Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-09-19 / 38. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A magyar ember az áldomások rabja. Minden valamire való munka be­fejezésének örömére jó nagyokat iszik: áldomást csap. Ilyenkor aztán megoldód­nak a nyelvek s ömlik a sok szó, di­csérik egymást az áldomásozók nyakra­főre. Ennek van egy kis erkölcsi haszna is. A megdicsérteknek keble duzzad a büszkeséggé felfújt öntudattól, mert hát ilyenkor tudja meg mindegyikük, hogy tulajdonképen milyen nagyok is ők. Ilyen­kor mindent elhisznek egymásnak az emberek. A bankettek, társasebédek, tár­sasvacsorák szintén nem egyebek, mint áldomások. Úri áldomások, amelyeket rendesen gyűlés előz meg. A gyűlés is^ munka, mely ^befejezést nyer, nem vég­ződhetik tehát mással, mint áldomással, amit előkelően bankettnek hivnak. Ösi szokás szerint a banketteken fölköszönt­getik egymást a megjelentek. A fölkö­szöntők természeíésen csak dicséreteket tartalmaznak s ha egyik megdicséri a másikat, ez rögtön visszadicséri amazt. Banketteken tudhatjuk csak meg, hogy a különféle előkelőségek milyen óriási ered­ményekkel, miféle jótulajdonságokkal di­csekedhetnek. Sokszor szinte csudálko­zunk, hogy magunk sem tudtuk addig, amig a szónoklatok ideje el nem érke­zeit, hogy milyen nagyok is az emberek, bárha a tapasztalatok mindezeknek ellene bizonyítanak. Hallunk szép tehetségekről, jó tulajdonságokról, emberi erőt meg­haladó munkáról, annak eredményeiről akkor, amikor mind ennek ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve. És az egészben azután az a legszebb, hogy az agyon­dicsértek végre is elhiszik önmaguk felől mindazt, amit rájok kentek, anélkül, hogy arra a _sok elismerésre és dicséretre méltók volnának. A dicséretekkel tehát ép oly pazarló módon bánunk, mint a pénzzel és idővel. A takarékosság nem a mi erényünk. Gavallérok vagyunk, így ismer bennünket az egész világ. Ontjuk bőven, amink van. A dicséretek­kel pláne nem takarékoskodunk, mert azok még csak pénzbe sem kerülnek. Ám, ha duzzasztja is keblünket a ránk szórt sok dicséret s emeli is az öntuda­tunkat, mégis sok tekintetben hátrányos ez különösen a közszolgálat terén. Egyes alkalmakkor ugyanis a bankettek felkö­szöntőiben tehetségtelennek, meddő mun­kát végző akarnokok részesülnek elis­merésben, dicséretben s ezek a szeren­csétlenek mindezt készpénznek veszik. Nem is igyekeznek azután mások lenni, mint akik addig voltak, munkájokat to­vábbra is azzal a szakértelmetlenséggel és könnyelműséggel végzik, mint annak­előtte, mert hát dicséretet kaptak egy­egy pohárköszöntőben. Komolyan veszik azt, amit borközi állapotban mondanak nekik. És ha még magasabb helyekről kapnak dicséretet! Akkor már beszélni sem lehet velük. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy talán egyetlen pohárkö­szöntőben sincs igazság, hogy mindig csak méltatlanokra száll a dicséret, vagy hogy a pohárköszöntők általában csak üres, semmitmondó szónoklatok, mert bizony sokszor igen mély tartalmuk van azoknak és igen sok kiváló egyén nyer általok dicséretet; csak éppen arra aka­runk mindenkit figyelmeztetni, hogy va­lamivel takarékosabban bánjunk még bankettek alkalmával is a dicséretekkel, nehogy a megérdemelt dicséretek is ér­téküket veszítsék. A gyakori használat folytán minden elkopik s így elkopnak a dicsérő jelzők is. Óvakodjunk az agyba­főbe dicsérésektől különösen komoly tár­saságban, mert ha a mai gyakori ban­kettek még gyakoribbakká teszik a di­cséreteket s ezzel értéküket csökkentik, a bankett-rendezőknek legfőbb feladata lesz a terem falára táblácskákat helyezni ezzel a felírással: a szives dicséreteket ne tessék komolyan venni. Különböztes­sük meg egyszer már a komoly bankette­ket a közönséges áldomásivástól. Vármegyei közgyűlés. — 1925 szeptember 14. — Veszprémvármegye törvényhatósági bizott­sága e hét hétfőjén tartotta évnegyedes rendes közgyűlését. Tán a napirendre tűzött főszolga­biróválasztás tette, ezúttal ritka nagyszámban jelentek meg a megyebizottsági tagok. Szava­zásra azonban nem nyilt alkalom, a választások egyhangúak voltak. A napirend első pontjaként egy tavalyi határozat értelmében dr. Horváth Lajos vár­megyei főjegyző szép megemlékezést olvasott fel nemzetünk vértanujáról: Tisza István grófról. Majd az alispán jelentésének tárgyalása követ­kezett, mellyel kapcsolatban Holitscher Károly javasolta, hogy az 1925. évi sérelmes jövedelmi és vagyonadó kimutatás tárgyában felirattal forduljanak a pénzügyi kormányhoz. Dr. Jókay­Ihász Miklós pedig a vetőmaghitel 3 hónapra leendő meghosszabbítását javasolta, amit távira­tilag kérnek a kormánytól. Huszár József devecseri főszolgabírót saját kérelmére nyugalmazták. Ez alkalomból dr. Óvári Ferenc, úgyis mint iskolatársa — a tör­vényhatósági bizottság, dr. Bibó Károly alispán pedig a tisztikar nevében méltatta Huszár Jó­zsef érdemeit, ki meghatva köszönte meg az ovációt és emlékezett meg még néhai Fiáth Ferenc báró főspánsága alatt kezdődött 41 éves közszolgálatáról. A megüresedett devecseri főszolgabírói állásra az egyedüli pályázó, dr. Bélák Endre tb. főszolgabírót lelkes közfelkiáltással meg­választották. Ugyancsak egyhangúlag válasz­tották meg szolgabírónak dr. Száz Kálmán tb. aljegyzőt. Az első nap tárgysorának egyetlen fonto­sabb pontja volt a veszprémi piarista főgim­názium és a pápai református főiskola segé­lyezésének ügye. Az áll. választmány azt java­solta, hogy mindenik intézetben egy-egy VII. fizetési osztály I. fokozatában lévő tanár fize­tésének erejéig nyújtson segélyt a vármegye. Szabó László ezt azzal toldta meg, hogy a segély csak idén lenne ily mérvű, mig a jövő évtől kezdve egy-egy VI. fizetéses osztályú ál­lás erejéig történjék. Dr. Pusch Ödön piarista igazgató megemlíti, hogy az ő intézetük már néhány év óta részesül némi segélyben, s java­solja, hogy az általuk eddig kapott összegek adassanak meg a pápai kollégiumnak is. Dr. Jókay-Ihász Miklós a testvéries érzés e meg­nyilvánulásáért meleg köszönetet mond. A vármegyei költségvetés tárgyalásának során elhatározták, hogy a tisztviselőknek egy­havi fizetésüket külön segélyként megszavazzák. A második napi gyűlésen a Pápa város részéről felküldött ügyek mind jóváhagyást nyertek. Városunkból résztvettek a közgyűlésen : Dr. Domonkos Géza, dr. Jerffy József, Jílek Ferenc, Kovács Sándor, dr. Kőrös Endre és dr. Uzonyi Kálmán. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Dr. Antal Géza püspök az egyházkerületi közgyűlés alkalmából tepnap városunkba érkezett. — Dr. Tenzlinger József polgármester az amerikai kölcsön ügyé­ben a hét második felében a fővárosban járt. — A vármegyei gazd. egyl. jubileuma. Mult héten impozáns keretek között ünnepelte a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület 60 éves jubileumát. A jubiláris díszközgyűlést a megyés püspök által pontifikált szentmise előzte meg. A díszközgyűlésen a földmivelési minisz­ter képviseletében jelen volt Hrabovszky Miklós min. tan., az OMGE nevében Somssich László gróf elnök, továbbá Esterházy László, Pál, Tamás grófok, a szomszéd vármegyei gazd. egyletek kiküldöttei, stb. A díszközgyűlésen dr. Magyar Károly főispán elnökölt, aki vázolta az egyesület fejlődését. Az OMGE nevében Som­ssich László gróf, a Gazdasszövetség részéről Holitscher Károly, a Felsődun. Mezőgazd. Ka­mara részéről Ormándy János, a Faluszövetség nevében Balogh Gyula mondtak beszédeket. Végül Kajdacsy Endre titkár ismertette az egye­sület 60 éves múltját. Gyűlés után megnyitot­ták a szőllészeti, borászati, gyümölcs, virág és növénynemesítő kiállítást, mely osztatlan tetszést aratott. — Kaszinói kulturestély. A pápai Kaszinó f. hó 12-én kulturestélyt tartott a tagok és ven­dégeik élénk érdeklődése mellett. Varga László ref. főgimn. tanár szabad-előadást tartott olasz­országi tanulmányútjáról; érdekes és szép elő­adása általános tetszést aratott. Saád Irénke és Papp Sándor duettet énekeltek szépen és kelle­mesen. Az úri férfi-éneknégyes két dalt adott elő ismert precizitással. Koncz Mária és Pados Béla dialógot adtak elő igen hatásosan. Jerfy Magda magyar-szólót táncolt szépen és tüzesen. Ezt az úri zenekar kisérte, amely még 2 darab­ban sikeresen közreműködött. Előadás után záróráig igen kedélyes tánc következett. (r) N ős, leányka, gyermekfelöltő, köpeny, kosztüm, öltöny és télikabát szövetek, békebeli választékban és minőségekben megérkeztek. Dús raktár elsőrendű lendamasf-árukban és egyéb kelengyecikkekben P5T KRAUSZ ÉS KORÉIN divatáruházában.

Next

/
Thumbnails
Contents