Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.
1925-07-11 / 28. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Dörögnek a fegyverek két világrészben, Afrikában és Ázsiában, pedig azt hittük volna, hogy a négy évig tartó nagy embermészárlás után jó időre meg fogják elégelni a népek a vér- és hullaszagot. A szerencsés győzők is azt remélték, hogy a békeszerződések által gúzsba kötött szerencsétlen letiprott nemzetek fölött hosszú ideig zavartalanul zsarnokoskodhatnak s háborítatlanul élvezhetik a diadal gyümölcseit. Hogyan is gondoltak volna arra, hogy európai ellenfeleiket hosszú időre harcképtelenné téve, másvilágrészbeli vad, vagy elmaradott népek merjenek ellenük fegyvert fogni. Hiszen a színes katonák nagyszerűen beváltak az európai harctereken, amikor a franciák és angolok örök szégyenükre civilizált európai emberek, talán tudósok és művészek lemészárlására, fekete hordákat vezettek a központi hatalmak csapatai ellen. Most ugyanazok a feketék, a marokkói riffkabilok gyilkolják a franciákat és pedig csodálatos eredménnyel, úgyhogy a hires „gloár" a legkomolyabb veszedelemben forog. Szinte érthetetlen, hogy a legmodernebb haditechnika minden gyilkoló szerszámával kitűnően felszerelt francia csapatokat mi módon képesek a guerillaharcot folytató fekete benszülöttek visszaszorítani. Kétségtelenül nagy része van ebben annak, hogy az elbizakodott franciák azt hitték, hogy a francia zászló alatt harcoló feketék hivek maradnak hozzájuk, pedig tudhatnák, hogy a vér nem válik vizzé s a fekete inkább húz saját fajtájához, mint a fehér néphez. A tömegesen elpártolt s valószínűen teljes hadi felszereléssel elpártolt fekete csapatok természetesen legnagyobb erősségei a felkelőknek. Kínában is forró a levegő s veszedelemben vannak a sárgák által annyira gyűlölt idegenek. De veszedelemben van az angol világgazdasági érdek, sőt talán Nagybritannia létalapját döngetik a kinaiak. Mert a riffkabilok szabadságharca s az orosz bolsevikok által szított kinai lázongás sok más hasonló eseménnyel együtt közös természetű tünet: az idegen befolyás alól szabadulni akaró nemzeti öntudat ébredése ez. Európában békeparancsokkal elintézettnek vélték franciák és angolok a nemzetiségi kérdést s ime most sokkal érzékenyebb pontokon veszélyezteti őket a nemzetiségi kérdés, melynek sikeres megoldásától függ az, hogy a világ közgazdasági életében továbbra is hangadó, vezető szerepet vigyenek. Nem lehet tudni, hová fejlődnek ezek az események, annyi azonban bizonyos, hogy sokkal több gondot okoznak ezek franciáknak és angoloknak, semhogy a kisantant jajgatásaival törődjenek. Elkövetkezett tehát az az idő, mikor a kisantanttal szemben jogos érdekeinket az eddiginél több siker reményében védelmezhetjük meg. Városi közgyűlés. Az amerikai kölcsön a képviselőtestület előtt. A képviselőtestület hétfőn négy órás ülésben foglalkozott az amerikai kölcsön ügyével. Ámbár a kölcsön súlyossága miatt aggályok merültek fel, a képviselőtestület egy szó ellenében az összessel a kölcsön felvétele mellett foglalt állást attól az intenciótól vezettetve, hogy végre-valahára felfrissüi e város gazdasági életének vérkeringése és a kereset nélkül álló keresni akarók végre keresethez juthatnak. Nagyobb volt a nézeteltérés a kölcsön mikénti felhasználását illetőleg. Elismerjük, hogy a tanácsnak nem állott kellő idő rendelkezésére, hogy a megfelelő terveket előkészítse, de viszont azt elvártuk volna, hogy a felosztási tervezetben két szempont domináljon. Ezek : 1. a lakásínségen való érdemleges segítés, 2. a minél több iparos munkához való juttatása. Nyilvánvaló, hogy e kettő a legszorosabb összefüggésben áll egymással, mert éppen a házépítés az, amely a legiöbbféle ipari ágat foglalkoztatja. Bár a város az összegeket a különböző célokra már most preliminálta, a hozott határozat nem zárja ki, hogy az összegek elosztásában változtatás ne történjék s ennek a változtatásnak — ha a város valóban azokon akar segíteni, akik a segítségre leginkább rá vannak szorulva — feltétlenül meg is kell történnie. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt s mintegy 60 városatya volt jelen. A tárgysorozat megtartása előtt az elnöklő polgármester meghatott hangon parentálta el városunk nagy halottját, Gyurátz Ferenc püspököt. Az ev. egyháztanács benyújtott indítványának egyhangú elfogadása mellett a közgyűlés kimondotta, hogy a Fazekas-utcát Gyurátz Ferenc-utcának nevezi el, így örökítve meg a megboldogultnak a város körül szerzett érdemeit. Elparentálta még az elnök Bélák Lajos főszolgabírót és Koréin Ernő v. képviselőtestületi tagot és melegen üdvözölte 50 éves tanári működése alkalmából dr. Kapossy Luciánt, a képviselőtestület buzgó tagját. Bemutatta végül a Veszprémmegyei Gazdasági Egyesület 50 éves jubiláris közgyűlésére szóló meghívót is. Ezután áttértek a közgyűlés egyetlen fontos tárgyára, az állami, amerikai kölcsön ügyére. Bevezetőleg a polgármester szólott róla, hangsúlyozván, hogy a kölcsön feltételeit a város országgyűlési képviselője, dr. Paupera Ferenc előnyösöknek találta s hogy a kölcsönösszeg felhasználásánál a tanács három szempontot akarna érvényesíteni: hogy pótadót ne kelljen emelni, hogy közszükségletet fedezzen és munkaalkalmat adjon. A részletefet dr. Uzonyi Kálmán tanácsos referálta. Az összesen 10 millió dollárnyi kölcsönből városunk 120.000 dollárt kapna ^-es árfolyammal. A törlesztés 20 éven át történnék 7 1/ 2°/ 0 kamat mellett, úgy hogy az amortizációs részletekkel együtt évente kereken 12% volna fizetendő. A kölcsön 5 év után 2%, 10 év után 1% stornó mellett felmondható és visszafizethető. Az ügyhöz elsőnek dr. Baranyay Ferenc szólt hozzá. Az ő számítása szerint a fizetendő évi kamatösszeg nem 12, hanem 14-6% lesz s ez terhes, tehát nem fogadhatja el. A részletekben helyteleníti a víztorony tervét és a lakásépítést is,' mert itt a lakbérekre a városnak jelentékenyen rá kell fizetni. Dr. Kende Ádám az általános nyomorúság miatt ezt az ügyet nem gazdasági, de vagyon- és életbiztonsági kérdésnek tartja. A kölcsön elég kedvező, két kézzel kell utána nyúlni, csodálja, hogy bárki ellenezheti azt. Szűcs Dezső is helyesli a kereseti lehetőségek megnyitását s bár súlyos terheket vállalunk, szociális szempontból elfogadja. Fischer Gyula szeretné a biz. javaslatok felolvasását (ami nem történt meg), a kölcsönt általánosságban ő is akceptálja. Miután a polgármester Baranyayval szemben hangsúlyozta, hogy az amortizációs kamat nem lesz több 12%-nál, a kölcsön felvételét 61 szavazattal 1 ellenében névszerinti szavazásban elfogadták. Szünet után áttértek a felhasználás módjára vonatkozó javaslatok tárgyalására. Böhm Samu itt azt indítványozta, hogy a részletekkel nem foglalkozva en bloc fogadják el a javaslatokat. Dr. Kőrös Endre ezt aggályosnak tartja, de a részletekben helyteleníti azt is, hogy az egész nagy kölcsönből csupán !0 lakás építésére jusson. Ez nem segít a lakásínségen, de nem az össziparosságon sem, amely pld. vízvezetéki munkákból, amikre 5-4 milliárd papírkorona volt előirányozva, csak kevéssé participál. Ennek fele (a víztorony költsége) a lakásakcióra volna fordítandó. Teljesen új fürdő helyett is inkább a régi volna átalakítható és kibővíthető. Dr. Kapossy a mostani megszavazást csak formainak tartja. Dr. Adorján Gyula ellenkező nézeten van, a célokat már most szabatosan 1 kell precizírozni. Sarudy György a tanács javaslata mellett van. Dr. Weltner Sándor a közfürdő szükségességét hangsúlyozza. Mesterházy László az Öreghegyben iskola építését sürgeti. Dr. Kende Ádám azt javasolja, hogy a tanácsi javaslatok elfogadása mellett mondassék ki, hogy ezen a részletekben a képviselőtestület változtatásokat eszközölhet. Blau Henrik dr. Kőrös álláspontján van ugyan, de dr. Kende javaslatát elfogadhatónak tartja. Miután Rapoch Vilmos iparkodott az ellentétes nézeteket összeegyeztetni, Szűcs Dezső pótindítványt ad be, mely teljesen szabad kezet biztosít a jövendőre nézve. Dr. Kőrös Endre ragaszkodik hozzá, hogy lakásokra már most a nagyobb összeg prelimináltassék, a közgyűlés azonban dr. Keftde és Szűcs pótlásaival együtt a tanács javaslatát fogadta el, melyben vízvezetékre (víztorony, második főcső a medencéig, csőkicserélés) 54 milliárd, közfürdőre 2 milliárd, lakásokra 2 milliárd, útjavító munkálatokra 1 milliárd papírkorona van előirányozva. A FŐISKOLAI NYOMDÁT taTíiTT ^rry* " 1* ""* *" * rí'-n PT ft§ a tulajdonos ref. főiskola f. évi julius hó 1-től kezdve házi kezelésbe vette át, s annak vezetésével Tóth Lajos theol. tanár nyomdafelügyelőt és Nánik Pál eddigi művezetőt bízta meg. Mindennemű nyomtatványok megrendelése ezután közvetlenül Főiskolai nyomda Pápa, Petőfi-utca 13. sz. alá intézendő. (Telefon 131.) Hirdessen a „PAPAI HIRLAP"-ban!
