Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.
1925-11-07 / 45. szám
belső triója, de különösen Kuty vált ki, továbbá a Tóth-Pullmann-Pozsgay közvetlen védelem. A Kollégium csapatának legjobb embere Kóczán volt, kivüle a védelemben Vass tünt ki, aki számos meleg helyzetet tett ártalmatlanná, mig a csatársorban csak Mika volt jó, azonban a többiek őt sem értették meg. PFC komb. és Kinizsi II. 2: 0 (0 :0). Biró : Buday. A mérkőzésen a Kinizsi csapata volt a többet támadó fél és a véreséget semmiesetre sem érdemelte meg. Az első félidő gól nélkül hullámzó játékkal telik el, majd a második félidőben a Kinizsi nagy fölénybe kerül, odaszegezi a PFC-t kapujához, Horváth azonban nagyszerűen véd; majd Juszt megszökik és közelről szép gólt lő, Kinizsi továbbra is megmarad támadó félnek, a gólt azonban ismét a PFC lövi Horváth révén. A játék mindvégig heves, sőt a legtöbbször mindkét részről durva volt. A PFC csapatából az első csapat tagjai a két Horváth, Berger és Németh voltak jók, mig a Kinizsiből a két Császár, Kovács III. Kun és Limperger. MICHELIN PNEU GYÁRI LERAKAT. Autó felszerelések LEGOLCSÓBBAN Nagy József ZT^*. HAAS LIPO GYŐR, BAROSS-UT 28. Valódi linóleum Futószőnyeg bordűrrel, 45 cm. széles . 45 K Futószőnyeg bordűrrel, 58 cm. széles . 55 „ Futószőnyeg bordűrrel, 68 cm. széles . 70 » Futószőnyeg bordűrrel, 91 cm. széles . 91 „ Egyszínű, barna, m 2-ként . 95 K-tól feljebb Mintázott, maként .... 100 K-tól feljebb Padlókárpit Linóleum mellett a legjobb padlóburkolat, különféle gyönyörű mintákban 67 cm. széles 50 K 87 cm. széles 70 „ ÍOO cm. széles 75 „ Viaszosvászon Barchent háttal, 50 cm. széles ... 35 K Barchent háttal, 58 cm. széles ... 40 „ Barchent háttal, 78 cm. széles ... 55 „ Barchent háttal, 100 cm. széles ... 70 „ Barchent háttal, 115 cm. széles ... 80 „ Szőnyegek Futószőnyeg, priina 65 cm. széles 40 K , 85 cm. széles 50 „ Ágy elő, velour 56 X 116 cm 160 „ Kókuszszőnyeg I-a minőségben minden szélességben . 60 K-tól Falvédők 80 X 180 cm 130 K Garnitúrák, áfvetők, asztalterítők és bútorszövetek nagy választékban. Függönyök Etamin, művészi kivitelben, teljes ablak, 2 szárny, 1 drapéria 190 K Matracgradli 45 K-tól Bútorszövet 85 „ Női és férfi gummekaháfok nagy választékban, rendkívül olcsó árban. Drapp és zöld színben 300 K Double-kabát, a két szövetrész között gummizva 550 „ Szövetszerü kabát 600 „ r Arak ezer koronákban értendők! 6985/1925. Pápa r. t. város polgármesterétől. Tekintetes PÁPAI HÍRLAP Pápa. Tisztelettel értesítem, hogy Pápán, a Vörösmarty-utcában tervezett 8 darab lakóház, valamint a Széchenyi-utcai ovoda emeletre építési munkáira kiirt versenytárgyalás határideje október hó 26-án járt le és a következő pályázók adták be ajánlataikat: 1 drb. lakás Pályázik Ipariskola Név Korona Darab Korona 1. Müller és Weisz, mérnök és építőmesterek, Szombathely - - - 339,354.400 8 drb. 418,620.500 2. Gyökeres és Kürthy, építőmesterek, Veszprém ------ 222.931.000 8 „ 396,709.000 3. Dr. Méhes Emil mérnök, építési vállalkozó, Budapest - - - - 239,156.400 8 „ — 4. Kopfensteiner Testvérek, oki. építész s építőmesterek, Szombathely 230,709.689 8 „ 444,103.000 5. Elsner Dezső, építész és építési vállalkozó, Pesterzsébet - - - 221,697.630 8 „ — 6. Rella N, építési vállalkozó, Budapest - - - - 258,990.886 8 „ 467,412.800 7. Román Andor oki. mérnök, építési vállalkozó, Budapest - - - 266.849.645 8 „ 472,789.590 8. Brenner és Szende, oki. építészmérnök építőmester, Szombathely 211,755.200 8 „ 360,648.000 9. Városépítő és ipari építési vállalat, Nagykanizsa ----- 237,364.790 8 „ 401,002.100 10. Czifra József, kőmivesmester, Pápa - -- -- -- -- 215,716.367 1 „ — 11. Chalupka Károly, építőmester, Győr --------- 219,705.912 8 „ 360,021.805 12. Pados Ferenc, kőmivesmester, Pápa --------- 258,206.700 4 „ 13. Elosovszki Ernő, építési és mérnökvállalkozó, Szombathely - - 227,158.800 8 „ 426,398.000 14. Győri Ingatlanforg. r. t ------------ - 222,123.261 8 „ 349.682.651 15. Kunt Testvérek, építőmesterek, Pápa --------- 252,753.500 8 „ 436,355.000 16. Hlatki Schlichter Lajos, építőmester, Győr ------- 230,030.900 8 „ 366,679.600 17. Neptun r. t., Budapest ------------- 253.137.880 8 „ 473,136.000 18. Marschall Béla, építőmester, Győr - --------- 249,366.940 8 „ 381,814.100 19. Szabó Sándor, kőmivesmester, Pápa - -- -- -- -- 267,397.080 1 „ — 20. Kapuszta Gusztáv, építőmester, Budapest ------- 232,736.310 8 „ 385,540.000 21. Neuhold János, kőmivesmester, Sárvár - - 260,867.000 3 „ — 22. Szabó éslVolentík, építész építőmesterek, Budapest - - - - 241,462.500 4 „ 424,182.000 23. Zerthoffer Mihály, építési vállalkozó, Kőszeg ------- 240,374.400 8 „ 392,950.100 24. Stürk Marcell és Stern Imre, oki. mérnök építési vállaik., Budapest 223,793.100 2 „ 382,148.000 25. Ifj. Fa Mihály, építőmester, Pápa ---------- 220,372.882 8 „ 392,546.770 Megjegyzés: A fenti összegek a beérkezett ajánlatoknak a számszerű kijavítása után származtak, továbbá a költségvetésből az épületeknél a vállalkozók által különböző tervek alapján készített vasbeton kerítések árai figyelembe nem jöttek, hanem minden egyes vállalkozónál egységesen 23 millió korona lett a vasbeton kerítés megépítésére felvéve. A városi képviselőtestület október hó 29-én tartott ülésében egy épületnek megépítését Czifra József kőmivesmester Pápa és 7 drb. épület megépítését, valamint a Széchenyi-utcai ovoda épület emeletre építési munkáit ifj. Fa Mihály építőmester Pápa, bizta fent megadott egységárak alapján. ^ Pápa, 1925 november 2. Dr. Tenzlinger József polgármester. Vasárnap a Kinizsi csapata Székesfehérvárott játszik bajnokit a Húsos csapatával; a PFC pedig Veszprémben játszik ugyancsak bajnokit a VTC-vel. PFEIFER JÓZSEF műszerész Pápa, Kossuth-u 22. A világhirü PFAFF varrógépek egyedüli helybeli árusítója. Állandó raktár Central Bobin himző, sülyeszthető szabó, cipész és balkaru varrógépekből. Kerékpárok, gramofonok, football, rádió és alkatrészei, öngyújtók, zsebkések; hajvágók, villamossági cikkek, izzólámpák, csiilárok, stb. legolcsóbban kaphatók. ••••••••••••••••• Sikeres gazdálkodás szárazságban. Magyar Dry-Farming. Irta: Gyárfás József m. kir. gazdasági főtanácsos, az Orsz. m. kir. Növénytermelési Kiserleti Állomás igazgatója. (Kiadta az OMGE könyvkiadóvállalata, „Pátria" R.-T., Budapest, IX., Üllői-út 25.) Ára 126,000 korona. Ez a 16 íves munka, amely most hagyta el a sajtót, tulajdonképpen II. átdolgozott és bővített kiadása Gyárfás József legszebb munkájának, az 1922-ben megjelent Magyar DryFarming-nak. Az a körülmény, hogy az I. kiadás rövid idő alatt teljesen elfogyott, ami mezőgazdasági szakirodalmunkban ritka sikernek mondható, eléggé bizonyítja e munka nagy gyakorlati értékét. És csakugyan e munka nemcsak a magyar szakirodalom eseménye, hanem a világirodalomban is külön hely illeti meg. Noha sok más országban is gyakori vendég a szárazság, noha a többek között Amerikában is vannak olyan nagykiterjedésű országrészek, ahol a szárazság a legnagyobb akadálya a sikeres gazdálkodásnak, a magyar mezőgazdasági szakirodalmon kívül más népek szakirodalmában nincs még egy mű, amely a száraz viszonyok között sikeresen folytatható gazdálkodás irányelveit olyan összefoglalóan és kimerítően tárgyalná, mint teszi azt Gyárfásjjózsef könyve. Akik eddig a szárazság elleni védekezést témájuknak választották, mint pl. Campbell, mind megelégedtek azzal, hogy a védekezésnek csak egy-egy oldalát világították meg, leginkább a talajmívelést, holott a szárazság ellen nem lehet egyoldalúan védekezni, hanem a talajmívelésen kívül egész növénytermelésünket a vetéstől kezdve az aratásig úgy kell irányítani, hogy a szárazság káros hatását letörjük, vagy legalább is hathatósan gyengítsük. E sokoldalú védekezésre, a magyar „szárazgazdálkodásra" tanít meg Gyárfás József könyve, amely tehát ilyenformán a mezőgazdasági szakirodalomban nemcsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is kivételes méltatásra és megbecsülésre tarthat számot. Hogy a szerző mennyire kimerítette e tárgyat a 48 képpel díszített munkájában, mutatja tartalmának rövid felsorolása is. A szárazságról és következményeiről nagy vonásokban találó képet nyújtó bevezetés után a szerző ismerteti a minket legjobban érdeklő külföldi szárazgazdálkodási rendszereket, amelyek kiegészítéseként később a bánkúti főhercegi uradalomban kialakult talajmívelő rendszert közli, mint annak bizonyítékát, hogy különleges viszonyok milyen különös gazdálkodó és talajmívelő rendszereket teremthetnek meg. Tárgyalja továbbá ezzel kapcsolatban azt az újabban nálunk is vitatott kérdést, vájjon a szárazgazdálkodásban nélkülözhetjük-e az ekét. Behatóan előadja továbbá a száraz-gazdálkodás talajmívelését attól a perctől kezdve, amint a növény lekerül a földről, egész a vetésig, élesen és határozottan boncolgatva a tarlótörésnek, őszi szántásnak, a mélymívelésnek, a tavaszi szántásnak, a vető alá való előkészítésnek stb. legkülönbözőbb kérdéseit. Méltányolja a szerző, mint a száraz-gazdálkodás különleges talajmívelő eszközeit, a tárcsás-boronát, a tömörítőt és a talajmarót, rámutatva arra, hogy hol nem boldogultak velük. Eredetiek ama fejtegetései, amelyek kimutatják, hogy a henger nem mindig szárítja a földet és miképpen kell azt a nedvesség megőrzésére felhasználni. E munka tárgyalja továbbá azt a kérdést is, hogy egyes szántóföldi növényeink miként bírják a szárazságot és megoldja azt a legnehezebb kérdést, hogy száraz viszonyok között miként biztosíthat a gazda elegendő takarmányt állatainak. A száraz-gazdálkodás vetésforgójának ismertetése után a trágyázást a szerző oly