Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-01-19 / 3. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra 1Í200 korona. Egyes szám ára 500 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Átsiklottak rajta, mintha bennün­ket nem is érdekelne közelebbről, szá­razon regisztrálták, mint a legközömbö­sebb külpolitikai hirt, hogy Olaszország politikai és gazdasági szerződést kötött Szerbiával s hogy esetleg ezt katonai konvenció is fogja követni. Mintha csak valami Óceánon túli exotikus tartomány szövetségi ügyéről volna szó, oly angyali nonsalansszal minden legkisebb megjegy­zés nélkül 'közölte a sajtó azt a hirt, amely pedig — legalább külszin szerint — közvetlen közelünkben levő egyetlen lehetséges szövetségestársunk ellenkező tájakra való elvitoriázását jelentette. Ki lesz velünk, ha már az olasz is ellenünk? Mert ha a szerbbel van, kitől az Adria örök problémája miatt — úgy véltük — a legnagyobb ellentét választotta el, ak­kor nem lehet velünk s aki nincs ve­lünk, az — miként számos példa mu­tatta — ellenünk van. Ki marad nekünk ezek után, mely égtáj felé vessük tekinte­tünket? A lengyelről szoktunk beszélni, de az oly gyöngén áll a maga lábán s az a halálos gyűlölet, mely a német ellen vezeti, a szoros együttműködés lehetősé­gét csökkenti. A nagy és hatalmas Anglia maradna, de ez nincs a kontinensen s kérdés mi bírhatná rá, hogy ide újból fegyveresen ellátogasson. Kétségbe kel­lene esnünk ilyen körülmények között, ha nem éltük volna meg 1914, 1915 és 1916-ot. 1914-et, amikor az európai béke u. n. legbiztosabb támasza: a hármas szövetség csődöt mondott, 1915-öt, amikor az olasz legnagyobb szorult­ságában megtámadta az iménti szövet­ségest, Ausztriát s végül 1916 ot, ami­kor a hozzánk katonai konvencióval le­kötött oláh is célirányosnak látta úgy eljárni, mintha mással lett volna katonai szövetségben és nem velünk. Szomorú, hogy amit a közönséges életben úgy hivnak, hogy csalás és hitszegés, az szá­munkra az egyetlen reménysugár ebben a csúf éjszakában. Vigasztaló mozzanat­ként csupán egyetlenegy kínálkozik, hogy a csalást most sem mi fogjuk elkövetni, mivelhogy ennél, köznapi nyelven szólva, bután becsületesebbek voltunk, vagyunk és maradunk. Többet kértek s mint annyi más esetben, lényegesen kevesebbet kaptak a tisztviselők beszerzési segély cimén. Ez a testület, amely páratlan heroizmussal hordozza a háborús összeomlás legsú­lyosabb nyomorúságát, tudomásul veszi a hivatalos nyilatkozatot, hogy a kor­mány ezúttal is elment mai teherbíró képessége legszélsőbb határáig és húzza tovább a maga igáját. Csak egybe nem tud belenyugodni a tisztviselői rend. Egybe, amin egy kis jóakarattal igazán lehetett volna már változtatni, hogy az ő pár koronás (a tisztviselők zöménél átlag nem több, mint 100.000 K-t tesz ki az az összeg, amihez most a januári rendes illetményükön felül hozzájutnak) külön segélyüket ne a különböző időpontokban élvezett fizetések százalékaival fejezzék ki, mert „juliusi fizetés 100°/«-a" s ha­sonló meghatározások ok nélkül meg­vadítják ellenük azokat akik egyébként abba belenyugodni tudnának, ha őszintén megmondanák, hogy nincs többről szó, mint a fenijélzett igazári csekély 100.000 K-ról. Csak gondoljuk meg: ebből ma már egy pár cipőt sem lehet csináltatni s hány olyan család van, ahol egyidejű­leg tán 3 pár újra is szükség volna! De jól van, talpaltassunk meg helyette 2-őt, csak azokat a horribilis (juliusi fizetéshez mért) százalékszámokat ne dobják ki a világba. A tisztviselői rend — legalább né­zetünk szerint — nem óhajtja ugyan, hogy sajnálkozzanak rajta, de hogy viszont ok nélkül irigyeljék, ezt a büntetést igazán nem érdemelte meg. Irgahnasrendi kórházunk. Városunk irgalmasrendi kórháza minden esztendőben nyomtatásban ki szokta adni a maga betegforgalmi statisztikáját. Ha a múlt­ban is kétségbevonhatlan értéke és jelentősége volt e statisztikának, kétszeres fontossággal bír az a jelen időben, amikor egyrészt a kórház a fejlődés útján hatalmas lépéssel megy előre s orvosi kara igazán számottevő eredményeket ért el, másrészt pedig a város hatósága akciót indított a kórház sürgős hiányainak pótlására. Mi sem támogathatná jobban ez akciót, mint éppen e statisztika adatai. A kórházban az elmúlt év folyamán 60 ágyon 883 beteget ápoltak és 19.957 ápolási napot értek el. Átlagos napi létszám 54 6 volt, ami 91%-°s kihasználást jelent. Az ápoltak közül gyógyultan eltávozott 657 (74'6 0/o), ja­vultan 86 (97%), gyógyulatlanul pedig 33 (37%). A meghaltak száma 44 (4-9%) volt. A legmagasabb beteglétszám november 4-én 72, a legalacsonyabb július 16-án 38 volt. A betegek nem szerint következőképen oszlottak meg: 460 férfi (52%), 423 nő (48%). Helybeli lakos volt 475 (53*8%), pápai járás­beli 214 (24 2%), más, veszprémmegyei járás­ból 112 (12-7%), más megyei 82 (9*3%). Vallásra nézve: róm. kath. 633, ref. 111, ev. 92, izr. 40. Belbeteg volt 240, ebből elhalt 28 (11'6%), sebészeti 426, ebből haláleset 9 (21%), nő­gyógyászati és szülészeti 108, bőr- és nemi­beteg 91, szembeteg 18. A belbetegek közül hevenymegbetegedés­ben szenvedett 130 (54-1%), idült 103 (42-5%), tüdőgümőkóros 14 (3'4%). Elmebeteg 7, heveny fertőző 18 ápoltatott. A 426 sebészi beteg közül operáltatott 359. Ezek közül a legnagyobb számmal a hasi műtétek 82 (23-4%), sérv 48 (13-3%), csont­műtétek 42 (11'7%) szerepeltek. Rákot 27 eset­ben (7'5%), gümőkóros elváltozást 44 esetben (12-3%) műtötték. Sürgősen 36 esetben (10%) kellett operálni. 25 esetben vakbélgyulladás, 4 bélcsavarodás, 2 esetben méhenkivüli ter­hesség miatt. Szülés volt 25, az újszülöttek közül 13 fiú, 12 leány. A szemészi megbetegedések a külső szem betegségei voitak. A bőrbetegek nagyrészét a nemi betegek teszik: 84 közül 54 (64 5%). A bejáró betegek száma az év folyamán 6202 volt, mely a következőkép oszlott meg: belgyógyászati 1090, sebészeti 1672, nőgyógyá­szati 545, szemészeti 109, fülgyógyászati 169, bőr- és nemibetegek 654, foghúzás pedig 1963. Az ambulancián 129 műtétet végeztek. Aki figyelemmel olvasta végig ez adato­kat, nem zárkózhatik el annak megállapítása elől, hogy kórházunk közismert felszerelési hiányai mellett fényes sikerrel tett eleget a maga hivatásának. Lett légyen városi vagy vidéki, bármely rendű, rangú vagy felekezetű, igazi emberszeretettel fogadta szerény falai közé s iparkodott egészségét visszaadni, életét meg­menteni. Tovább megyünk. A kimutatás adatai szerint kórházunk működése nagy és jól fel­szerelt kórházak működésével tart lépést és annak ellenére, hogy igen sok esetben a vidék­ről került elhanyagolt esetet kell gyógykezelésbe vennie, gyógyeredményei a legjobbak közé sorolandók. Kell-e mondanunk ezek után, hogy a város és nagy környék betegeinek érdekében, az igazi humanizmus nevében teljes mértékben méltó irgalmtsrendi kórházunk arra, hogy a társada­lom a lehető legnagyobb mérvű áldozatkész, . hathatós és gyors támogatásban részesítse. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István püspök hivatalos egyházi és iskolai ügyekben a mai napon városunkba érkezik. — A Kaszinó közgyűlése. A pápai úri Kaszinó f. hó 20-án (vasárnap) d. u. 3 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorral: 1923-as zárószámadás és 1924-es költségvetés tárgyalása, tisztikar éa választmány újjáalakítása, alapszabályok módo­sítása. — Ref. főgimnáziumunk köréből. Dr. Kövendi Dénes helyettes tanárt a kunszent­miklósi ref. főgimnáziumba rendes tanárnak választatván meg, az egyházkerület vezetősége helyettes tanárul dr. Földy József Erdélyből menekült tanárt alkalmazta, aki állását már el is foglalta. — Házhelyek kijelölése. A földbirtok­rendezéssel kapcsolatos házhelyek kijelölése dolgában a veszprémi törvényszék delegáltja a mult héten városunkban járt s az illetékes "ha­tóságokkal érintkezett. Február 10-én jön újból Pápára, amikor aztán az egyes igénylések ki­elégítést nyernek. Nem kételkedünk benne, hogy a felosztásra kerülő ligeti telkek kijelölésénél a városi hatóság a városrendezési szempontokat érvényesíteni fogja. — Új lakbérrendelet. A hivatalos lap e hó 16-iki számában közli a tisztviselők feb­ruár negyedévi lakbérét megállapító miniszter­elnökségi rendeletet. A IV. lakáspénzosztályhoz tartozó helyeken, így Pápán is az évi lakbér összege a következő: V. f. o. (legfeljebb két családtaggal) 425.600, (3 vagy több családtag­gal) 470.400, VI. f. o. 380.800 és 425.600, VII. f. o. 313.600 és 358.400, VIII. f. o. 246.400 és 291.200, IX. f. o. 179.200 és 224.000, X. f. o. 156.800 és 201.000, XI. f. o. 134.400 és 179.200, kezelőknél 116.480 és 134.400, altisz­teknél 116.480 és 134.400, II. o. altiszteknél 89.600 és 98.560, napidíjasoknál 80.640 és 89.600.

Next

/
Thumbnails
Contents