Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.
1925-12-19 / 51. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- é3 papirkereskedésében. Az osztrák köztársaság bástyáit ismét erőteljes, mondhatjuk hatalmas hullámokban ostromolja az a törekvés, hogy Ausztriát, melynek életképtelensége nyilvánvaló, felosztják a körülfekvő államok között. Az osztrák sajtó minden pártorganuma újból és újból foglalkozik e tervekkel, melyeknek súlyát az a belső eredőkből származó erő kölcsönzi, mely ma már pártkülönbség nélkül Németországhoz akar csatlakozni. Németország területi és hatalmi erősítése érthetően nem rokonszenves az ellenséges államok előtt s ezért tervezik Ausztria feldarabolását olyképpen, hogy a déli területeket Olaszországhoz, illetve Jugoszláviához csatolnák, az ú. n. Burgenlandot visszaengednék Magyarországnak s ez esetben nem elleneznék, ha a nyugati kisebb területek Németországhoz csatlakoznának. Egyes komolynak látszó híradások úgy tudják, hogy Bécset és környékét a cseheknek kínálták fel, de a csehek ezt a megemészthetetlen területet visszautasították. Bécsnek és a középrésznek sorsa e tervek szerint tehát még függőben volna. Valóban csodálkozni kell, ha már így áll a helyzet, hogy nem vetették fel annak a megoldásnak lehetőségét, hogy Bécset és tágabb környékét szabad területté, szabad várossá minősítsék, Európa egy szárazoldi szabad kikötőjévé, mely továhbi sorsát nemzetközi védelem alatt, kedvező szomszédi viszonyok helyes forgalmi megalíoozásával önmaga intézze. Minket, magyar>kat az egész tervezgetésböl a Burgenlandnál elkeresztelt nyugati részek jövendő sorsa édekel, melyekről érzelmileg nem mondotunk le és nem is mondhatunk le soha. ±z u. n. Burgenlandnak Magyarországhoz r aió visszacsatolását a híradások szerint üként Olaszország támogatja. Lehetöségt annál is inkább biztosra veszik soka., m ert Németország, mely politikai súlyát mindinkább visszanyeri, szintén visszaavat kivánja az elorzott területnek s az msztriai hangadó körök és pártok sem eenzik, hogy az elszakított föld hazakerüön oda, ahova ősidők óta, földrajzi hely eténél fogva is tartozott, t. i. Magyarorszához. Nem szabad túlkorán vérmes réméneket fűznünk Ausztria jövendő sorsának ?ordulásához, nehogy ismét keserű csalódásában jrészesüljünk, de nem tagadhatjai reménységünket, hogy a fordulat nagj igazságtalanságot tenne jóvá részünkre-, ez esetben a három nyugati határ-^ rm egye: Moson-, Sopron- és Vas-megy visszanyernék teljes területi épségüket és feltámadhatna egy új élet kezdetére. A tisztességtelen versenyről. Az utóbbi időben a vidéken tömegesen fellépett a hólapda-rendszeríi, azaz szelvények alapján való elárusítás, mely hólapda-rendszerű árusítás hátrányait a helyi kereskedők és iparosok rendkívüli súlyosan érzik, így tehát nem felesleges, ha ezen tisztességtelen versenybe ütköző hólapdarendszerü árusítás kérdésével röviden foglalkozom. Németországban már évekkel ezelőtt törvényesen szabályozták a tisztességtelen verseny kérdését. A németországi verseny-törvény tapasztalatai nyomán a m. kir. kormány is szükségesnek látta a tisztességtelen verseny törvényes szabályozását és az 1923. évi V. t.-c.ben már nálunk is törvényt alkottak a tisztességtelen verseny meggátlására. A magyar verseny-törvény már az első szakaszában kimondja, hogy üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztessségbe, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytatni. Ezen általános törvényes tilalom az első német verseny-törvényben nem volt kifejezetten felvéve és mivel nem lehet egyáltalán oly tökéletesen megszerkesztett törvényt alkotni, mely törvényben az összes felmerülhető konkrét bűncselekmények felsorolhatók volnának, így az első német verseny-törvényt rövid élettartam után módosítani kellett és pedig olykép, hogy a konkrét felsorolt bűncselekményeken kivül kifejezésre juttatta, hogy a felsorolt eseteken kivül általában tilos minden verseny, amely a jóerkölcsbe, avagy a kereskedelmi tisztesibe ütközik. Németországi mintára nálunk is fe ett általános tilalom lehetővé teszi, hogy a T_ vényt alkalmazó biróság a tisztességtelen v^ senynek bármilyen — a törvényben véglegese fel nem vett — esetekben is használja a tör vény szigorát a jöerkölcsbe, avagy a kereskedelmi tisztességbe ütköző módon üzletet kivánó élelmes egyénekkel szemben. Természetesen a tisztességtelen versenyről szóló törvény nem akarja a versenyt teljesen elfojtani, mert a versenyre szükség van nemcsak a közgazdasági élet egészséges fejlődése miatt, de szükség van úgy a kereskedők, illetve iparosok, mint a nagyközönség érdekében is és amennyiben a verseny terén oly ügyesség avagy ötletesség jelentkezik, mely ötletes verseny a másik versenytársnak árt, de az ötletes versenyzőnek hasznára válik, úgy ezen verseny egyáltalán nem üldözhető mindaddig, amig ezen verseny a jóerkölcsbe avagy a kereskedelmi tisztességbe nem ütközik. A magyar tisztességtelen versenyről szóló törvény fent ismertetett általános rendelkezésen kívül még külön is szabályozza a tisztességtelen verseny egyes eseteit, így törvényesen tiltva van a szédelgő feldicsérés, avagy a reklámszédelgés, mely szerint nem szabad az áru kelendőségének fokozására, az áru forgalomba hozatalánál oly adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és a megtévesztésre alkalmasak. Az ugyancsak törvényesen tiltott bitorlás és utánzás alatt a-törvény a hamis név avagy cég, ismertetőjel avagy rajz használatát tiltja el. Ez a tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el. Hírnévrontás és hitelrontás ugyancsak a törvényesen tiltott tisztességtelen versenynek van minősítve, mely szerint verseny céljára nem szabad oly valótlan tényt állítani vagy híresztelni, avagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elköveti, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jó hírnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkentheti. A magyar tiszteségtelen versenyről szóló törvény névlegesen is felsorolja a tiltott cselekmények közt a hólapdarendszerü árusítást, mely szerint nem szabad úgynevezett hólapda (szelvény-bárca stb.) szerződést kötni, amelynél fogva a vevő vagy valamely szolgáltatás megrendelője csak abban az esetben szerzi meg, vagy kapja meg az árut, ha meghatározott számú további vevőket, avagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri. Az ilyen hólapdarendszerü árusítás, valamint az ennek alapján a vevő, avagy a megrendelő részéről harmadik személyekkel kötött további szerződések semmisek A törvény értelmében a kifizetett vételár avagy ellenszolgáltatást vissza kell adni és az eladó vagy a szolgáltatásra kötelezett fél felel az okozott károkért. Fentieken kívül törvényesen tiltva van még az üzleti avagy üzemi titok elárulása avagy jogosulatlan felhasználása is, azonban a tisztességtelen versenyről szóló új törvény eddigi alkalmazása azt mutatja, hogy a hólapdarendszerü elárusításon kívül egyáltalán nernis került még alkalmazásra az új magyar törvény, mely körülmény azt igazolja, hogy a magyar kereskedelem és ipar tisztessége teljesen szilárd talajon áll. Amennyiben akár a vidéki kereskedők vagy iparosok, akár a nagyközönség ismét hólapdarendszerü (szelvények alapján) árusításról szerezne tudomást, úgy a megvásárolt szelvény beküldésével tegyenek azonnal jelentést az érdekelt kereskedelmi és iparkamarának, lely hivatalos bejelentés alapján a kereskedelmi \ iparkamara azonnal megteszi a szükséges Jézkedéseket ezen törvényesen tilalmazott hó'^arendszerü árusítás megszüntetésére. Dr. Karikó Imre. ÚJDONSÁGOK. - Személyi hirek. Dr. Bárdos Rémig pannor^imi főapát a hét elején a helybeli bencésg n ná zj Um hivatalos meglátogatása céljából vádunkban időzött. A főapát ittléte alkalmából ítogatást tett az éppen városunkban tartózkodó^. Antal Géza ref. püspöknél. — Dr. Antal (* z a dunántúli ref. püspök folyó hó 14-én városiba érkezett. Másnap Czeglédy Sándor főisk< ai e. gondnok társaságában látogatást tett anőnevelő-iniézetben, este végignézte a leányaylet Jókai-ünnepét, másnap a főiskolában fordít meg, este a theológusok szeretetvendégség^n vett részt és szerdán reggel elutazott váoíiinkból. JÉ •o rs L. u •re (Ü NAGY KARACSONYI VASAR! Női és férfi kelmék, bársonyok, selymek, loc-ráilítrfctt áriUí vaó elárusítása mosók, valamint nöi és leányka kabátok llltsiy ll£9£OllllUll dl UH SAUDEK MIKSA divatáruháza megkezdődött. Kossuth Lajos utca 14.
