Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.
1926-08-14 / 33. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A főváros nagy reménységgel tekint az idei Szent István ünnep elé. Azt várja, hogy a stabilizációjának boldog korát elérvén, az emberek ismét tömegesen fognak felzarándokolni, hogy az első koronás magyar király áldott emlékének hódolva és nemzeti, valamint vallásos érzésüknek eképpen kifejezést adva, lássák és nézzék egyszersmind azt a mi fővárosunkat, amivel a világ kevés országa dicsekedhetik csak. Óhajtjuk, hogy a főváros vezetőségének ez a reménye valóra váljon. A történeti emlékek ébrentartása ma éppen olyan fontos feladat, mint annak az érzésnek meggyökeresítése, hogy ilyen főváros, minő a mienk, nem ennek a kis országnak való, s hogy ennek az országnak, ha méltó akar lenni fővárosához, melyet valamikor a saját képére formált meg, ismét vissza kell térni a maga régi alakjához, ismét nagynak és egésznek kell lennie. Akkora tömegek, mint valamikor régen, mikor Pozsonytól Ungvárig, Váradtól Brassóig mindazok, akik a magyar történeti közösség részeseinek érezték magukat, magyarok, tótok, rutének, székelyek ezrével vonultak föl Szent István ünnepére, ma természetesen nem vonulhatnak fel. De akik jelen lesznek és látják ezt a hatalmas nagy metropolist méltóságos Duna folyamával, melyen át a gyönyörű hidak vezetnek a királyi palotával koronázott Budára, látják azokat a palotákat és kultúr-intézményeket, amelyek évszázadokon át zavartalanul fejlődő nemzetek alkotásaival versenyre kelnek, látják a gyárak sokaságát, melyek termékeikkel nem egy nyolcmilliós, de húszmilliós államot is ki tudnának elégíteni, akik eltelnek a főváros minden szépségével, mellyel a természet gazdagon felékesítette, azok bizonyára egy Szent István ünnepéhez méltó elhatározással térnek majd vissza otthonukba. Nálunk, ahol az emberek hamar tudnak felejteni, már talán kevesen emlékeznek rá, hogy valamikor mi ezt az érzést piros lapra nyomatott, szomorúan fehér Csonka-Magyarországot ábrázolva, három szóban foglaltuk össze. Mi azonban nem felejtettük a mementót és még ha rajongó álmodozóknak is mondanának bennünket, akkor is ezt a régi jelszót ismételnök: Nem, nem, soha! Előkelő biztosító intézet keres jó megjelenésű, nagy ismeretségi! urat, ki Pápa és környékén életbiztosítások szerzésével foglalkozna, magas jutalék mellett. Az ajánlatok kéretnek folyó hó 20-ig e lap kiadójába. Eladó a Törzsökhegyben egy 1434 •-öles szőllőföld, nagy termő gyümölcsössel. Bővebb felvilágosítás Pápán, Lajos-utca 10. szám alatt nyerhető, z — Elhanyagolt utcák. Ha valamely idegent Pápára hoz az útja, az párját ritkító Esterházy-utunkat és a szépen gondozott Belvárost látva, bizonyára abban a hitben ringatja magát, hogy Pápa városa a legrendezettebb vidéki városok közé tartozik. Ám ez a hite hamarosan megváltoznék, ha egy kis sétára vinnők őt a külvárosokba. Mert a külvárosrészekben nemhogy aszfaltirozott utakat nem találna, de egyátalán nem tudná megkülönböztetni a gyalogjárdát a kocsiuttól, egyformán lévén mindkettő hepe-hupás, gidresgödrös, nyáron süppedőn poros, az őszi és tavaszi csapadékos időkben feneketlenül sáros. Csak végig kell menni pl. a nagyforgalniú és kilométer hosszú Korona-utcán, hogy a kisebb mellékutcákat ne is említsük, egyszerre a legelhagyatottabb faluban képzeljük magunkat, s ha este nem világítanák be az utcát a villanylámpák messzire szétömlő sugarai, akár a nyakunkat is törhetnők a kegyetlenül elhanyagolt utakon. Szegény Rohonczy-kertbeliek pedig még kriminálisabb helyzetben vannak. Nekik egyáltalán nincs útjuk. Sem gyalogútjuk, sem kocsiútjuk. S ha a tavaszi hóolvadásük vagy a nyári zivatarok feléjük zúdítják majdnem az egész Alsóváros vizét, akkor a merészebbek csak térdig érő vizben közelíthetik meg a lakásaikat, a bátortalanabbak pedig Rip van Winklevel csak sóhajtva zenghetik a megközelíthetetlen túlsó part felé, hogy: „Ott áll szerényke kis lakásom, Hol a boldogság vár reám". Ám ők ilyenkor nem ezt zengik, hanem a méltatlankodás hangjai törnek ki belőlük, amiért j a város olyan mostohán bánik velük, holott a közterheket épúgy hordozzák, akár a Kossuth Lajos utca lakosai. Látványnak azonban az sem volt utolsó, hogy a múltkori viharok egyike alkalmából a Széchenyi-utcában a kerekeket törő kocsiút és gyalogjárda között elterülő mélyedésekben összegyülemlett pocsolyákban libák fürödtek, örömüknek hangos gágogással adván kifejezést. Igazán kedves falusi idill volt . . . Node ne évődjünk tovább! Az elmondottaknak a fele sem tréfa. Az elhanyagolt városrészeket ki kell emelni elhanyagoltságukból. Legalább kőszegélyes gyalogúttal kell ellátni minden külvárosi utcát, ha nem is egyszerre, fokozatosan végrehajtott terv szerint. A városnak magának nem kerülne az utcáknak ilyetén módon való rendezése elviselhetetlen áldozatába, mert hisz a szegélykövek árát a múltban is az illető háztulajdonosokkal szokta megfizettetni, kavics meg kerülne a gyalogjárdák kitöltéséhez a város bányájából. Az útadó és kövezetvám egyrészét évenként erre a célra lehetne fordítani, s egyszercsak azt vennők észre, hogy utaink az egész városban rendben vannak. Mert ha csak a Belvárost csinosítjuk, gondozzuk, ha csak az aszfaltutak jókarban tartására fordítunk figyelmet, akkor akaratlanul is II. Katalin cárnő furfangos miniszterét, Potemkint követjük, aki széppé, kellemessé varázsolta az utcákat, amerre mindenható úrnője elhaladt, odább pedig a legelhanyagoltabb utcákon bandukoltak a szegény muzsikok. Egy külvárosi. MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT MICHELIN PNEU legolcsóbb, legtartósabb autófelszerelések NAGY JÓZSEF Budapest, VI., Andrássy-ut 34. Felhívás a vidék közönségéhez a Szent István-hét alkalmából. A Szent István-hét rendezőbizottsága a küszöbön levő nagy nemzeti ünnep alkalmából felhívást intéz a vidék közönségéhez, amelyet díszes plakát formájában a héten vitt szét a posta a vidéki szolgabírói és eiőljárósági hivataloknak. * Rámutat a plakát, hogy Budapest, az ország szive, ez évben a szokottnál nagyobb fénnyel fogja megünnepelni első szent királyunk emlékét, s erre hazafias bensőséggel meghív minden magyart, minden magyar várost és közönséget. El fog jönni a külföld is! Amerikai testvéreink százai ígérkeztek hozzánk. Százezrek fognak résztvenni a gyönyörű körmeneten, amely az idén is augusztus 20-án lesz. Ott lesz a menetben a díszmagyar, a népviselet pompázatos változatossága és az egyszerű emberek mindennapi köntöse. A legfőbb egyházi és világi méltóságok fognak e napon áhítatos lélekkel a Szent Jobb nyomában menni. Szent István régi ünnepe az idén azért bővül Szent István-hétté, mert az ünnepségek már augusztus 18-án megkezdődnek és 25-éig tartanak. A vasúti és a hajó-utazás féláru lesz ezen a héten, bárkinek igazolvány nélkül (aug. 17-től 20-ig a felutazásra és 20-tól 24-ig a visszautazásra). A felhivás rámutat, hogy ezen a héten minden kereskedő olcsón fog árusítani Budapesten. Augusztus 18-án nyilik meg az országos bor- és gyümölcskiállítás, továbbá a nemesített vetőmagvak kiállítása. Ország-világra szóló sportesemények is lesznek Szent István-hetében. Lesz nemzetközi úszóverseny, lesznek hatalmas futballmérkőzések, lesz lóverseny. A muzeumok és a képtárak a vidék látogatói előtt vagy ingyen, vagy igen olcsón lesznek nyitva. Nagy népünnep lesz a Gellérthegyen, a Városligetben és más helyeken a Szent Istvánhét minden napján. Lesz magyar tánc, magyar zene, magyar viselet, lesz esténként gyönyörű tűzijáték és kivilágítás. A felhivás ezzel a mondattal zárul: Magyarok ! Szent István-hetén nézzétek meg hazátok gyönyörű fővárosát, amire az idegen is csodálva tekint: Budapestet. ÚJDONSÁGOK. — Veszprém ünnepe. Lélekemelő és bensőséges ünnep zajlott le vasárnap Veszprémben s a közvetlen szomszédságában lévő jutáson. Jutáson az altiszteket nevelő intézetben vasárnap avattak fel negyvennyolc növendéket altisztté, ugyanekkor szentelték fel a Veszprém város által adományozott zászlót. Veszprémben pedig ekkor folytak a MOVE országos versenyei. Az ünnepélyek fényét emelte Horthy Miklós kormányzó és nejének megjelenése. A pályaudvaron a város előkelőségei fogadták a kormányzót és nejét, akik az üdvözlő beszédek elhangzása után a jutási intézetbe hajtattak. A zászlószentelési és felavatási ünnepély az intézet udvarán folyt le, ahol József királyi herceg is megjelent. Rott Nándor megyéspüspök nagy papi segédlettel tábori misét pontifikál. A kormányzó íelkeshangu beszéd kíséretében adta át a zászlót az intézetnek. „Rátok, mint a honvédség fiatal tagjaira — mondotta a többi között — jelentőségteljes, nehéz feladat vár. Annak a reménynek adok kifejezést, hogy azok, akik az iskola falait az idén hagyják el, ha kell, a hazáért a legnagyobb áldozatot is meg tudják hozni." Az emelkedett hangulatu ünnepséget díszmenet fejezte be. Díszebéd után a kormányzó