Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-02-21 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN S Z O M HATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Elófiasetési ár : Negyedévre 24.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A Teréz-körűton, olyan lakásban, melyért legtisztesebb családok versenghetnének, megölve találtak egy félvilági nőt. A szörnyű bűntény már vagy 7 hete történt ugyan, de az esetre csak most jöttek rá s most kezdik meg — elsősorban daktiloszkópiai vizsgálat alapján — az eset felderítését. Sikerül-e a rendőrség munkája, nem tudhatni. Páratlan leleményessége, lehet, hogy most is diadalmasan oldja meg a gyilkosság rejtélyét. De ha ez a felderítés nem sikerülne is, egyet feltétlenül ki kell derítenie a nyomozó hatóságnak. Annak kell feltétlenül végére járnia, hogy ma, amikor még mindig a legnagyobb lakásnyomoruság van, amikor a haza körül érdemeket szerzett menekültek százai barakkoknak csúfolt kuckókban kénytelenek meghúzni magukat, hogy juthatott egy ilyen nő a legfényesebb lakáshoz? Ha még oly gazdag is volt külföldi barátja, hogyan lehetett ennyi helyiséget egy ilyen életmódot folytató nő rendelkezésére bocsátani. Ezt is, ezt feltétlenül ki kell deríteni és a befolyás, a kijárás, a panama hidrafejét végre-valahára csakugyan le kell ütni! Az évszázados Jókai. Pápa város közönsége és a város kulturális intézményei a kegyeletnek és hálának azzal a mélységes érzésével adóznak a nagy Jókai emlékének, mely öt e város részéről, melynek falai között tanult s ahonnan költői pályafutása kiindult, méltán megilleti. Ezen a héten a képviselőtestület díszközgyűlésén kivül négy helyen tartottak ünnepet, most vasárnap követi ezeket a Petőfi-Társaságnak, a város és a helybeli Jókai-Kör ünnepével kapcsolatban Pápán tartott naggyülése, majd a többi iskolák és intézmények, melyek mind versengve sietnek Jókait ünnepelni s ami ezzel egyértelmű, a nemzet jobb jövője iránti reményüknek kifejezést adni. Jókai születése századik évfordulója napján középületeink zászlódiszt öltöttek. Délelőtt 10 órakor a református templomban ünnepi istenitisztelet volt, melyen lic. Rácz Kálmán főgimnáziumi vallástanár eszmékben gazdag, lélekemelő imában adott hálát Istennek, hogy nemzetünket és hazánkat bánatunkban vigaszunkra, megalázottságunkban büszkeségünkre Jókaival ajándékozta meg. * A hivatalos Pápa városa a költő születése napján, ugyanazon órában, mikor száz év előtt megszületett, képviselőtestületi díszközgyűlést tartott. A városháza nagytermét teljesen megtöltötték a képviselőtestület tagjai, a hatóságok képviselői és az érdeklődő nagy közönség. A Himnusz eléneklése után dr. Tenzlinger József polgármester szárnyaló szavakban ismertette azokat a kapcsolatokat, melyek Jókait városunkhoz fűzték, itteni tanulóévét, itt nyert iskolai kitüntetését, szinházmegnyitó prológját és diszpolgárságát, majd felkérte dr. Kapossy Lucián ny. főiskolai tanárt ünnepi beszéde megtartására. Dr. Kapossy Lucián, ki egyike Jókai költészete legalaposabb ismerőinek, formailag és tartalmilag egyaránt becses beszédet mondott. Azon az egy aranyon kezdte, melyet a gyermekifju Jókai Pápán képzőtársulati jutalmul nyert, melyet élete fogytáig — élte legválságosabb szakában is — kegyelettel őrzött s melynek ösztönző ereje saját szavai szerint soha költő nem lett volna. Majd a költő működését ismertette, felvonultatva előttünk ragyogóbbnál-ragyogóbb regényalakjainak egész sorát, elénk varázsolva feledhetlen szép képeket és jeleneteket. Mindezekből — finom esztétikai elemzéssel — megállapította a költő hatásának titkát és valódi értékét. Az értékes szép beszédet osztatlan figyelemmel hallgatta s a nagyérdemű agg professzort végül meleg ünneplésben részesítette a díszközgyűlés közönsége. Gyurátz Ferenc ny. püspök indítványára, ki maga is ékesenszólóan beszélt Jókairól, elhatározták, hogy az elhangzott ünnepi beszédet s a polgármester megnyitóját kinyomatják. Ugyancsak az ő indítványára utasították a tanácsot egy Jókai nevét viselő ösztöndíj-alapítvány beterjesztésére, melynek kamataiból felváltva egy-egy ref. kollégiumi és kath. reálgimnáziumi tanuló évente jutalmat kapjon. Most dr. Uzonyi Kálmán tanácsos terjesztette elő a tanács azon javaslatát, hogy a helybeli városi színház a jövőben Jókai-színháznak neveztessék el. Dr. Kői ős Endre a szinügyi bizottság nevében annak az óhajának adott kifejezést, hogy Jókaiszinházunk mindig az legyen, ami Jókai költészete: a nemzeti érzés és tiszta erkölcs temploma! Befejezésül a polgármester szólott, kifejezést adott abbeli reményének, hogy az ünnepen elhangzottak hatása alatt áldozatkészséggel fog sietni a város közönsége régi tervünknek : a Petőfi-Jókai szobor felállításának megvalósítását előmozdítani. A diszközgyülés a Szózat eléneklésével nyert befejezést. Kultúrintézményeink közül elsőnek még múlt szombaton este a református nőnevelőintézet tartotta ünnepét, melyen nagy és díszes közönség sorában Jókai dédunokaöccse, dr. Jókay-Ihász Miklós nagybirtokos is jelen volt. A Himnusz eléneklése, Könczöl Eszti és Vargha Rózsi csinos négykezese és Müller Mária lendületes szavalata után az igazgató tartotta meg Jókai nemzeti jelentőségéről szóló előadását. A képzői kórus Gáty Zoltán vezetésével nagyon szépen adta elő a mester Emlékünnepek cimü becses szerzeményét. Steiner Cecília zengő orgánumával s ehhez méltó kitűnő előadással szavalta el a Holt költő szerelmét. Németh Piroska szép zongoraszáma után a Jókai novellájából dramatizált „Melyiket a kilenc közül ?" c. kis színdarabot adták elő az intézet növendékei. Vendégként működtek közre Császár Károly, aki a darab hősét, a szegény susztert emberileg igazán személyesítette meg és Bereczky Gézát, aki a Hausherrből pompás alakot formált. Hasonló jók voltak az intézeti növendékek Rácz Margit bájos Teruskája, Gaál Olga jellegzetes házmesternője s a még hátralevő nyolc gyermek: Sáhó Ilona, Bolla Gizi, Szinai Rózsi, Eötvös Jolán, Mészáros Irén, Kovács Eszter, Török Ica, egész a bátor fellépésű apró kis Varga Babiig. A közönséget megkacagtatta és meghatotta az előadás. Mikor a karácsonyi ének, mintha angyalok kara lett volna, felcsendült, könnyek csillogtak a hallgatók szemében és ez volt Jókai poézisének valódi diadala. A darab mintaszerű betanítása és rendezése Csekey Jolán tanárnőnek vált dicséretére. Az est tiszta jövödelmeként 3,200.000 K-t kapott a Petőfi-Jókai szoboralap. A főiskolai ifjúsági képzőtársulat 18-án délelőtt a kollégium nagy tornacsarnokában tartotta ünnepét. A Himnusz eléneklése után Mátyás Lajos, a képzőtársulat ifjúsági elnöke mondott megnyitó beszédet, melyben a hódolat nemes érzésével közeledett Jókai alakjához. Nagy hévvel előadott s tartalmilag is becses beszéde általános tetszést keltett. Papp Sándor kellemes baritonján előadott sikerült magánénekszáma után Bereczky Géza pályanyertes ódáját szavalta Boda József. A költemény új hangokat megütő, Jókaihoz méltó alkotás, a kitűnő előadás pedig a vers szépségeit hatásosan emelte ki. Az Ünnepi beszédet dr. Földy Jájnos főgimnáziumi tanár mondotta. Abból a hatásból Mindülva, melyet reá gyermekkorában gyakorolt Jókai, beható elemzéssel méltatta azt a hatást, melyet költészete ma is és örökké gyakorol egész nemzetére. E hatás főtényezői gyanánt képzelő erejének gazdagságát, nyelvét és humorát mutatta be és meleg szavakkal buzdította végül az ifjúságot azoknak az eszményeknek követésére, melyeket Jókai müveiből ismerhet meg. A szép beszédet követő tapsok után Pataky László szavalta el mély átérzéssel Jókainak a Csonka honvédról szóló költeményét, ugyancsak Jókaitól prózát, a Tengerszemű hölgy egy részletét kifejezően olvasta fel Varga Gyula Megérdemelt sikert aratott a főiskolai zenekar, mely Tóth Lajos vezetésével a Damjanich-indulót erővel teljes összhangban adta elő. A szépen sikerült ünnepet a Szózat eléneklése zárta be. Az állami képzőben az intézet tornatermét zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében zajlott le a Jókai-ünnep. Jókai emlékezete cimmel Kovács Ernő tanár tartott előadást a halhatatlan regényíróról, népszerű módon, és lendületes stílusban ismertetvén a Halhatatlan életét és költészetét. Az élvezetes előadást nagy tetszés kisérte. A Jókai-versek szavalói közül főkép Benczik Zoltán ért el erős hatást a Petőfi-ébresztővel, de jó volt Lázár Károly és Böcskei Ferenc szavalata is. Az énekkar a Hatvani Lajos által nagyon hangulatosan megzenésített Régi dallal s még két számmal, a zenekar pedig Lengyel Gyula avatott vezetésével a Hunyadiinduló kitűnő előadásával, Fodor, Lisztner Móricz és Békefy képezdészek pedig egy kvartettel nagyban hozzájárultak az ünnep teljes sikeréhez. Az állami polgári leányiskola ünnepén d. u. 5 órakor hasonlókép nagyon sokan voltak jelen. Az ünnepek kiemelkedő pontja itt Ligárt Olga tanárnő beszéde volt, aki Jókai életét és költészetei igaz elmélyedésről és alapos tudásról tanúskodó poétikus nyelvű előadásban, méltatta hallgatósága élénk tetszése mellett. Az énekkar több hangulatos számot adott elő Alszeghy Piroska tanárnő vezetésével. Kedvesen szavaltak: Marton Aranka, Bonta Lenke, Révész Judit, Csorna Margit és Kakas Margit, mig Fodor Zsuzsa, Szabó Juliska, Cserkuti Irén, Arz Margit, Tomsics Sarolta, Igonda Juliánná egy nagyon ügycsen előadott kis alkalmi színjátékkal hódoltak Jókai emlékének. HUNNIA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ R. T. BUDAPEST, IV., VÁCI-UCCA 12. érdekközösségbe! a MALOMBIZTOSITÓ If. T.-ral az összes ágazatokban megyei és helyi KépvisslőKst teres — Az Orsz. Gazdasági Munkás- és Cselédsegély-pénztár hozzájárulási díjak 1925. évi kivetési lajstroma a városházán f. hó 22-től március hó 3-ig közszemlére kitétetett. Felszólalások 15 napon belül a városi adóhivatalnál nyújtandók be.