Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-10-17 / 42. szám

MEGJELENIK M I N I> E N SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar \könyv- és papirkereskedésében. Kommentár nélkül közöljük azo­kat a kijelentéseket, amiket Bethlen mi­niszterelnök tett a héten az egységes pártban s melyek jelen sivárságunkban mintha a jobb jövő képét csillogtatnák felénk. Mondta pedig a következőket: „Az európai politikában fontos esemé­nyek vannak kialakulóban. Úgy érezzük, hogy azok az értekezések, amelyek Svájcban folynak a nagyhatalmak között, sorsdöntők nemcsak az ott résztvevő államokra, de egész Európára és a mi sorsunk szempontjából is. Arról van szó, hogy végre is a békekötés után, amely formálisan békét teremtett, tényleg meg­teremtsük az igazi békét oly alapon, amely hosszabb időre biztosítja Európa nyugalmát és fejlődési képességét. Ha ezek a tárgyalások kedvezően végződnek, akkor a magyar külpolitikának és a mi tevékenységünknek is új utak kell hogy nyíljanak. Ha sikerül olyan atmoszférát teremteni, amelyben a nemzetek egyen­lősége újból felvirulhat, akkor nekünk is arra kell törekednünk, hogy nemcsak formailag, hanem de facto is a magyar nemzet egyenlősége újból helyreállít­tassék. A magyar nemzet Európa nép­családjában konstruktív elemet képezett mindig, most is azok akarunk lenni és az is maradunk. Első feladatunk ebből kifolyólag az, hogy ennek az országnak közállapotait, közgazdasági életét, kultu­rális és közigazgatási intézményeit és közszellemét úgy meggyógyítsuk, hogy ebből a szempontból méltó és egyenlő ellenfelei legyünk az európai népeknek". A Mansz. munkája. Tormay Cecil Tapolcafőn és Pápán. Múlt vasárnap nagy napja volt a Mansz­nak. Országos elnöknője jelenlétében tartották meg a tapolcafői háziipari kiállítást, mely hi­vatva van a tapolcafői kézimunka-ipart orszá­gos hírnevűvé tenni s ugyanaznap számolt be ez évben végzett érdemes munkájáról a Mansz. helybeli csoportja. Tormay Cecil, országos elnöknő Schandl Károlyné és Gregersen Lujza, valamint dr. Kiss Aurél győri kiküldött társaságában a d. e. gyors­vonattal érkezett városunkba. Az állomáson Gamerra Alberta bárónővel élükön a Mansz. vál. tagjai, a város nevében pedig dr. Hermann László v. főjegyző fogadták. D. u. 2—3 óra között autón, kocsin és gyalog nagyszámú kö­zönség vonult ki Tapolcafőre, melynek virág­díszes református iskolájához 1/ i 4-kor meg­érkezett Tormay Cecil kíséretével. Az udvaron elsőnek Tóth Kálmánné üdvözölte a tapolcafői Mansz-fiók nevében, majd Gamerra bárónő ismertette a tapolcafői magyar asszonyok mun­káját, kiknek hű segítőtársai, a férfiak is nagy áldozatot hoztak; otthont adtak a szövőszéknek, fát a fűtéshez. A szövésben elért szép eredmény Fejes Gáborné, a megszállt komárommegyei Hetény község szépművészeti, világhíres azsúr­munkájának megtanítása és új formában való átültetése, Szíj] Etelka tanítónő odaadó mun­kájának köszönhető. Baranyai Juliska vezetésé­vei Tóth Kálmán tanító lakásán kosárfonó tan­folyamot tartottak kukoricafosztásból. Ezután Tóth Kálmán tanító szólt az elnöknőhöz, fel­hívta figyelmét a falusi nép rejtegetett kincsére, Istentől kapott művészi tehetségére, mely a nép régi és új kézimunkájában látható. Tormay Cecil meleg szavakban köszönte meg az üdvözlést, s kérte a tapolcafőieket, hogy ápolják a megkezdett háziipart. Rámutatott a magyar asszony két nagy munkakörére : nevelni a magyar embert és dolgozni a magyar hazáért. Ezután a tartalmas és értékes kiállítás megtekintése következett. Itt sokat időzött a tapolcafőiek saját készítésű szövőszéke előtt, melyen a szövést is bemutatták, érdeklődéssel szemlélte a régi halotti lepedők áttöréses hím­zett széleit, az azsurmunkák ezerféle változatát, a készülő csipkekönnyü fehérnemű díszeket, a szatyrokat, kosarakat. Megnézte Pap Sándor faragásait, hangszereit, s meghallgatta a készí­tőnek cimbalomjátékát. Végül legnagyobb meg­elégedését fejezte ki a látottak fölött s míg a falu leányai kocsiját virággal díszítették, meg­tekintette a Tapolca gyönyörű forrásvidékét. Délután 6 órakor a városháza nagytermé­ben a tagok teljesszámu részvételével tartották meg a helybeli Mansz. közgyűlését, mely a magyar Hiszekeggyel vette kezdetét. Gamerra báró helyi elnök megnyitó beszédében üdvö­zölte az előkelő vendégeket és ismertette az asszonyok munkájának fontosságát. Ezután Pongrácz Józsefné szép titkári beszámolója a Mansz. évi munkáját ismertette. Schandl Ká­rolyné az Orsz. Kath. Nőszövetség, Gregersen Lujza az Orsz. Protestáns Nőszövetség, dr. Kiss Aurél a győri Mansz. üdvözletét tolmácsolta. Ezután Tormay Cecil rámutatott hazánk szomorú helyzetére s kérte az asszonyokat, hogy munkálkodjanak az ország javára, életük min­den mozzanata legyen a hazáé. Szívesen jött Pápára, Jókai városába — s mesél Jókairól, ki műveiben örökre magyarnak hirdeti a most megszállt területeket. Lelkére köti a pápai asszo­nyoknak az összetartást, mit a két elnökben követendő példának tart. Végül dr. Hermann László a város neyében üdvözölte az országos elnöknőt, ki eddig nem három izben volt kö­zöttünk, de mindig itt van nagy szellemével. A közgyűlés befejeztével a ref. leányegylet helyiségeiben 50 terítékes tea volt, amikor a vendégek 11 óráig voltak együtt a Mansz. ta­gokkal. Tormay Cecil 9 órakor utazott vissza városunkból Budapestre. Üzleti értesítés! Van szerencsém Pápa város és vidéke nagyér­demű közönségének becses tudomására hozni, hogy külföldi tanulmányutamról visszaérkeztem és raktáramat a legjobb bel- és külföldi szövetekkel felszereltem. A legújabb divat és szabás szerint készítek elsőrendű ruhákat és felső kabátokat a legjutányosabb árak mellett. Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltéte­lek mellett! Hozott szövetekből is elvállalom. BRAUN MIKSA - szabómester. Kossuth Lajos utca 21. szám. Építkezés. A városi közgyűlés határozott a külföldi kölcsön felhasználásáról. Sok értékes tervet va­lósít meg a város. Legértékesebb ezek közül az, hogy a lakosságnak bővebb vízellátásban lesz része. Nagy városi fürdő kiépítése, utak készítése és 8 családi ház felépítése a további terv. A városi fürdőnek — mint halljuk — eléje vágott' egy ügyes szombathelyi lakos, aki a Balogh-féle fürdőt hosszú időre bérbe vette, sürgősen kibővíti és felszereli modernül. Az utak készítéséről már bővebben le­hetne elmélkedni, mert egyes utcák kocsiútjai­nak csak jobbá tételéről van szó, mig másutt egyáltalán nincs út, de ez a terület szóba se került a közgyűlésen. A tervbevett utak sok millióval történő jobbítása pedig kétséges ér­tékű, mert a kereskedők és fuvarozó iparosok máris tiltakoznak az ellen, hogy őket arra az útra terelje a hatóság. De még az is kérdéses, vájjon nem nagyobb áldozatot kíván-e a tervbe vett utak egyenlítése és új burkolása, mely egy nagy összegnek egyszerre való ki­adását jelenti, mint az a járadékszerü sokszo­rosan kevesebb évi kiadás, mely az aszfalt ja­vításáért fizetendő A 8 városi ház telekkel együtt oly nagy összeget emészt fel, hogy, ha évi 12 millió lak­bért számítunk egy lakás után, akkor a befek­tetett összegnek csak egyharmada hozza meg kamatját, kétharmadának kamatja nem térül meg. A napokban lefolyt kath. naggyülés egyik kiváló szónoka idejében megnyilatkozó nagy szociális érzéket kíván a társadalmi bajok hat­hatós gyógyításához. Erre van szükség az egész országban, a közéletet irányító minden egy tényező, sőt egyén részéről is. Törődést, meg­értést, istápolást kíván minden olyan törekvés, melyről megállapítható, hogy közérdeket képvi­sel, égető családi érdekek mellett. Pápán az építkezés nagyobbmérvü előmozdítása közérdek. Nem helyeselhető tehát egyebek közt az a meg­kötés sem, hogy a város nem adhat a külföldi kölcsönből magánépítkezés céljaira kölcsönt. De nem helyeselhető az sem és nem vall szociális érzékre, hogy eddig mitsem törődött a város intézősége azzal, hogy itt törvényes úton sok építtetni akaró család jutott olcsó házhelyhez, azonpan nem tudnak nagyobb számmal hozzá­fogni az építkezéshez, mert ott semilyen út sincs, nem tudnak építő-anyagot szállítani oda. És idáig nem mutatatta szociális érzékének je­lét egy városatya sem abban az irányban, hogy indítványozni kellene a több milliárdból évente 1—2 utcán fokozatosan úgyahogy járható út készítését az építkezés lehetővé tétele érdeké­ben. Pedig a szükség kényszere szinte hétről­hétre új elszánásokat mutat, emelkednek a kis családi házak; de hogy hogyan fog azokból sáros, havas időben iskolába járni a gyermek, kenyérkeresetre a felnőtt; egészséges-e az ivó­vizük, azzal nem törődik senki. A város még a színháztér címén kért területet is haszonbérbe adta, átlag magasabb bérért, mint kapta. Nincs, aki észrevegye, hogy ott ennek a városnak 660 családja akar és óhajt valamit, vár megértést és támogatást, szociális érzékre valló megmoz­dulást. Tudjuk, hogy többen távol állanak az építkezés szándékától, olyanok, akik ott ház­helyet kértek, ezzel megnehezítik a komolyan építkezni akarók törekvését; ám ki-ki feleljen érte egyrészt, másrészt ennek az ügynek tisz­tázásához is nyújtson a hatóság segítő kezet. N 6S, leányka, yyermekfelöltő, köpeny, kosztüm, öltöny és télikabát szövetek, békebeli választékban és minőségekben megérkeztek. Dús raktár elsőrendű lendamast-árukban és egyéb kelengyecikkekben USZ ÉS KORÉIN divatáruházában.

Next

/
Thumbnails
Contents