Pápai Hírlap – XXIII. évfolyam – 1926.

1926-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyed'évre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK LJj-év alkalmából szokásban van programmot adni. Ennek a szokásnak kellene nekünk is hódolni, midőn immár 22. évfolyamába beforduló lapunk első számát közreadjuk. Valamikép úgy érez­zük azonban, hogy ezt a szokást súlyosan dezavuálták azok, akik kitűzik maguk elé az irányelveket és nem haboznak hang­zatos szólamok kíséretében Ígéreteket tenni, azzal a titkos hátsó gondolattal, hogy az év folyamán feltorlódó esemé­nyek és kavarodások közepette, ezek a szépséges frázisok úgyis feledésbe men­nek és a nyilvánosság számonkérö széke egyszerűen hallgatni fog róluk. Prog­rammot legtöbbször azok adnak, akik kisded számításaikat az emberi feledékeny­ségre építik föl. Egy sajtóorgánum azon­ban, amelynek naptári pontossággal kell hetenként a maga olvasótábora elé állani, akkor adja a legjobb programmot, ha hü marad önmagához és azokhoz a hagyo­mányokhoz, amelyek létjogosultságát meg­adták és a jövő számára is fenntartják. Kezdettől fogva, amióta e lap megindult, a becsületes polgári gondolkodásnak akar­tunk szószólója lenni és annak a nem­zeti politikának szolgái, amely minden magyart, aki a magyar történeti közös­séggel egynek vallja magát, társul kér és vár ahhoz a munkához, amely sokkal súlyosabb jelentőségűvé vált azóta, mióta e nemzeti államot darabokra széttépték. Minden betüvonás, amely e lapban nyom­tatásba kerül, mint a múltban, úgy a jövőben is ezt a célt fogja szolgálni. Olvasóink a mi ellenőreink, lelkiismere­tünk csupán az ö bírálatuk szavát hallgatja meg, mint a múltban, úgy a jövőben is. Az árvizveszedelem, amely rettentő elemi csapásként indult buja vtermékeny­ségü békési földekre, nem közönséges természeti katasztrófa, hanem szoros össze­függésben áll a mi nagy nemzeti katasztró­fánkkal. Mikor az átkos emlékű trianoni béke készült, a mi speciális szakértőink felsorakoztatták az ördögi módon kitervelt határok ellen a politikai és történeti ér­veken kivül azokat a gazdasági érveket is, amelyek súlyosan eshettek volna latba, ha azokat az érveket egyáltalán meg­hallgatták volna. Rámutattak a többek között arra is, hogy a folyóvizek szabá­lyozását, mint a magyar technikai tudo­mány egy évszázad alatt szinte a tökéle­tességig fejlesztett, nem szabad, nem lehet két vagy három kézre bízni, főképp, ha e kezek közül csupán egyik az, amely érti a maga mesterségét. Hiába volt min­den I A Trianonban összeülteknek sejtel­mük sem volt arról: mi történik akkor, ha a magyar Alföldre futó folyók útjából barbár oláh fejszék leszabdalják az erdő­ségeket, ha gyönyörű védömüveink ava­tatlan felügyelet alá kerülnek, mely vész idején nem az egyetemes érdeket tekinti, hanem magáét mentve pusztulni enged százszorta nagyobb értékeket. A békési árvizveszedelmet minden kétséget kivül állólag oláh tudatlanság, oláh önzés okozta és Trianon szabadította reánk. Vájjon fog-e ez a katasztrófa végre világosságot gyújtani az agyakban, avagy tovább folytatódhatik az a processus, amely Közép­Európa valamikor virágzó államát, melyet a maga egészében ma is a mi hazánk­nak vallunk, a Balkán színvonalára sülyeszti alá? L Dr. Antal Grézáné i Mélységes megilletődéssel vettük a szo­morú hirt, hogy távol tőlünk, szülőhazájában elköltözött az élők sorából dr. Antal Gézáné Opsoomer Adél, a dunántúli reformátusok igaz tisztelettel környezett püspökének hitvese, egyike a legkiválóbb szellemeknek s egyike azon ke­veseknek, kik a magyarság ügyének önzetlen szeretetből jelentős szolgálatokat tettek. Dr. Antal Gézáné évtizedeken át volt vá­rosunk lakója, ahol azonban aránylag kevesen ismerték s kevesen tudták róla, hogy micsoda irodalmi kiválóság él és működik szerény vissza­vonultságban férjének Széchenyi-téri házában. Több, mint három évtized előtt hozta őt, a hol­land tudományos Akadémia elnökének, Opsoo­mer Vilmosnak leányát hitveseként Magyaror­szágba a kollégium akkor fiatal tanára. Hazá­jában már akkor tiszteit és becsült irói neve volt. Több regénye és drámája számos kiadás­ban forgott közkézen és angol és német fordí­tásban is megjelent. Irodalmi munkásságát új hazájában sem hagyta félbe. Amellett a gyön­géd lelkű szerető hitvesként kisérte nemes lé­nyének gondjával férjének magasra ivelő pálya­futását, új benyomásokat nyerve s a magyar nyelvet is elsajátítva gazdag terméssé fokozta alkotásait. A magyar szabadságmozgalmak iránti lel­kesedése sugallta Wesselényi c. drámáját. Ez eredeti alkotásán kivül különösen nagybecsű szolgálatot tett irodalmunknak azáltal, hogy le­fordította az Ember tragédiáját és eszthetikai méltatást itt róla. Madách halhatatlan remekét így segítette ő irodalmi közkinccsé válni. Az 1918-ban bekövetkezett forradalmi ese­mények idegenül érintették őt, s aki mélyen érző lelkét ismerte, az megértette, hogy elvá­gyódott innen, de nem azért, mintha e konvul­ziókban vonagló nemzettől elfordúlt volna, ha­nem hogy neki szülőhazájában szolgálatokat tehessen. Az utakat, melyeken vele együtt Hol­landiába kiutazott férje járt, hogy hazánk igaz­ságát a külfölddel megismertesse, ő egyengette, ő maga pedig Petőfi-fordításával iparkodott nemzetünket népszerűsíteni. Másfél év előtt megbetegedett, kiesett*a toll kezéből és most hosszú szenvedés után megtért Örökkévalójához, ki lelkét irodalmi mű­veire megihlette. Igaz részvéttel mélyen sújtott férje iránt, áldjuk a magyarság őszinte barát­jának emlékezetét. ÚJDONSÁGOK. Lapunk t. előfizetőinek és olva­sóinak boldog új-évet kívánunk! — Igazgató-változás a földmíves­iskolánál. Kállay Ödön gazdasági főtanácsos, a helybeli földmíves-iskola és gazdasági tanító­képző igazgatója, január l-jével nyugalomba vonult. Helyébe Németh Jenő, az adai föld­míves-iskola volt igazgatója nyert kinevezést, ki mint beosztott, két éve már Pápán teljesített szolgálatot. — Paupera képviselő adományai. Dr. Paupera Ferenc nemzetgyűlési képviselő, mint eddig minden évben, idén is karácsony ünnepe alkalmából jelentős adományokat adott jótékony célra. A város polgármesterének 32 millió K összeget adott át azon rendeltetéssel, hogy abból 8 millió K a választókerület községeihez juttattassék, megfelelő szétosztásra, a többi pedig Pápa város egyesületei és intézményei rendelkezésére bocsáttassák a következő fel­osztással: Kath. Nővédő-egyesületnek 3 millió korona, a kath. munkásnő egyesületnek 1, a kórházlátogató bizottságnak 1, az irg. nő­vérek zárdájának 1, Eucharisztikus gyermek­szövetségnek 1, a Szent Ferenc III. rendnek 1, a ref. nőegyletnek 1,500.000, a ref. gondozó bizottságnak 1, az evang. nőegyletnek 1, az izr. nőegyletnek 2 milló korona, az izr. ipa­rosok gyámolító egyletének 500.000 K, az izr. népkonyhának, az izr. ápoldának, az izr. kor­háznak 5—500.000 K, a róm. kath. polgári ápoldának, a járványkórház melletti városi ápoldának és a Szentilonai ápoldának összesen 1,500.000 K, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének 1, a Hadröának 2, a tüdőbeteg gondozó dispensernek 1, az anya- és csecsemő­védő egyesületnek 1, a vöröskereszt egyesület­nek 1 és a Keresztyén Munkásegyesületnek 1—1 millió korona. A polgármester ezen ösz­szegeket az egyes megajándékozott egyesüle­teknek nyomban kiadta s úgy a maga, mint a városi tanács nevében a leghálásabb köszö­netét fejezte ki a nemeslelkü adakozónak. — Karácsonyi tárlatunk. A pápai képző­és iparművészeti társulat idei kiállítása igazi attrakciója volt a múlt heteknek. Azokon a művészeken kivül, kik már az előző tárlatokból mondhatni képzettségre tettek szert, újak is szerepeltek. Így a győri neves iparművész Simay Bandi, továbbá városunk két szülötte : Turcsányi László és Závory Zoltán, kik a fővárosban foly­tatnak tanulmányokat, valamint a körünkben letelepedett s festményeiről már szélesebb kör­ben ismert salfai Szita István mind igen figye­lemreméltó alkotásokkal jöttek el tárlatunkra. A régi kiállítók közül a múlttal vetekedő sikert arattak Losonczi Jenő, kinek idén is minden képe elkelt, Gaál József, Lauer Gizella, Regner Pál, Lauer Mária és dr. Kiss Gábor. Festőink Nesztora Herz Dávid idén is megtisztelte a tár­latot egy szép képével. Örvendetes, hogy a közönség körében mindjobban gyökeret ver az Leltározás előtt az évközben összegyűlt nagymennyiségű szövet, selyem, vászon és egyéb maradékokat, női és leányka köpenyeket mélyen leszállított áron kiárusítjuk KRAUSZ ÉS KORÉIN divatáruházában.

Next

/
Thumbnails
Contents