Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-07-18 / 29. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Kölcsön és építkezés. A városi képviselőtestület elfogadta azt a helyes indítványt, hogy a nagy külföldi kölcsön egy részének hovafordítását véglegesen nem fixirozza, hanem ha később meggyőző érvek merülnek fel más általános értékű tervek megmegvalósítására, azokat is felkarolja. Ez is elég ok arra, hogy gondolatokat váltson ki s hozzon felszínre, megbirálás céljából. Tagadhatatlan, hogy ez a kölcsön váratlanul jött, hirtelen kellett megnevezni a felhasználás céljait és előkészíteni a felvételét. Nem csoda tehát, hogy a mindig a város érdekében fáradozó elmék sem tudták a szükségletek terjedelmét és helyes sorrendjét megállapítani. Ezt bizonyítja a komoly és sokoldalú közgyűlési hozzászólás. De új gondolatok felvetésére késztet az is, hogy a város elöljáróságának tervei közé tartozik a Kálvária-út mentén üresen álló telkek megvétele, azzal a céllal, hogy ott a város építtessen 2—3—4 szobás családi házakat és azokat mielőbb eladja. Mi lehet ezzel a város javán fáradozók célja ? 1. Az, hogy a kórház-alap tulajdonát képező telkeket értékesítse, a kórház fejlesztése érdekében. 2. Az, hogy az építkezést megindítsa, miáltal a város iparos- és munkás társadalmának kenyérkeresetet adjon, a nagy munkanélküliséget enyhítse. 3. Hogy a megépült házakkal a lakásínségen segítsen. E célok szükségszerűek és nemesek. De kérdés, vájjon ugyanezen célokat csak így lehet-e elérni; nem lehetne-e a kórházalap telkeit másként is értékesíteni, nem lehetne-e a munkanélküliséget másként is és talán még nagyobb mérvben enyhíteni, és számuttevő-e az így elérhető lakásínség-enyhítés? Egyszerű feltevésekből indulva ki, megállapítható, hogy ezen a téren — ha 2 milliárdot szán a város lakásépítésre — a telekárat is figyelembe véve, legfeljebb 15 lakás volna építhető, egyenként átlagosan 100 millió K ér- j tékű épülettel, tehát egy lakás telekkel együtt 133 millióba kerülne. Ha nagyobb lakásokat épít, még 15 sem kerül ki belőle. Hát most, vagy el tudja adni a város ezeket készpénzért, vagy a vevő a várost terhelő arányban törleszti a telkes ház árát 20 év alatt. De ha olyan családok vannak, akiknek, birtokában 133—200—300 millió K van, akik tehát készpénzen meg tudják váltani a házat, azok maguk is tudnak építeni, nem szorulnak a város segítségére ; ha pedig törlesztésre adja el a város a házakat, akkor már sokkal nagyobb eredményt érhet el ugyanazzal a 2 milliárddal más módon. Erre akarunk rámutatni. Az erők összefogása a legértékesebb közgazdasági tényező. Ezt az általános tételt kell kihasználni. Hosszan elterülő városunk középtáján, a középponttól 100 lépésnyire kezdődőleg 600 család részére adott az állam, a vagyonváltság földekből házhelyeket. Egy-egy házhely vételára 2—4 millió korona, ezt legalább 200 tulajdonos kifizeti a nyár végén. Az elvégzett összeírás adatai szerint ugyanazon családok mintegy 2 milliárd K-t tudnának építkezésbe befektetni a telek árávál együtt. Itt tehát, a meglevő családi telkeken, a város által a munkanélküliség és lakásínség enyhítésére szánható 2 milliárddal együtt 4 milliárd állana rendelkezésre ugyanazon nemes célokra. A házhelyrendezés valóban áldásos, szociális része a földbirtokrendezésnek; te ljesebbé, reális értékűvé tétele minden város elsőrendű feladata kell, hogy legyen. így nem 10—15 ház épülne, hanem legalább kétsze rannyi, ami az ipar fellendülését és a lakásínség enyhítését kétszeresen szolgálná. De ennek az összefogásnak még messzebb menő áldásos következménye lenne az, hogy a várva-várt megindulás az egyes családokat fokozottabb takarékosságra szoktatva, évente legalább újabb 1 milliárd jönne mozgásba az épí tkezés folytatására. Tehát a munkásság hosszú évekre terjedő állandó kenyérkeresetre tenne szert. Nem alap nélkül való számítás eredménye ez. Csak a közelmúlt napokban tervezgették a családi ház építésére vágyakozók egy építőszövetkezet alakítását. Tudott dolog, hogy több család rendelkezik 10—70 millió készpénzzel, de ez nem elég arra, hogy belekezdjenek az építkezésbe ; ha azonban támogatást kapnának, sokan azonnal tudnának építtetni, így valóban lehetne beszélne a lakásínség jelentős enyhítéséről. Ami pedig a közműveket illeti, a Kálvári-út mentén sincs még sem vízvezeték, sem rendes út, s míg az ott létesítendő közművek csak néhány házat szolgálnának, addig a Bakonyéren átvezetett vízvezeték a kétoldalas úttestek sok házának mielőbbi megépítésére vezetne. Koncentrálja tehát a város minden jóakaratát és odafordítható anyagi támogatását a Tókertre, mert amíg ott egy évekig tartó sokágú keresetnek nyit forrást és rövidesen a lakásínség teljes megszűnését segítő elő, addig megindítja a magán kis tőkéket az igazi takarékos termelés felé. Szüksége van a városnak a közfürdőre, a vízellátás nagyobb mérvű biztosítására is, de ezeken kivül a leghálásabb befektetés a Tokertben való építkezés lesz. Attól nem kell a városnak tartania, hogy a külcsön ide fordítható része nem találna biztosítékot, mert megterhelheti a felépülő házat az építkezés teljes költségével, holott csak egy résszel járulna hozzá. És a lakbérével felszabadult tisztviselő vagy iparos család jó és pontos fizetője lenne a kölcsönnek. A kórház-alap telkeit pedig értékesítheti a város minden kockázat nélkül, mint telkeket. Ha már eddig halasztható volt e telkek értékesítése, egy következő évtől várható jobb fordulat után sem lesz késő eladni azokat. Máris épült néhány ház a Tókertben, de sajnos, odavezető utak nélkül. Csak egy-egy teherszállításra alkalmas út, hid, a hiddal a vízvezeték átvezetése szükséges ott fokozatosan. A telektulajdonosok szívesen viselik a reájuk eső terhet, ha látják, hogy érdekükben megmozdúl a közakarat. Ha megindul ennek az új városrésznek kiépülése, lesz lakás a most összezsúfolt családok számára, lesz a házasságra lépőknek otthona; terem az emberek lelkében megnyugvás, békesség, a közterhek viselésére való áldozatos készség. Ennek megértését reméljük a város ügyeinek vezetéséie hivatott minden embertől, a város egész képviselőtestületétől. —z. Hirdessen a Pápai Hirlap-ban! ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök folyó hó 15-én'Győry Elemér püspöki titkár kíséretében városunkba érkezett. Tőlünk másnap este az őrségi egyházmegye közgyűlésére Körmendre utazott el, azután résztvesz a többi egyházmegyei közgyűléseken is s a hó végén háromheti üdülésre Hévizfürdőre utazik. — Külföldi vendégek városunkban. Múlt vasárnap két amerikai vendége volt városunknak, Beach és Herron amerikai lelkészek, kik a cardiffi presbiteri világszövetségi kongresszusról érkeztek körünkbe. Vendégeink délelőtt istenitiszteleten vettek részt, majd dr. Antal Géza püspökkel és a kerületi intézetek vezetőivel tanácskozást folytattak. Délután a református nőegylet bibliaórája keretében mindketten előadást tartottak. Herron a biblia tanulmányozásának fontosságáról, Beach pedig a hithűségről. Mindkettőnek értékes előadásából hazánk állapota feletti mélységes fájdalom és az érdekünkben való tenniakarásnak hangja csendült ki. Előadásukért, melyet Pongrácz József theol. akad. tanár kitűnően tolmácsolt, dr. Antal Géza püspök fejezte ki a hallgatóság köszönetét. Az amerikai lelkészek, kik ittlételük alatt a nőnevelőintézetnek voltak szívesen látott vendégei, másnap tőlünk a szerb megszállás alatt lévő magyar területekre utaztak el. — Építkezni akarók figyelmébe! A polgármesteri hivatal értesíti a város közönségét, hogy a pénzügyi kormány közvetítésével a város által felveendő külföldi dollár-kölcsönből házépítkezési akció indul meg. Felhívja mindazokat, akik új építkezésbe belekapcsolódni óhajtanak, hogy a város mérnöki hivatalában a hivatalos órák alatt f. évi augusztus hó l-ig jelentkezzenek, ahol a kölcsön módozataira és az építkezésre vonatkozólag részletes felvilágosítást nyerhetnek. — A mezőgazdasági haszonbérletekről. A minisztérium legújabban kiadott rendelkezései értelmében mindazok a haszonbérlők, akik 50 kat. holdat meg, nem haladó mezőgazdasági ingatlant bírnak haszonbérben és vagy földmivesek, vagy oly egyének, akiknek földhözjuttatását az 1920: XXXVI. t.-c., illetőleg az 1924: VII. t.-c. célozza, az 1925. évi január első napja előtt lejárt, még ki nem fizetett, valamint 1925. évi január hó 1. napja és jelen rendelet életbelépése közötti időben lejárt akár kifizetett, akár ki nem fizetett, úgyszintén a haszonbérlet még hátralevő tartama alatt lejáró terményhaszonbér pénzbeli egyenértéke fejében további rendelkezésig métermázsánkint: búzáért 25, rozsért 22, takarmányrépáért 16Va» sörárpáért 23, zabért 21, tengeriért 15V

2 aranykoronánál többet nem kötelesek kifizetni.

1 E rendelkezések csak azon haszonbérletekre nézve nyernek alkalmazást, melyek a rendelet életbelépése előtt létrejött haszonbéri jogviszonyon alapulnak, ez utóbbi esetben sem nyernek alkalmazást akkor, ha a felek a jelen rendelet életbelépése után a bérfizetés módozatait illetőleg máskép állapodnak meg. Kivételt képez a fenti kiszámítást magában foglaló rendelkezés alól az a haszonbérbeadó, akinek összes földbirtoka az 50 kat. holdat nem haladja meg. Az aranykorona átszámítása a pénzügyminiszter által az aranyvámok tekintetében a tényleges fizetés idejére megállapított érték szerint történik. Cirkusz Findeis Magyarország legnagyobb utazó cirkusz-vállalata, világ-attrakciók csak vasárnapig!