Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-11-07 / 45. szám

belső triója, de különösen Kuty vált ki, továbbá a Tóth-Pullmann-Pozsgay közvetlen védelem. A Kollégium csapatának legjobb embere Kóczán volt, kivüle a védelemben Vass tünt ki, aki számos meleg helyzetet tett ártalmatlanná, mig a csatársorban csak Mika volt jó, azonban a többiek őt sem értették meg. PFC komb. és Kinizsi II. 2: 0 (0 :0). Biró : Buday. A mérkőzésen a Kinizsi csapata volt a többet támadó fél és a véreséget semmi­esetre sem érdemelte meg. Az első félidő gól nélkül hullámzó játékkal telik el, majd a má­sodik félidőben a Kinizsi nagy fölénybe kerül, odaszegezi a PFC-t kapujához, Horváth azon­ban nagyszerűen véd; majd Juszt megszökik és közelről szép gólt lő, Kinizsi továbbra is megmarad támadó félnek, a gólt azonban ismét a PFC lövi Horváth révén. A játék mindvégig heves, sőt a legtöbbször mindkét részről durva volt. A PFC csapatából az első csapat tagjai a két Horváth, Berger és Németh voltak jók, mig a Kinizsiből a két Császár, Kovács III. Kun és Limperger. MICHELIN PNEU GYÁRI LERAKAT. Autó felszerelések LEGOLCSÓBBAN Nagy József ZT^*. HAAS LIPO GYŐR, BAROSS-UT 28. Valódi linóleum Futószőnyeg bordűrrel, 45 cm. széles . 45 K Futószőnyeg bordűrrel, 58 cm. széles . 55 „ Futószőnyeg bordűrrel, 68 cm. széles . 70 » Futószőnyeg bordűrrel, 91 cm. széles . 91 „ Egyszínű, barna, m 2-ként . 95 K-tól feljebb Mintázott, maként .... 100 K-tól feljebb Padlókárpit Linóleum mellett a legjobb padlóburko­lat, különféle gyönyörű mintákban 67 cm. széles 50 K 87 cm. széles 70 „ ÍOO cm. széles 75 „ Viaszosvászon Barchent háttal, 50 cm. széles ... 35 K Barchent háttal, 58 cm. széles ... 40 „ Barchent háttal, 78 cm. széles ... 55 „ Barchent háttal, 100 cm. széles ... 70 „ Barchent háttal, 115 cm. széles ... 80 „ Szőnyegek Futószőnyeg, priina 65 cm. széles 40 K , 85 cm. széles 50 „ Ágy elő, velour 56 X 116 cm 160 „ Kókuszszőnyeg I-a minőségben min­den szélességben . 60 K-tól Falvédők 80 X 180 cm 130 K Garnitúrák, áfvetők, asztalterítők és bútorszövetek nagy választékban. Függönyök Etamin, művészi kivitelben, teljes ablak, 2 szárny, 1 drapéria 190 K Matracgradli 45 K-tól Bútorszövet 85 „ Női és férfi gummekaháfok nagy választékban, rendkívül olcsó árban. Drapp és zöld színben 300 K Double-kabát, a két szövetrész között gummizva 550 „ Szövetszerü kabát 600 „ r Arak ezer koronákban értendők! 6985/1925. Pápa r. t. város polgármesterétől. Tekintetes PÁPAI HÍRLAP Pápa. Tisztelettel értesítem, hogy Pápán, a Vörösmarty-utcában tervezett 8 darab lakóház, valamint a Széchenyi-utcai ovoda emeletre építési munkáira kiirt versenytárgyalás határideje október hó 26-án járt le és a következő pályázók adták be ajánlataikat: 1 drb. lakás Pályázik Ipariskola Név Korona Darab Korona 1. Müller és Weisz, mérnök és építőmesterek, Szombathely - - - 339,354.400 8 drb. 418,620.500 2. Gyökeres és Kürthy, építőmesterek, Veszprém ------ 222.931.000 8 „ 396,709.000 3. Dr. Méhes Emil mérnök, építési vállalkozó, Budapest - - - - 239,156.400 8 „ — 4. Kopfensteiner Testvérek, oki. építész s építőmesterek, Szombathely 230,709.689 8 „ 444,103.000 5. Elsner Dezső, építész és építési vállalkozó, Pesterzsébet - - - 221,697.630 8 „ — 6. Rella N, építési vállalkozó, Budapest - - - - 258,990.886 8 „ 467,412.800 7. Román Andor oki. mérnök, építési vállalkozó, Budapest - - - 266.849.645 8 „ 472,789.590 8. Brenner és Szende, oki. építészmérnök építőmester, Szombathely 211,755.200 8 „ 360,648.000 9. Városépítő és ipari építési vállalat, Nagykanizsa ----- 237,364.790 8 „ 401,002.100 10. Czifra József, kőmivesmester, Pápa - -- -- -- -- 215,716.367 1 „ — 11. Chalupka Károly, építőmester, Győr --------- 219,705.912 8 „ 360,021.805 12. Pados Ferenc, kőmivesmester, Pápa --------- 258,206.700 4 „ 13. Elosovszki Ernő, építési és mérnökvállalkozó, Szombathely - - 227,158.800 8 „ 426,398.000 14. Győri Ingatlanforg. r. t ------------ - 222,123.261 8 „ 349.682.651 15. Kunt Testvérek, építőmesterek, Pápa --------- 252,753.500 8 „ 436,355.000 16. Hlatki Schlichter Lajos, építőmester, Győr ------- 230,030.900 8 „ 366,679.600 17. Neptun r. t., Budapest ------------- 253.137.880 8 „ 473,136.000 18. Marschall Béla, építőmester, Győr - --------- 249,366.940 8 „ 381,814.100 19. Szabó Sándor, kőmivesmester, Pápa - -- -- -- -- 267,397.080 1 „ — 20. Kapuszta Gusztáv, építőmester, Budapest ------- 232,736.310 8 „ 385,540.000 21. Neuhold János, kőmivesmester, Sárvár - - 260,867.000 3 „ — 22. Szabó éslVolentík, építész építőmesterek, Budapest - - - - 241,462.500 4 „ 424,182.000 23. Zerthoffer Mihály, építési vállalkozó, Kőszeg ------- 240,374.400 8 „ 392,950.100 24. Stürk Marcell és Stern Imre, oki. mérnök építési vállaik., Budapest 223,793.100 2 „ 382,148.000 25. Ifj. Fa Mihály, építőmester, Pápa ---------- 220,372.882 8 „ 392,546.770 Megjegyzés: A fenti összegek a beérkezett ajánlatoknak a számszerű kijavítása után származtak, továbbá a költségvetésből az épületeknél a vállalkozók által különböző tervek alapján készített vasbeton kerítések árai figyelembe nem jöttek, hanem minden egyes vállalkozónál egységesen 23 millió korona lett a vasbeton kerítés megépítésére felvéve. A városi képviselőtestület október hó 29-én tartott ülésében egy épületnek megépítését Czifra József kőmivesmester Pápa és 7 drb. épület megépítését, valamint a Széchenyi-utcai ovoda épület eme­letre építési munkáit ifj. Fa Mihály építőmester Pápa, bizta fent megadott egységárak alapján. ^ Pápa, 1925 november 2. Dr. Tenzlinger József polgármester. Vasárnap a Kinizsi csapata Székesfehér­várott játszik bajnokit a Húsos csapatával; a PFC pedig Veszprémben játszik ugyancsak bajnokit a VTC-vel. PFEIFER JÓZSEF műszerész Pápa, Kossuth-u 22. A világhirü PFAFF varrógépek egyedüli helybeli árusítója. Állandó raktár Central Bobin himző, sülyeszt­hető szabó, cipész és balkaru varrógépekből. Kerékpárok, gramofonok, football, rádió és alkatrészei, öngyújtók, zsebkések; hajvágók, villamossági cikkek, izzólámpák, csiilárok, stb. legolcsóbban kaphatók. ••••••••••••••••• Sikeres gazdálkodás szárazságban. Magyar Dry-Farming. Irta: Gyárfás József m. kir. gaz­dasági főtanácsos, az Orsz. m. kir. Növénytermelési Kiserleti Állomás igazgatója. (Kiadta az OMGE könyv­kiadóvállalata, „Pátria" R.-T., Budapest, IX., Üllői-út 25.) Ára 126,000 korona. Ez a 16 íves munka, amely most hagyta el a sajtót, tulajdonképpen II. átdolgozott és bővített kiadása Gyárfás József legszebb mun­kájának, az 1922-ben megjelent Magyar Dry­Farming-nak. Az a körülmény, hogy az I. ki­adás rövid idő alatt teljesen elfogyott, ami mezőgazdasági szakirodalmunkban ritka siker­nek mondható, eléggé bizonyítja e munka nagy gyakorlati értékét. És csakugyan e munka nemcsak a magyar szakirodalom eseménye, hanem a világiroda­lomban is külön hely illeti meg. Noha sok más országban is gyakori vendég a szárazság, noha a többek között Amerikában is vannak olyan nagykiterjedésű országrészek, ahol a szá­razság a legnagyobb akadálya a sikeres gaz­dálkodásnak, a magyar mezőgazdasági szak­irodalmon kívül más népek szakirodalmában nincs még egy mű, amely a száraz viszonyok között sikeresen folytatható gazdálkodás irány­elveit olyan összefoglalóan és kimerítően tár­gyalná, mint teszi azt Gyárfásjjózsef könyve. Akik eddig a szárazság elleni védekezést témájuknak választották, mint pl. Campbell, mind megeléged­tek azzal, hogy a védekezésnek csak egy-egy oldalát világították meg, leginkább a talajmí­velést, holott a szárazság ellen nem lehet egy­oldalúan védekezni, hanem a talajmívelésen kívül egész növénytermelésünket a vetéstől kezdve az aratásig úgy kell irányítani, hogy a szárazság káros hatását letörjük, vagy legalább is hathatósan gyengítsük. E sokoldalú védekezésre, a magyar „száraz­gazdálkodásra" tanít meg Gyárfás József könyve, amely tehát ilyenformán a mezőgazdasági szak­irodalomban nemcsak magyar, hanem nemzet­közi szempontból is kivételes méltatásra és megbecsülésre tarthat számot. Hogy a szerző mennyire kimerítette e tár­gyat a 48 képpel díszített munkájában, mutatja tartalmának rövid felsorolása is. A szárazság­ról és következményeiről nagy vonásokban ta­láló képet nyújtó bevezetés után a szerző is­merteti a minket legjobban érdeklő külföldi szárazgazdálkodási rendszereket, amelyek ki­egészítéseként később a bánkúti főhercegi ura­dalomban kialakult talajmívelő rendszert közli, mint annak bizonyítékát, hogy különleges vi­szonyok milyen különös gazdálkodó és talaj­mívelő rendszereket teremthetnek meg. Tár­gyalja továbbá ezzel kapcsolatban azt az újab­ban nálunk is vitatott kérdést, vájjon a száraz­gazdálkodásban nélkülözhetjük-e az ekét. Be­hatóan előadja továbbá a száraz-gazdálkodás talajmívelését attól a perctől kezdve, amint a növény lekerül a földről, egész a vetésig, éle­sen és határozottan boncolgatva a tarlótörés­nek, őszi szántásnak, a mélymívelésnek, a ta­vaszi szántásnak, a vető alá való előkészítés­nek stb. legkülönbözőbb kérdéseit. Méltányolja a szerző, mint a száraz-gazdálkodás különleges talajmívelő eszközeit, a tárcsás-boronát, a tö­mörítőt és a talajmarót, rámutatva arra, hogy hol nem boldogultak velük. Eredetiek ama fej­tegetései, amelyek kimutatják, hogy a henger nem mindig szárítja a földet és miképpen kell azt a nedvesség megőrzésére felhasználni. E munka tárgyalja továbbá azt a kérdést is, hogy egyes szántóföldi növényeink miként bírják a szárazságot és megoldja azt a leg­nehezebb kérdést, hogy száraz viszonyok között miként biztosíthat a gazda elegendő takarmányt állatainak. A száraz-gazdálkodás vetésforgójá­nak ismertetése után a trágyázást a szerző oly

Next

/
Thumbnails
Contents