Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-05-16 / 20. szám

ALKONYAT UTÁN. Ti csillagok, ti csillagok Sugáratok, sugáratok: El-elnézeni alkonyat után . . . És úgy vágyom oda közétek Bűt, csalódást mindent feledni, Hisz itt a földön már Eltemetve — meghalva élek. Ti csillagok, ti csillagok Lobogjatok, lobogjatok, Az öröklét Végtelenjében — Hova szemünk bágyadtan tekint. Hintsetek fényt e haló földre, E koldus tanyára; Hol sziveket már csak bűn hevít. Ti csillagok, ti csillagok Ragyogjatok, ragyogjatok Bús lelkeink sötétségén át S hitet, reményt adjatok nekünk: Hogy visszajő elveszett álmunk, Hogy ez nem tart soká ... Vagy már végképp eltemettetünk? Ti csillagok, ti csillagok Lángoljatok, lángoljatok, Tán lángjaitok szent tüzében Szelídebb eszme támadt újra: Eggyé forraszt minden bús magyart, S szikrázó szelével A régi bűnt is messze fújja .., Ti csillagok, ti csillagok, Ne hulljatok, ne hulljatok, Hej, már úgyis oly sok lehullott A borús, felhős magyar égről. Mi lesz velünk? remegve kérdem: Nem tudunk beszélni Csak bánatról, csak szenvedésről. Ti csillagok, ti csillagok Sugáratok, sugáratok: El-elnézem alkonyat után ... És úgy vágyom oda közétek Bút, csalódást mindent feledni, Hisz' itt e földön már Eltemetve — meghalva élek. Dáka. Kapcsándy Sándor. AYeszprémvárm. Gazdasági Egyesület hatvanéves jubileuma. Az ősszel lesz hatvanéves évfordulója a Veszprém vármegyei Gazdasági Egyesület megalakulásának. A több mint félszázados múltra visszatekintő gazdatársadalmi testület hosszú működése alatt sokat küzdött tagjai érdekeiért és szép eredménnyel is dolgozott a gazdasági haladás előmozdítása, de különösen a falusi nép gazdasági és kulturális fejlesztése érdekében. Küzdelmes múltja volt az egyesületnek, a gazdatársadalom az első időkben alig részesítette támogatásban az érdekeiért dolgozó egyesületet, de soha nem sikerült a vármegye egész gazdatársadalmát egy zászló alá tömöríteni, egy közös célért, az agrárérdekek megvédéséért közös munkába állítani. Az egyesület lelkes vezetőségei azonban soha nem csüggedtek, céltudatos munkával irányították az egyesület működését, fokozatosan fejlesztették munkakörét úgy, hogy már jóval a háború előtt a legeredményesebben dolgozó gazdatársadalmi testületek sorába számították a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesületet. Nagy szolgálatot tett ezen egyesület a gazdatársadalomnak, de különösen a támogatásra szoruló kisgazdáknak a háború alatt. Gondoskodott nehezen beszerezhető gazdasági szükségleteik előteremtéséről, jogos igényeik védelméről, a hadbavonultak családtagjainak segélyezéséről. Működésének legméltóbb elismerése az volt, hogy a kisgazda tagok száma háromszázról kétezerre emelkedett az 1916—18. években. Sajnos, a forradalom és vörös uralom után nem támogatta az egyesületet a gazdaközönség méltóképen ; megfeledkezett évtizedeken át kifejtett eredményes munkájáról, nem tartotta szükségesnek a legnehezebb időkben a gazdaszervezetbe való tömörülést. Az utóbbi években csak a nagy-, középbirtokosok és bérlők egy része hozott anyagi áldozatot az egyesület fenntartása érdekében, több ezer kisgazdaíag azonban teljesen megfeledkezett ez érdekeikért dolgozó egyesületről. Igaz ugyan, hogy a Vármegyei Gazd. Egyesületek az utóbbi években alig tudtak valami tevékenységet kifejteni, mert hiányzott a működésük fenntartásához szükséges anyagi erő. — Válságba jutottak még a legerősebb és legtevékenyebb gazdatársadalmi testületek is. A gazdasági egyesületek válságának oka pénzünk leromlása és a nagy drágaság. Ma bevételük alig van az egyesületeknek, megszűnt a régi kormány-támogatás, a tagok nagy része pedig tagdíjat nem fizet. Ilyen körülmények között természetes, hogy a gazdasági egyesületek nem tudnak olyan eredményes munkát végezni, mint a múltban kifejtettek, s nincs módjukban azokat az anyagi kedvezményeket megadni, amelyben különösen a kisgazdákat részesítette. Most fogja megünnepelni a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület fennállásának 60 éves jubileumát. A hasznos és nemes munkában eltöltött mult után csak egy törekvése van, s pedig az, hogy a jövőben fokozza tevékenységét, még jobban szolgálja az agrárérdekeket, s erős szervezetbe tömörítse a vármegye gazdaközönségét. A nagy évforduló alkalmával újra szervezkedik az egyesület. Felhívja a gazdákat, hogy osztálykülönbség nélkül lépjenek tagjai sorába, hozzanak nagyobb anyagi áldozatot az egyesület sikeres további működése érdekében, vegyenek részt a gazdatársadalmi mozgalmakban. Szeptember hó 6, 7, 8-án tartják meg a Veszprémvármegyei Gazd. Egyesület 60 éves fennállásának megünneplését. Ezeken a gazdanapokon számol be az egyesület évtizedes munkájáról, ekkor teszi közzé jövő munkájának gazdag programmját. Képviselve lesz az egyesület ünnepélyén a földmivelésügyi kormány, közreműködésükkel támogatják a nagy gazdanap sikerét: az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar Gazdaszövetség, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara, a „Falu" Országos Földinivesszövetség. Képviselve lesznek a társegyesületek s a Veszprémvármegyei Gazd. Egyesülettel együtt működő szövetkezetek. Az ünnepi díszközgyűlés szeptember hó 6. napján lesz a vármegyeház nagytermében. A következő napokon kerületi gazdaértekezlet vitatja meg a legsürgősebb agrár-teendőket. Nagyszabású tenyészállat-díjazást és vásárt rendez az egyesület, gép-kiállítást és szántógép bemutatást rendeznek a felkért gyárosok. Az ünnepély programmját dr. Magyar Károly főispán, egyesületi elnök, Kajdacsy Endre ügyvezető igazgató, a vármegyei kir. gazd. felügyelőség s a járásonként felkért ünnepélyt rendező bizottsági tagok állítják össze s vállalják a jubiláris ünnepély rendezését. Az egyesület reméli, hogy Veszprémmegye gazdaközönsége erkölcsileg és anyagilag támogatni fogja a jövőben a 60 éves múltra visszatekintő egyesületet s a jubiláris ünnepélyen megjelenik a vármegye egész gazdatársadalma, ott lesznek a nagy-, középbirtokosok és bérlők mellett a falvak kisgazdái, de nem fognak hiányozni a hazafiasan gondolkozó gazdasági munkások sem, s így majd a gazdák összessége hozza meg azt a fontos határozatot, hogy együttesen tesznek fogadalmat arra, hogy harcosai és támogatói lesznek a jövőben a Vármegyei Gazd. Egyesületnek, s pártfogásukkal azt erőssé, munkaképessé és hosszuéletüvé teszik. K-y E-e. ÚJDONSÁGOK. — A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság múlt vasárnap városunkban tartotta vándorgyűlését. A délelőtti istenitiszteleten az evangélikusoknál Kemény Lajos, a reformátusoknál Csűrös István budapesti vallástanárok tartottak szép prédikációt. A templomi ünnepen, melynek színhelye a református templom volt, Kis József esperes megnyitójában kegyeletes szavakkal adózott annak emlékének, ki eredetileg a megnyitóra vállalkozott. A jelenlevők megilletődve felállással fejezték ki gyászukat Gyurátz Ferenc elhunyta felett. A műsort a főiskolai énekkar énekszáma vezette be. Dr. Nagy József, pécsi egyetemi tanár, az ismert nevű bölcsész „Az európai kultura válságról" tartott magas színvonalú előadást. E válságából az egyedüli kivezető út a keresztyén szellemi megújhodás. Sz. Benkő Dóra opera-énekesnő művészi éneke után Szilágyi Dezső szavalta el nagy hatást keltve egy gyönyörű, ódai erejű költeményét, melyben a vallásos és hazafias érzés megkapó módon egyesülnek. Árvay Gábor éneke és Boda József szavalata becses kiegészítő számai voltak a műsornak, melyet Karácsonyi Sándor a társaságba belépésre i buzdító beszéddel zárt be. — Este a Kaszinóban bankett volt a társaság tiszteletére, melyen a prot. egyházak nevében Mesterházy László, a város részéről dr. Tenzlinger polgármester üdvözölték a vendégeket. Utánuk még többen beszéltek. — Miniszteri kitüntetések. A m. kir. népjóléti miniszter a nyomorenyhítő mozgalom körül különös érdemeket szerzett egyének részére elismerő s köszönő iratokat küldött s azokat dr. Tenzlinger József polgármester f. hó 9-én d. u. 5 órakor a városháza nagytermében a jótékony egyesületek közös bizottságának és együttes ülésében ünnepi beszéd tartása után nyújtotta át a kitüntetetteknek. Kitüntetésben részesültek: néhai Gyurátz Ferenc püspök, kinek kitüntető irata az ev. lelkészi hivatalnak küldetett meg az elhunyt egyéb kitüntetéseihez való csatolás végett, továbbá Karlovitz Adolfné, báró Gamerra Alberta Mária, özv. Wolmuth Dezsőné, dr. Csehszombathy Lászlóné, Pongrácz Józsefné, Mesterházy Lászlóné, dr. Weltner Sándorné, özv. Krausz Vilmosné, Fischer Gyuláné. — Új iskola városunkban. A helybeli róm/kath. hitközség iskolaszéke f. hó 13-án a kir. tanfelügyelő közbejöttével megtartott ülésében nagyfontosságú határozatot hozott. Kimondotta, hogy a most folyó iskolai évben Horváth István nyug. képezdei tanár által vezetett és fenntartott magánpolgári fiúiskolát a jövő tanévtől kezdve a hitközség kezelésébe és hatáskörébe átveszi, megbízván Horváth Istvánt továbbra is az igazgatói teendőkkel. E határozata meghozatalában az iskolaszéket az az intenció vezette, hogy egy új iskolának felállításával lehetővé tegye, hogy e városban müveit polgári társadalom, iparos és földmives-generáció keresztényszellemü alapnevelést nyerhessen. A hitközség nagy kulturális érzékkel pótolt egy régen érzett hiányt, hisz ez iskolának elsőrangú feladata lesz a keresztény polgárság nagy zömének érdekeit szolgálni, amire a kultuszkormány is illetékes tényezőket több izben felhívta. Amidőn sok nehézség leküzdése után az eszme végre testet öltött, a katholikus társadalom csak elismeréssel fordulhat a plébániahivatal, az iskolaszék, Horváth igazgató és az ügyben közreműködő összes tényezők felé, amiért Pápa város polgári társadalmának gyermekei számára ezt az új iskolát megszervezték. A keresztény társadalom azzal fogja háláját leróni az alapítók iránt, ha gyermekeit minél tömegesebben küldi az új iskolába és az ifjú intézményt egyebekben is teljes erővel támogatja. — Tűzbiztonságunk veszedelemben! cimü mult heti közleményünk visszhangjakép megnyugvással közöljük, hogy a városi tanács komolyan fontolóra vette az általunk elmondottakat és magáévá tette azt az eszmét, hogy amig az új tűztorony felépül, valamelyik templom tornya szolgáljon a tüzőrségnek megfigyelőhelyül. Erre a célra — nagyon helyesen — az Anna-kápolna tornyát találták a legalkalmasabbnak, amely a régi tűztoronynál majd még egyszer olyan magas és teljesen szabad kilátást nyújt a város legtávolabbi pontjaira is. A torony némi átalakításával járó költségeket a város készséggel viseli, s vállal minden garanciát a templom felett rendelkező r. kath. hitközséggel szemben. Most már csak a hitközségtől függ, hogy a tűztorony kérdése ideiglenesen megfelelő megoldást nyerjen. Hálás lesz érte az egész város közönsége. — Gyógypedagógiai előadások. Tóth Zoltán, a gyógypedagógiai tanárképző igazgatója és Horváth Kálmán, ugyanazon intézet tanára, a Gyógypedagógiai Társaság megbízásából e hét folyamán előadásokat tartottak városunkban. Összesen 20 előadási órát tartottak részben a theológián, részben a helybeli három tanítóképző intézetben. Tanultságos előadásaikat a növendékeken kivül a tanárok is érdeklődéssel hallgatták végig. — A csecsemőkért. A Pápai Anya- és Csecsemővédő-intézet részére a jótékony egyesületek közreműködésével 1925 május 10-én vasárnap rendezett utcai urna-gyűjtés eredménye 8,729.354 K. Az elért fényes eredményt nagyban előmozdította a hölgyek fáradhatatlan buzgósága és a „Korvin Mátyás" és a „gróf Tisza István" cserkész-csapatok ifjúságának és az állami polgári leányiskola növendékeinek lelkes közreműködése, úgyszintén Füredi Döme és Horváth Karcsi zenekara által nyújtott térzene. Az egyesület vezetősége az összes közreműködőknek hálás köszönetét fejezi ki. IN ee A Juták képvise kölcsönpo SÁG Pápa, s: nagy a pápa sok szí Kossi 5)iei szobaft S>ápa,) Elvállal mindc utá ny< Húsz és dró Pápa, I Aj á nl< drótkeríti szőllők, bekerítés sek feli nyosabb Költségv m elektr villamo Pápa, D T« Szer Yillamo 1 FÉ 1

Bi

i