Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-11-07 / 45. szám

szedelemben, a gyakori harcokban, s a Pápának is kijutott elemi csapásokban vél megtalálni. Pálffy labanc-tábornokot is említi, aki 1707-ben a várost fölperzselte. Mindezeknek fölsorakoztatása dacára ezt a csekély lélekszámot már az első pillanatra is nagyon valószínűtlennek, szinte hihetetlennek találjuk. Ennyire csekély lélekszámot el nem fogadhatunk. Bizonyos, hogy Pápa sok csapáson ment keresztül. Bizonyos, hogy az országnak lakossági viszonyai a XVIII. század elején általában igen labilisak. A török veszedelem, s a gyakori belső mozgalmak nyomában a lakosságban még mindig benne van a vándorlás szelleme. A katonaság okozta gondok, az adótól való félelem, néha a megyékkel, földesurakkal szemben való függő helyzet is ráviszi a lakosságot, hogy helyét elhagyja. Előfordul, hogy vallási okok is hozzájárulnak. Amellett inség, dögvész is fölléptek. „Gyomán csak 27 rossz viskó áll. Nem akarnak a lakosok építeni, hogy bármikor elköltözhessenek. Csongrád mezővárosban 1715ben 146, 1720-ban csak 40 család lakott."

1 Igen, de ez a vándorlás szelleme inkább a Nagy Magyar Alföldön van, ahol a török idők emlékei nehezebben voltak kiheverhetők, nehezebben voltak felejthetők. A Dunántúl viszonyai mégis csak különböztek valamit az Alföld viszonyaitól. S mindezekhez nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szathmári béke után a telepítések is megindúlnak, s a településekben Pápának is része van. 1 Szilágyi Sándor: „A magyarnemzet története." VIII. k. 104. 1. (Folyt, köv.) Jankó László. A magyar kultura sorsa Erdélyben. Trianon Magyarországot ötfelé osztotta. A legnagyobb részt, Erdélyt és kapcsolt részeit százkettőezer négyszög kilométer területtel Romániához csatolta. (Csonka-Magyarország területe csak 92.000 négyszög kilométer I) közel kétmilliónyi magyar lakossággal. A közel háromszorosára (Bukovina, Bessarábia hozzácsatolásával) felnövekedett Nagyrománia kormánya, hogy a közel hatmilliónyi nemzeti kisebbsége magasabb kulturáját leszállítsa a románság kulturnivójára, — a békeszerződések betűje és szelleme ellenére — a legkegyetlenebb elnyomós politikát honosította meg különösen a magyar és oroszoktól lakott országrészekben. A román uralom első öt esztendejének magyar kultura-romboló munkáját a következő adatok jellemzik: román iskolává tettek, vagy megszüntettek, bezártak magyar tannyelvű népiskolát 2070-et, maradt még 955 polgári iskolát 123-at, „ „ 28 főgimnáziumot 46-ot, „ „ 19 tanítóképzőt 23-at, w „ 6 keresk. iskolát 27-et, „ 2 Ezeken kivül megfosztatott a magyarság: 645 ovodától, 59 állandó gyermekmenhelytől, 280 nyári gyermekmenhelytől, 3561 általános ismétlő népiskolától, 102 gazdasági ismétlőiskolától, 194 ipari- és kereskedelmi inasiskolától, 17 ipari szakiskolától, 10 nőipariskolától, 14 földmives iskolától, 1 gazdasági akadémiától, 1 kereskedelmi akadémiától, 2 jogakadémiától és 1 tudományegyetemtől. E rettenetes pusztítást megelőzte a kínzástól, sőt gyilkolástól sem visszariadó hatósági és magán terror, az iskolák alapítványi birtokainak elvétele, az iskolaépületek elrekvirálása stb., mig az erőszakos megsemmisítést követte a némaságra kényszerítés, mert aki panaszkodni mer, az vagyona maradékától is megfosztatik, államellenes magatartás miatt börtönbe kerül s a legjobb esetben az új országhatáron átdobatik, Nehogy a még el nem vett, vagy be nem zárt magyar iskolákhoz nagy reménységet fűzzön a magyarság, ezeket a román kormány naponta a leglehetetlenebb rendszabályokkal zaklatja. A magyar iskolákat minden vagyonuktól megfosztották; az állam magyar iskolának egy fillér államsegélyt sem ad, azonban minden egyes tanulóját külön megadóztatja az ellenőrzési költségek cimén; csak az iskolát fenntartó felekezethez tartozó tanulók felvételét engedélyezi, más felekezetű csak kivételes engedéllyel vehető fel, ami Romániában külön pénzáldozatot követel; a tanulók csak román állami iskolákban s idegen román tanárok előtt tehetnek vizsgát külön vizsgadíj mellett; a magyar iskolákban négy tantárgyat okvetlenül románul kell tanítani; a tanárok, tanítók, hitoktatók csaknem minden évben újabb román nyelvi vizsgát kötelesek tenni stb. stb. A büntetések pedig: az iskola nyilvánossági jogának elvonása és az iskola bezárása s végül az épületek elvétele. Amelyik magyar iskola a tandíjakból sem tudja fenntartani magát és nem tudja kellően benépesíteni az osztályokat, vagy a sok zaklatást nem tudja kivédeni, azt a román kormány azonnal bezárja. A román kormány célja nyilvánvaló, de azt nyíltan sohasem vallja be... Amikor elszakított testvéreink ilyen rettenetes sorsba jutottak, lehet-e érzéketlen a mi keblünk s nézhetjük-e közömbösen kétségbeejtő vergődésüket? ÚJDONSÁGOK. * — Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök a tegnapi napon városunkba érkezett, s ma délutánig itt tartózkodik. Tőlünk Veszprémbe utazik harangszentelési ünnepre. — Hivatalvizsgálat. Dr. Magyar Károly főispán a tegnapi napon városunkba érkezett és aznap a városházán, a mai napon pedig a járási főszolgabírói hivatalban tartott, illetve tart hivatalvizsgálatot. — Mártírok és hősök emléktáblája. Az országházán a múlt szombaton leplezték le azt a két emléktáblát, amelyek egyikét a forradalmak martir-áldozatainak, a két meggyilkolt házelnöknek : Tisza István gróf és Návay Lajos emlékének, a másikat pedig azok emlékének szentelték, kik a Ház tagjai, illetve tisztviselői sorából a harctéren hősi halált haltak. Az utóbbi táblán a vitéz pápai Esterházy Pál gróf, örökös főrend, tart. huszárszázados neve is meg van örökítve. — A prot. tábori püspök Pápán. Soltész Elemér református tábori püspök Taubinger Rezső evangélikus tábori főesperes és Zsupánek Sándor ev. tábori lelkész társaságában vasárnap Pápára érkezett, s megvizsgálta az itteni protestáns katonaság vallási életét. — A püspök előtt Griff szállóbeli lakásán vasárnap délután tisztelegtek a helybeli protestáns egyházak, melyeknek nevében Mihály Sándor ev. egyházmegyei felügyelő köszöntötte az illusztris vendéget testvéri szives szavakkal. — Városi építkezés. A közgyűlés múlt heti határozata azonnal jogerős lévén, a Vörösmarty-utca meghosszabbításában tervezett új utcán a nyolc városi bérház alapozási munkálatai már a lefolyt héten kezdetüket vették. Ezzel kapcsolatosan a vízvezetéki főcsövet is bevezették az új utcába. Itt említjük meg, hogy némi magánépítkezés is megindult városunkban. A tisztviselő-telepen két új ház falai emelkedtek ki a földből. E telepen a házhelyrendezéssel kapcsolatban bizonyára nagyobbmérvü építkezés kezdődnék meg, ha a városrendezésnek legprimitívebb előmunkálatai megtörténnének. E téren tavasszal feltétlenül kell történnie valaminek. — Erdélyi est. Felhívjuk t. olvasóink szives figyelmét mai számunknak „A magyar kultúra sorsa Erdélyben" c. becses cikkére és ezzel kapcsolatban a színházunkban ma este tartandó Erdélyi estre, melynek műsorát múlt heti számunkban már közöltük. Hisszük, hogy az est látogatottsága emeli városunk kultúrális hírnevét. — Városok tanácskozása. A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága f. hó 9-én Budapesten gyűlést tart. Ennek napirendjére a következő ügyek vannak kitűzve: 1. A betegápolási és gyermekvédelmi hozzájárulás. 2. A köztisztviselői síátusrendezés. 3. Jelentés a városok párisi nemzetközi kongresszusáról. — Ügyészségi elnöki kinevezés. A kormányzó Felszeghy János veszprémi kir. ügyészségi alelnököt a pécsi kir. ügyészség elnökévé nevezte ki. Az új ügyészségi elnök városunkban is működött s annak társadalmával azóta is rokonszenves összeköttetésben állt. Hivatali és hazafias társadalmi működésével kiérdemelt előléptetése azért itt is örömet keltett. — Tanári alkalmazás. A dunántúli református egyházkerület elnöksége Vasady Béla oki. lelkész, hittudományi magisztert a theológiai akadémia filozofia-pedagógiai tanszékére óraadó tanárnak alkalmazta. — Orvosi hir. Dr. Heller Lajos orvos, rendelőjét a Szent László utca 1. sz., Krauszféle emeletes házba helyezte át. (Kossuth-u. és Szent László u. sarok.) Rendel: d. u. 1—3-ig. — Ideiglenes részvényelismervények becserélése. A Pápai Hitelbank r. t. Igazgatósága t. részvényeseinek szives tudomására hozza, hogy az ideiglenes részvényelismervények a pénztári órák alatt végleges részvényekre becserélhetők. Kéretnek a t. részvénytulajdonosok, hogy az átcserélést e hó végéig eszközölni szíveskedjenek. Ugyanezen alkalomból felhivatnak mindazok, kiknek birtokában régi részvény, vagy elismervény van, hogy azokat is f. hó végéig új részvényekre becserélni szíveskedjenek. — Esküvő. Molnár Miklós és Bienenstock Gilda e hó 15-én házasságot kötnek Budapesten a dohány-utcai templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Leánynap. A Ref. Leányegyesület f. hó 8-án, vasárnap a Nemzeti Szövetség felhívására, saját helyiségében (Fő-utca 6. sz. alatt) összejövetelt tart a következő műsorral: Előadást tart: Pongrácz Józsefné, énekel: Maller Kálmán, kiséri: Vikár Sándor; szaval: Gaál Olga; zongoráz: Hatvani Margit; karének Gáty Zoltán vezetésével hegedű- és zongora kísérettel. Belépő-díj nincs. A Nemzeti Szövetség céljaira önkéntes adományokat kérünk. Az évmegnyitó gyűlés határozata szerint I. műsorosest nov. 29-én, a szokásos szeretetvendégség dec. 6-án lesz, melyen dr. Csekey Sándor tart előadást: „Hogyan tekintsükálmainkat?" cimmel. — Sakkozók figyelmébe! A keresztény szellemű Pápai Testvériség Sportegyesület — hiányát érezvén annak, hogy városunkban, minden számbavehető város, sőt nagyobb község példájával ellentétben még nincsen sakkör — tervbe vette egy ilyen kör megalakítását annyival is inkább, mert a sakkélet tervszerűen és céltudatosan öntudatos, egy szilárd kereten belül való gyakorlás által lehetséges csak. A sakkozás föllendülése pedig kívánatos, mert ez az elmét élesítő és állandóan ébrentartó művészet elfoglalhatná ezáltal a gimnasztika mellett az őt megillető elsőrendű helyet társadalmi életünkben. E terv megvalósulása természetesen kellő számú jelentkezőtől függ. Felkéretnek tehát az érdeklődők, hog^f belépési szándékukat szíveskedjenek f. hó 12-ig bejelenteni az egyesület elnökénél: Glósz Károlynál, vagy Papp Ernő egyes, titkárnál, Fő-utca, az egyesület helyiségében, Sípos-féle vendéglő, Liget-utca. — Sport-dalárda. A Pápai Testvériség Sportegyesület énekkar felállítását tervezi. Felkéretnek az énekkarban résztvenni óhajtók, hogy felvételre az egyesület titkáránál (Papp Ernő, Főutca) vagy pénztárosánál (Sípos-féle vendéglő, Liget-utca) minél nagyobb számban jelentkezzenek. Jelentkezési határidő : 1925 november 10. A jelentkezettek felkéretnek, hogy az énekkar összeállítása végett f. hó 10-én este 8 órakor az egyesület helyiségében (Sipos-féle vendéglő) okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. AJ Ra müsz Pá Elválla lanys; mindéi n a p i sok Koi Eötv « « m « fW G( ele villa Pápa Sz. villa Női kabátok EíESiiíi'SS! Wallenstein divatáruüzletben.