Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-01-31 / 5. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Negyedévre 24.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A munkanélküliség mind szomo­rúbb méreteket kezd ölteni. Gyáraink javarésze felére, harmadára lecsökkentett munkáslétszámmai dolgozik, a kimara­dottak nem tudnak elhelyezkedni, mert a kézi ipar — főkép az építkezés nagy­fokú szünetelése miatt — szintén nem nyújt kereseti lehetőséget. Ebben a hosszú és sivár télben, mely ugyan fagyával nem dermesztett eddig, de csapadéktalanságá­ban a jövő évi termésre vigasztalan ki­látást nyújt, nem lehet nagyobb gondja államférfiaknak, mint hogy a jövő tavasz munkavetését minél körültekintőbben ké­szítse elő. Bizonyos, hogy az az út, mire a magyar miniszterelnök vállalko­zott, szintén e cél szolgálatában áll. A számbeli pluszt elérte költségvetésünk mérlege, de hol az a plusz, ami az egyéneket illetné meg? Hol a megélhetés lehetősége, a legszerényebb életfeltételek teljesítése ? Bizonyos, hogy a pénzügyi szanálást a gazdaságinak kell követnie, ennek pedig egyetlen módja a gépek újból való megindítása, az emberek szám­talan ezreinek keresethez, kenyérhez jut­tatása. Kórházunk 1924-ben. Alant néhány adatot közlünk az irgalmas­rend nyilvános jellegű helybeli kórházának 1924. évi betegforgalmáról. Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják egyrészt, hogy e fontos egészségügyi intézményünk, főkép amióta iránta társadalmunk megértő érdeklődése tettekben megnyilvánult, fokozottabb erővel tud eleget tenni nemes hivatásának, másrészt azonban in­telmül is szolgálnak arra, hogy a fél úton megállni nem lehet, a kibővítést, fejlesztést, felszerelést tovább kell folytatni, hogy kórhá­zunk városunk és vidéke egészségügyi szük­ségleteit teljes mértékben kielégíthesse. Az elmúlt évben a kórházban 1048 bent­fekvő és 7439 bejáró beteg részesült gyógy­kezelésben. A fekvő betegforgalom 68 ágyon bonyolódott le, 22.593 ápolási nap alatt. Gya­kori helyhiány miatt a felvételre jelentkező be­tegek egy részét nem lehetett elhelyezni. Emiatt az év folyamán 127 beteget kellett más kór­házba utasítani. A legnagyobb napi beteglét­szám volt: 72, a legkisebb : 39. Átlagos beteg­létszám 62, átlag egy beteg 21 napig ápoltatott. A fekvő betegek között volt: férfi 533 (50-8%), nő 515 (49 2%). Vallás szerint: róm. kath. 754 (71 9%), gör. kath. 6 (0.59%), ev. 118 (11'2%), ref. 99 (94%), izr. 66 (63%), unit. 1 (0-t %). Helybeli lakos volt 530 (50*6 %), pápai járásbeli 241 (23%), más járásbeli 146 (14%), más megyebeli 131 (12*2 %). A kórházban ápoltak közül gyógyultan távozott 787 (75%), javulva 92 (8'9%), gyó­gyulatlanul 62 (5*9%), meghalt 55 (5'2%), kórházban visszamaradt december 31-én 52. Bei­beteg volt: 295 (28-1%). Sebészeti beteg volt: 508 (68-4%). Szülészeti és nőgyógyászati be­teg volt: 83 (7-9%). Bőr- és nemibeteg: 119 (11*3°/o). Szembeteg: 20 (l'9*/ 0). Az ambulancián vizsgált, ilietve kezelt 7439 beteg közül 3987 pápai lakos volt (50'8%), 3442 vidéki (49'2%). Ezek közül belbeteg: 1345 (18%), sebészeti: 2327 (31-2%), nőgyógyá­szati: 727 (0-9%), szemészeti: 344 (046°/ 0), fülgyógyászati: 109 (01%), bőr- és nemibe­tegek: 926 (10-3%), foghúzás: 1161 (22%). Az év folyamán fekvő betegeken 440 mű­tét végeztetett. Ambuláns betegeken 121. Ösz­szesen 561. A 440 fekvő beteg operált közül meggyógyult 431 (97*9%), meghalt 9 (2'1%). Fejen és arcon végeztetett 63, nyakon 78, has­falon és hasüregben 146, húgyivarszerveken s végbélen 29, végtagokon 124 műtét. A has­falon és hasüregben végzett műtétek közül 46 sérv, 45 vakbéllob, 10 gyomor- és bél műtét, 10 epekő, 18 a méh és függelékein végzett műtét. Sürgősen 49 esetben kelleti operálni. Ez egészen hézagos kimutatásból az 1923. évivel való összehasonlítás alapján kitűnik, hogy a lefolyt évben a kórházunkban ápoltak száma 165-tel több volt, mint az előző 1923. évben. Kórházunk jelenlegi befogadó képessége mellett teljesítő képességének a maximumát érte el. Az év folyamán 127 felvételre jelentkező és kórházi ápolást igénylő beteget már nem tudott elhe­lyezni, folyton növekvő ambulanciáját pedig több rendelő helyiség hiányában csak a leg­nagyobb nagy nehézséggel tudta lebonyolítani. Színművészet. Szinművészetet, valódi tiszta művészetet kapott egy héten át Pápa város műértő közön­sége, amikor egyre fokozódó érdeklődés és si­ker telt házai mellett Alapi Nándor tartotta a maga országos Kamara-színházával előadásait városunkban. A színház átalakítása miatt a Griffben voltak kénytelenek játszani. Ha megint jönnek, nyitott kapuval kell várni őket szín­házunknak. Helyünk kevés, referádánk — saj­nos — csak rövid lehet — darabokról, színé­szekről, összjátékról. Darabok. Általában jól voltak összeválo­gatva. Klasszikus francia vígjáték: Moliére, Sardou szintén már klasszikussá finomuló bohó­zata, az újkor legnagyobb probléma-drámaírója : Ibsen és a nagy modern szatirikus: Shaw. Eddig rendben van. Lengyel Menyhért Taifunja világsiker lett ugyan, de mégsem igazi iroda­lom. Hagyján 1 Hatásos. Kaiser Györgyöt fel­kapták, de hogy mennyi joggal, még vitás. A „Tüzvész"-en mindenesetre nevét megcáfoló homály borong. Ami aztán végleg kirí e tár­saságból, az a Szabin nők. Nevetni hiszen lehet rajta, de a kacaj maga még nem" jelent költé­szetet. Ez az ócskaság bátran elmaradhatott volna. Szereplők. Nem mind kiforrott művészi egyéniségek, de mind tehetségek és igazi nemes becsvággyal vannak eltelve. Alapi, az igazgató Pethes iskolájába tartozó művész. Igazi ember­jellemzésre törekszik, egyszer sem önmagát, mindig mást és mást akar és tud adni. Mágori Máriát említjük utána. Nem, mert legtöbbször partnere is, de mert szintén erős változatban, igaz művészettel tudott jellemeket formálni. Nagyon tehetséges Markovics Piri, beszélő­képessége egyenesen ritkaságszámba megy. Kovács Károly, a hősszerelmes, Ivanovich Her­mán, dr. Miklós Marcell, Radványi Dezső és Eperi István mind jó színészek, ez utóoni ugyan a Tartuffe Orgonját félreértette, eltorzította. Összjáték. Ami minden kritikán felül áll, az az összjáték. Minden szereplő minden sze­repet tökéletesen tud s az előadások oly hibát­lanul peregnek le, aminőre példát a mi szín­padunkon még soha nem láttunk. Azt mondja valaki: Könnyű nekik, egész repertoárjuk 12—15 darab! Igaz lehet. De a nézőre nézve ez tel­jesen közömbös. A néző boldog, hogy egyszer a művészeken át teljesen és tökéletesen élvez­heti magát a művet. Stella sütőpor, GUSTO vanilin cukor a legjobb! Gyár: Budapest, VII., Rottenbiüer-utca 46. ÚJDONSÁGOK. — A polgármester — anyakönyv­vezető. A városi tanács múlt heti ülésében tárgyalta a belügyminiszternek az állami anya­könyvi kerületek szervezetének és személyi ügyeinek újabb szabályozása tárgyában kiadott rendeletét. Ennek megfelelőleg tudomásul vették, hogy városunk továbbra is önálló anya­könyvi kerületet képez. Párhuzamos anyaköny­vek vezetését szükségesnek nem tartják. Áz eddigi anyakönyvvezető: Szűcs Gyula és he­lyettese. Pacsay Gyula ebbeli minőségét meg­szüntették és tudomásul vették, hogy a város anyakönyvvezetője dr. Tenzlinger József pol­gármester lett. Helyetteséül, tekintettel 18 évi mintaszerű működésére, teljes hatáskörrel Szűcs Gyula közgyámot jelölték ki, annál is inkább, mert a jogi képesítéssel bíró tisztviselők mind munkával túlterhelve vannak. Végül intézked­tek, hogy az anyakönyvi hivatal eddigi veze­tője a hivatalt a polgármesternek adja át. — Az új iakbérrenddet. A februári lakbérfizetésre vonatkozó rendelet megjelent. Legfontosabb intézkedése, hogy a lakbért rész­letben is lehet fizetni. A részletfizetés termi­nusai, az első részletnél febr. 10, aztán márc. és ápr. 5. A részletfizetés kedvezménye a köz­üzemi költségre és kincstári haszonrészesedésre nem terjed ki. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy lic. Rácz Kálmán, kollégiumi tanár leányát, Rácz Ilonka úrhölgyet, kit közönsé­günk műkedvelői szerepléséből oly kedvesen ismer, eljegyezte Kovács János állami mérnök, Kovács Károly ny. min. tanácsos, a helybeli felmérési felügyelőség volt főnökének fia. — A Kaszinó közgyűlése. A Kaszinó f. hó 25-én d. u. tartotta meg rendes évi köz­gyűlését a tagok nagyszámú részvételével. A köz­gyűlést Okolicsányi József elnök tartalmas be­széddel nyitotta meg. Utána Kapossy Artúr részletes titkári jelentése következett. Kirchmayer Győző háznagy a hivatalosan távollevő pénz­táros helyett ismertette a zárószámadásokat, amelyeket a közgyűlés elfogadott. Majd mint háznagy előadta a Kaszinó mult évi életének nevezetesebb mozzanatait, s ismertette fontosabb intézkedéseit. Dr. Kapossy Lucián, mint a Kaszinói kulturesték rendezőbizottságának el­nöke, szép szavakkal ismertette a kulturesték céljait és jelentőségét, majd mint a Kaszinó könyvtárosa részletes jelentést tett a Kaszinói könyvtár Örvendetes fejlődéséről. Azután a ház­nagy előterjesztette az 1925. évi új költség­vetést, mellyel kapcsolatban a tagsági díjat 12 aranykoronában állapították meg. A bevételek­ből 10 milliót a Kaszinói könyvtár gyarapítá­sára fognak fordítani. Most az elnök köszöne­tét fejezte ki a tisztikarnak lelkes munkássá­gáért. Dr. Tenzlinger József polgárméster indít­ványára a közgyűlés az elnöknek és tisztikar­nak bizalmat és jegyzőkönyvi köszönetet szavazott és tisztségeikre közfelkiáltással mindnyájukat újból megválasztotta. A választmányi tagokat titkos szavazás útján választották meg. A hiva­talos liszta teljes egészében keresztül ment. — Ipartestületi közgyűlés. A pápai ipartestület 1925. évi febr. hó 1-én délután Ví3 órakor a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melynek fontosabb tár­gyai a következők: Elnöki megnyitó. — Az i 924. évről szóló jelentés. — A mult évi záró­számadás tárgyalása, számvizsgálók jelentése, javaslat a fel ment vény megadására. — Az 1925. évi költségelőirányzat tárgyalása és a hozzá­járulási kulcs megállapítása. — Ügyész, jegyző, 30 rendes-, 10 pótelőljárósági tag és 3 szám­vevő választása.

Next

/
Thumbnails
Contents