Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-09-26 / 39. szám

BERETYÁS PASZTILLA a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja Az adózás a világ kezdetétől fogva népszerűtlen volt, bárha a népség tudatában volt és van ma is annak, hogy az államháztartáshoz és annak egyensúlyban tartásához adóra van szükség. Azért kell az adózásnak igazságosnak és méltányosnak lennie, hogy a nép ezt a kötelezettségét ha nem is jó kedvvel, de a változhatatlanban való megnyugvással teljesíthesse s a közterhek alól magát senki kivonni ne akarja. Ám a méltányos, igazságos és jogszerű adózásnak keresztülvitele a legnehezebb feladat. Örvendetes tehát, ha a pénzügyminiszter ellenőrző kőrútjában közvetlenül érintkezik a kincstárt képviselő hatóságok fejeivel, akik az adózók szolgáltatásait kiirják és a panaszosokkal, akik a reájuk rótt terheket magukra nézve túlzott mértéküeknek vélik, mert így eltűnik minden kétség afelől, hogy a miniszter csekélyebb jelentőséget tulajdonit a panaszoknak, mint amenynyire helyesnek tartja a pénzügyi hatóságok megállapításait. Azzal, hogy a pénzügyminiszter személyesen fogja végigjárni az ország minden részét, nagyobb városait és központjait, megvalósíthatja a közvetlen vizsgálat és orvoslás legcélravezetőbb metódusait. A közvélemény hálával és megnyugvással fogadja Bud János pénzügyminiszternek ezt az elhatározását és ettől reméli, hogy ahol sérelmek vannak, azok reparáltatnak, ahol pedig jogtalan panaszok hangzanak el, azok fölvilágosítás utján elnémulnak. Kívánjuk, hogy a pénzügyminiszter kőrútjában Pápát is érintse, mert az tagadhatalan, hogy úgy városunkban, mint vármegyénkben is nagyon sok a jogosult panasz az adókivetések ellen. Az ipartestületek reformja. Az ipartestületek országos reformjáról már rég tárgyalnak szakkörökben. Ki keli építeni, meg kell erősíteni a bevált szervezeteket, a régi tisztes céhek becsületes fiait és unokáit, hogy minden ipari kérdésben nyomatékosan közrehathassanak. A belső ügyekben hatósági bíráskodási jogkört kell az ipartestületeknek biztosítani, hogy tekintélyükkel, szakavatottságukkal a súrlódásokat eltompítsák, a kontárkodást megszüntethessék és a tisztességtelen versenyt lehetetlenné tegyék. A közép- és kézműiparnak külön szervezetet kell biztosítani, hogy saját létérdekeit szolgálhassa. Ezek a kívánságok hangzottak minduntalan, de voltak a középipar szervének elvi ellenségei is, pro és kontra sokat vitatták e kérdéseket, melyek immár konkrét javaslat alakjában feküsznek az ország iparosai előtt. A kormány, a kamarák és a többi fontos szervek megbízásából ugyanis Szávay Gyula kormányfőtanácsos, a budapesti kamara főtitkára kidolgozta az ipartestületek reformjára vonatkozó tervezetet és a munkálatról nagy elismeréssel nyilatkoznak szakkörökben. Az új tervezetnek egyik főirányelve az, hogy kivétel nélkül minden képesítéshez kötött iparüzőt kényszeríteni kell, hogy valamely ipartestület kötelékébe tartozzék. Az ország 45 járásában még nincsen ipartestület és így a falusi iparosok egy egész légiójának nincs közvetlen érdekképviseleti szerve. Ezeket a hiányzó ipartestületeket meg kell alakítani. Az ipartestületi reform s ezzel egyidejűleg a kézműipari országos szervnek reformja nemsokára bővebb ismertetés és véleménynyilvánítás miatt lekerül az ipartestületekhez és egyéb érdekképviseletekhez s akkor bő alkalma lesz az iparosságnak vele nemcsak megismerkedni, de róla és fölötte határozni is. Annyit már mos* jelenthetünk, hogy a reform a testületek hatáskörét nagyban ki fogja bővíteni és tekintélyüket öregbíteni lesz hivatva. A reformtervezet minden belső hatósági intézkedést, mely a tisztes ipar és tisztes verseny védelmét célozza, az ipartestületekhez utal és azokat bíráskodási jogkörrel is felruházza bizonyos mértékig, hogy szakmabeli ügyeiket maguk intézhessék el a méltányosság és kellő szigor keretei között. Az álmok gondoláján. Fut az élet, fut a viz, Az álom ma haza visz; Gondolatom: gondola, Sólyomszárnyán száll tova. Alig libben meg a lég, Mintha ajtón nyitanék; Arany ajtón arany zár, A szívem ép rátalál. Nyitogatom, kitárom. Zokog, sír a gitárom. Halló . . . halló-halihó!.. . Van-e itt valami jó ? Kölyök-álom incseleg. Felém jön egy kis gyerek. Az ajtóból ránézek, — Csoda, milyen igézet. Én voltam ? . . . vagy én leszek ? . . . Rágondolni sem merek. — Régi álom régi vágy . . . — Az élet, jaj, mitse hágy. Ami álom, szertehull. Ami vágy, az légbe ful . . . — Lassan-lassan én Uram, Megnyugoszunk csakugyan. A parton majd megállunk, Jó éjszakát kívánunk; S sorsunk megint haza visz . .. — Fut az élet, fut a viz. Györék József. ÚJDONSÁGOK. — Ev. kerületi közgyűlés. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését Pápán tartja október 1-én délelőtt 9 órakor az ev. templomban. Elnökség érkezése szept. 29-én este 6 ó. 12 p.-kor. Szeptember 30-án lesznek a különböző bizottsági gyűlések, október 1-én pedig a közgyűlés. Az első napon, 30-án este 7 órai kezdettel a dunántúli LutherSzövetség és a Gyámintézet karöltve vallásos estélyt tart a következő tárgysorozattal: 1. Közének. 358. 1. vers. 2. Ima. Mondja Mesterházy László pápai ev. lelkész. 3. Gyülekezeti vegyeskar éneke, Szutter Dániel igazgató-tanító vezetésével. 4. Gyámintézeti beszéd. Tartja Czipott Géza szentgotthárdi ev. lelkész, a Harangszó szerkesztője. 5. Ének-quartett, Hatvani Lajos vezetése mellett. 6. Szaval Boda József II. é. ref. theol. akad. hallgató. 7. Hegedű orgon akisérettel. Játszák: hegedűn Hatvani Lajos, Telef< orgonán Gáty Zoltán zenetanárok. 8. LutherSzövetségi előadás. Tartja Molitorisz János ostffyasszonyfai ev. lelkész. 9. Ima. Mondja Kapi Béla ev. püspök. 10. Himnusz. Az estély végeztével offertórium a Luther-Szövetség és a Gyámintézet javára. Az érdeklődőket szeretette! ez úton hivja meg a gyülekezeti elnökség. — Tűzoltóságunk felülvizsgáiata. Városunk tűzrendészete felülvizsgálatára a belügyminiszter intézkedésére f. hó 26-án városunkba érkeznek: Dr. Koncz Endre min. tanácsos, a tüzrendészeti ügyek előadója, dr. Marinovich Imre h. államtitkár, orsz. tüzoltószövetségi a p alelnök és Kuhárszky László belügyminiszteri s

ojj főszámtanácsos, szövetségi főtitkár. A kiküldöttek tiszteletére a helybeli tűzoltóparancsnok- Ko ság szombaton este a Kaszinóban társasvacsorát rendez. — A vízvezeték bővítése. Fontos értekezlet volt e héten csütörtökön délután a városházán. A polgármester hívta össze ekkorra három különböző bizottság tagjait, hogy meghallgassák Hoffmann Károly min. tanácsosnak szakvéleményét vízvezetékünk kibővítése tárgyában. Előtte Geba András tartott előadást vízmüvünkről s jelezte a kibővítés fontosságát. A megoldási lehetőségeket Hoffmann miniszteri tanácsos a legnagyobb részletességgel ismertette. Összesen 13 megoldási rr.ódról volt szó, melyek közül mindazokat, amelyek a vízszolgáltatás megszorításával járnak, eleve perhorreskálta, a többiek közül legjobbként azt ajánlotta, mely szerint a forrástól a medencéig második tápcső fektektessék le, továbbá a Csókáig terjedő szakaszon is második főcső legyen, de ennek költségkímélés szempontjából most csak egyharmad része építtessék rfleg, ami 4 m. nyomáskülönbséget hozna létre. A jelenvoltak nagy többsége az utóbbi munkálatot már mai erőnket felülhaladó vállalkozásnak tartotta s így igen válószinü, hogy csupán a második tápcső megépítése s a városi összekötő csövek megjavítása fog megtörténni, ami a külföldi kölcsön terhére szintén vagy 2 milliárdnyi befektetést jelent. — Az utolsó szentévi zarándoklás Rómába. Az Országos Katholikus Szövetség rendezésében Szmrecsányi Lajos, egri érsek vezetésével október 14-én indul Magyarországról az utolsó nagyszabású VI. Nemzeti Zarándoklás Rómába. Az utolsó nemzeti zarándoklás iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az Országos Katholikus Szövetség kénytelen volt a határidőt szeptember 25-ben megállapítani. A zarándoklást vezető Szmrecsányi Lajos érseket útjára a püspöki kar több tagja is elkíséri. — A vármegyei közgyűlésről szóló g mult heti tudósításunkból a pápai jelenvoltak •>,, közül kimaradt: dr. Lakos Béla és Szűcs Dezső ¥

m' neve, amit ezennel pótolunk. — A pápai vámkirendeltség működését f. évi szeptember 16-ával megkezdette. A polgármester közhirré teszi, hogy mivel a kereskedelemügyi m. kir. miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a Pápára szóló postai vámcsomagok a pápai fővámhivataii kirendeltségnél kerüljenek megvámolás alá, a pápai postahivatal által a pápai fővámhivatali kirendeltség elé állítandó vámcsomagok vámkezelését a vámkirendeltség látja el. A vámcsomagokat a pápai postahivatal szállító rovatlappal naponta átadja a fő- Meg vámhivatali kirendeltségnek s a szállítólevél kézbesítése mellett értesíti a címzettet, hogy csomagjait a vámhivatalban átveheti. A csomag vámkezelése akkor történik meg, amikor a címzett az aláirt szállítólevéllel a vámkirendeltségen jelentkezik, ahol a vámnyugtán feltüntetett dijak lefizetése ellenében a küldeményt átveheti. i & mi erös mos * « i* 61 eli vili Páp A világhírei szabadalmazott SCHÖBERL-ÁGY FELÜLMÚLHATATLAN! Schöberl Róbert udvari butorgyárosnál Nappal fotel! Budapest, IV. kerület, Haris-köz 4. szám. Éjjel ágy!