Pápai Hírlap – XXII. évfolyam – 1925.

1925-08-29 / 35. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 24.000 K. Egyes szám ára 2000 K. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A monarchia hatalmasai közül, akikre, valamint a pogányok a maguk bálványára, úgy tekintett föl a tömeg-emberiség, akik trónoltak felettünk, szinte elérhetetlen magasságban, a hatalmasak leghatalmasabbja dőlt ki a héten. Mikor meghalt, de már sokkalta előbb is, nem bálvány többé, közönséges ember volt Konrád Ferenc tábornagy, aki emlékiratait adta ki s igazolni akarta azt, amit, ha egyáltalán lehet, igazán csak a jövő igazolhat. Most, hogy ő is eltávozott a minden élőknek útján, sok szó esik erényeiről, hibáiról. A sok szó között, úgy vettük észre, egy, talán a legfontosabb, nem hangzott el. Konradnak, a katonának (s hogy katonának geniális volt, ki vonná kétségbe ?) legnagyobb hibája Konrád, a politikus volt. A politikus pedig abban hibázott, hogy mindig Magyarország nélkül gondolkozott. Magyarország nélkül akkor, mikor meg akarta támadni jóval a világháború előtt Olaszországot, holott ez nálunk népszerűtlen lett volna másodszor akkor, amikor a Ferenc Ferdinánd trializmus jármába akart minket befogni s Magyarország nélkül mindig, mert neki a magyarság mindig csak néptörzs volt, ágyutöltelék és semmi egyéb. Ha másnak tartott volna minket, bizony-bizony sok minden máskép alakulhatott volna. A dollár-kölcsön mikénti felhasználása, ii. Egy másik fontos része közegészségünk javulásának: a csatornázás, de ez oly sok 100 milliárdba kerül most, hogy lehetetlen erről komolyan beszélni. Ha meg lehetne egyelőre csinálni a fő-gyüjtő csatornát, ezzel teljesen megelégedhetnénk. Ez a főcsatorna több mint 3V

2 km. hosszúságú lenne; hogy ez mennyibe kerül, azt egyikünk sem tudja. Csoknyay Károly főjegyző úr nagyon jól tárgyalta ezen hírlapban a szükséges teendőket, de ő nagyon is túlment a rendelkezésre álló összegen. Pedig csak addig nyújtózkodhatunk, mint amennyire takarónk ér. Kétség kivül nagyon jók és szükségesek volnának mindazon intézmények, melyeket ő felsorol, de honnan vegye a város azokat az ezer milliárdokat, melyekbe ezen intézmények létesítése kerülne ? Ha kikerül a dollárokból a főgyűjtő csatorna létesítése, ez igen üdvös és hasznos lenne, de ne gondoljuk azt, hogy a csatornázás valami hatalmasan javítaná közegészségünket, a vizzel szemben párhuzamba sem jöhet, mert csak az elégséges viz képes a tömeges megbetegedéseket és a halálozást csökkenteni, a jó csatornázás tisztaságot hozna a városnak, talajunk megfertőzését megakadályozná', ez is nagy haszna volna a közegészségnek. Harmadik tényezője városunk egészségügye megjavításának egészséges lakások építése és a túlzsúfoltság megszüntetésé. Erre a célra a dollárkölcsölcsönből egy nagyobb öszszeget kell fordítani új házak építésének segélyezésére. A város maga ne építsen semmit; tapasztalatból tudjuk, hogy a városok nagyon drágán és amellett rosszul építenek. Van is már Pápának ebben tapasztalata. Azokat kell segélyezni, akik építeni akarnak, de erre nincs elegendő pénzük. Kell, hogy most a távolból intsem a várost, ne építsen új városrészt a tókertekben. Ez évezredeken át tófenék volt, ezért posványos és lakóházak építésére alkalmatlan ;* pincét sem lehet itt építeni. Egy másik nagyon fontos ok, hogy nem szabad a város beépített területét megnagyobbítani; városunk már úgyis nagy térfogatot foglal el; csaknem csupa földszinti házaink vannak, ezért nincs szükségünk új utcákra, ezeknek a szükséges kultúrintézményekkel való ellátása és jókarban tartása roppant nagy összegbe kerül, ezen terhet a lakosság képtelen megfizetni. A tókertek oly alant fekszenek, a Tapolca medrénél még mélyebben, hogy ezen utcákat csatornázni nem is lehet.** Iparkodjék a városi hatóság úgy irányítani az új építéseket, hogy a számtalan rosz földszinti ház emeletre vagy a belvárosban két emeletre építtessék. Ha már elkerülhetetlen új utcák építése, akkor erre legalkalmasabb a közgyűlés által már elfogadott Sorompó-utcának, vagy általam helyesebben sugár-utnak nevezett utca, mely a somlói vámtól a Fehér malomig terjed. Ezen terep nagyon alkalmas házak építésére, de kötelezővé kell kell tenni, hogy ezen városrész kertváros jelleggel bírjon; egy házhely legalább 400 vagy 600 négyszögöl nagyságú legyen, ennek csak egy kis részét szabad beépíteni és kikötendő, hogy egy-egy házhelyet nem szabad ketté osztani. Elég sajnos, hogy Pápán már többször megengedte a város egyes házaknál, hogy egy részét eladták másnak, mi által a szabad levegő a városban még kisebb lett, pedig legnagyobb szükségünk van arra, hogy a városba levegőt, világosságot és napfényt eresszünk be. Nagyon fontos a város élelmezésének javítása. Ezért elkerülhetlen szükség, hogy egy kellő nagyságú és berendezésű árucsarnokot építsen a város. A szabadban lévő élelmezési piacok szűnjenek meg. A piaci élelmezés ide összpontosíttassék és a hatóság ügyeljen rá, hogy itt piszok ne legyen! E hirlap utolsó számában a sportolók is jelentkeztek segélyért, de hogy a dollárkölcsönből nekik is juthat-e, azt a már felsorolt szükségletek kielégítése utón lehet csak megmondani. * Ezen állítást a tapasztalat régen megcáfolta. ** A Liget-utca máris csatornázva van! Szerk. (Vége.) Dr. Lővy László. JSL A FŐISKOLAI NYOMDÁT X2X3| a tulajdonos ref. főiskola f. évi julius hó 1-től kezdve házi kezelésbe vette át, s annak vezetésével Tóth Lajos theol. tanár nyomdafelügyelőt és Nánik Pál eddigi művezetőt bizta meg. Mindennemű nyomtatványok megrendelése ezután közvetlenül Főiskolai nyomda Pápa, Petőfi-utca 13. sz. alá intézendő. (Telefon 131.) A nagyszakácsi jelenések. Illetékes helyről felkértek bennünket az itt következő hivatalos egyházi vizsgálati jegyzőkönyv közzétételére: Két hónap óta az a hir kelt szárnyra a somogymegyei Nagyszakácsi községből, hogy ott a boldogságos Szűz Mária ismételten megjelent volna. Ez a hir a magyar sajtó útján bejárta nemcsak a szűkebb körű vidéket, hanem az egész országot. Az országos sajtó a jelenések ügyével riportszerüen foglalkozva s nem ellenőrzött fantasztikus hirek közlésével nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy az u. n. jelenések ideje óta immár két hónapja folyton növekvő számmal keresik fel az emberek Nagyszakácsi községet. E nagy tömegeknek érkezése és a jelenések terjesztett hirei felhívták mind az egyházi, mind a világi hatóságok figyelmét, miért is a veszprémi püspök úr, mint illetékes egyházfő, f. évi 2769. szám alatt kelt intézkedésével az alulírott egyháziakból és világiakból álló bizottságra ruházta az' állítólagos jelenések ügyének megvizsgálását. A bizottság f. évi augusztus hó 22-én kiszállt Nagyszakácsiba és a helyszíni szemle megejtése, valamint a kihallgatott tanuk vallomása alapján a következőket állapította meg:1. A nagyszakácsi, úgynevezett csodálatos jelenségek kizárnak minden természetfeletti jelleget. Az állítólagos csodák hire kivétel nélkül hazugságon, vagy csaláson alapszik, amit maguk a fanatikus vezetők is beismertek. A községi biró nem némult meg, siketnémák nem gyógyultak meg, az állítólagos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már junius 21-ike előtt száradóban volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent családról, az oltáriszentségről, szent Józsefről, stb., egészen egyéniek, feltűnően tarka változatúak, ötletszerüek, formailag méltatlanok a legszentebb személyekhez, sőt a kegyeletes érzést élénken sértik. A látomások szokatlanul gyakoriak s ugyanazoknál is túl változatosak, az úgynevezett „látók" teljesen érdemetlenek, sőt igen sokan határozottan méltatlanok ily látomásokhoz. A látomások folyamán a látókban többnyire egyházellenes érzület fejlődik ki, látomásaikhoz minden józan belátást kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleléseiket az illetékes egyházi körök elbírálása alól féltékenyen kivonják; minden köteles alázatosság híjján kérkednek és a látomásokat feltűnően hajhásszák. A tömeges látogatók látomásaik folytán vallási kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A megjelenésekkel kspcsolatosan nap-nap után súlyos erkölcsellenes üzelmek léptek fel. Mind-e megállapított körülményekből folyik, hogy e látomásokban nem az isteni kegyelem megnyilvánulásai vannak, hanem az emberi képzelődésnek, vagy sajnálatos káprázatai, vagy kiszámított csalás. 2. Ily káprázatok előidézésére kiválóan alkalmasak a sátor scénikus berendezése, az ottani szük helyre szorított emberek zsúfoltsága, a látóérzékek mesterséges fárasztása hosszabb időn át, a napba, holdba való nézetés, hiányos étkezés, nyári hőség, a hosszú úttól való kimerültség, a várakozástól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnésre való törekvés, az ájultak többjének korábbi szervi hajlamossága s a náluk orvosilag megállapított idegbajok. Mindezek a körülmények természetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi jelenségek szokatlan, beteges tüneteit. 3. Mindezek alapján a bizottság kötelességszerűen felhívja a katholikus közönséget, hogy a nagyszakácsi jelenéseknek hitelt ne adjon, azok hirét ne terjessze és a jelenések helyét ne látogassa. Kaposvár, 1925 augusztus 24. Dr. Hoss József apátplébános, a bizottság elnöke. Dr. Császik István Dr. Siposs György Dr. Vegela Lajos Dr. Stephaits Pál bizottsági tagok. N ői, leányka, gyermekfelöltő, köpeny, kosztüm, öltöny és télikabát szövetek, békebeli választékban és minőségekben megérkeztek. Dús raktár elsőrendű lendamas-tárukban és egyéb kelengyecikkekben i