt. javára 50,000.000 K s járulékai erejéig 1925. évi október 1-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 23,000.000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: gazdasági eszközök, kocsik, lószerszám, borjú, kerékrépa, ruhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a pápai kir. járásbíróság 1925. évi PK. 4773. számú végzése folytán 50,000.000 korona tőkekövetelés, ennek 1925 szept. 20. napjától járó 18% kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig, Pápadereskén leendő megtartására 1926. évi február hó 4-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 : LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pápán, 1926. évi január hó 14-én. Asztalos kir. bir. végrehajtó. Szőlőés ház-eladás. Pápán, az Igalöreghegyben 3 hold ingatlan, — legnagyobb része teljes termőerőben levő szőlővel és gyümölcsössel beültetve, rajta jókarban levő lakóházzal és gazdasági épületekkel, továbbá a városban kitűnő karban levő uri lakóház — szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítás dr. Adorján Gyula ügyvéd irodájában (Deák Ferenc utca 4. sz.) nyerhető.