Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-05-03 / 18. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra ÖOOO korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR, KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK Nemzeti erőnk, melyben mi — legyen bár politikai, gazdasági vagy ka­tonai téren róla szó — mindig fanatikus hittel hittünk és ezt a hitünket a leg­gyászosabb helyzetében is nem szűnő k-ötelességérzettel hirdettük, hatalmas mé­retekben bontakozik ki a Magyar Nem­zeti Bank részvényjegyzéseivel kapcso­latban. Mindössze 10 nap áll a jegyzés céljára rendelkezésre. Április 28-án kez­dődött és május 7-én déli 12 órakor letelik. És bár az idő aránylag rövid, bár az ádázul dúló nyomdászharc miatt a közönség hírszolgáltatással igazán gyé­ren van ellátva, biztatást, lelkesítést alig kaphat, mégis oly hatalmas lendülettel indult meg országunk újból való gazda­sági megfundálásának munkája, hogy ez nemcsak a momentán siker teljes bizto­sítékának látszik, de ragyogó remény­sugárként világít be egész nemzeti létünk jövőjének ködébe. Ma már — pár nap­pal a jegyzés mégnyitása után — tud­juk, hogy az a harmincmillió aranyko­rona, ami a bank létesítéséhez szüksé­ges, együtt lesz. Együtt lesz nemcsak a nagyok, de a kisebbek jegyzéséből is. Sőt e tekintetben rigorózus intézkedések történtek. Túljegyzés esetén, amire hatá­rozott kilátás van, azok nagyobb figye­'emben részesülnek, kik egy darab téglát segítenek hozni gazdasági hitelünk épüle­téhez, mint akiknek módjukban áll meg­rakott szekérrel beállítani az építkezők sorába. Nemcsak azért történik ez, mert az intenció valóban az, hogy a magyar nép bankjegyének háza a magyar népé legyen, de azért is, mert a biztos befek­tetés lehetőségét erkölcsi kötelesség leg­főkép azoknak biztosítani, akiknek keve­sebbjük, tehát több félteni valójuk van. Nem múlik el e most megkezdődött hó­nap és állni fog a Magyar Nemzeti Bank s mi még az eddiginél is bizóbb remény­nyel fogjuk várni, amikor nemzeti erőnk más — bármely téren hasonló nagyság­ban megnyilatkozik. Hiába volt s hiába lenne egy világ összeesküvése — nem vész el a magyar! ALTESSE A LEGJOBB SZIVARKAPAPIR. A Pápa? Hiríap előfizetési ára május hónapra . . 6000 K. Egyes szám ára .... 2000 K. Városi közgyűlés. — 1924 április 26. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 26-án dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésé­vel rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt a szokottnál nagyobb érdeklődés mutat­kozott. 50-nél több városatya gyűlt össze, akik azonban az elébük terjesztett ügyeket legtöbb­ször vita nélkül az előkészítő-bizottságok javas­latainak megfelelőleg intézték el. Napirend előtt az elnöklő polgármester mély meghatottsággal emlékezett meg Mészáros Károly nyug. polgármester elhunytáról s a temetése alkalmával tett intézkedésekről. Utób­biakat helyesléssel vették tudomásul és az Istenben boldogult polgármesternek a város körül szerzett rendkívüli nagy érdemeit jegyző­könyvbe iktatták, gyászoló özvegyének a kép­viselőtestület részvétét fejezte ki. Következett a napirend, melynek során a túlóradíjazásra nézve az állami rendeletnek megfelelőleg intézkedtek. Elfogadták a gyáin­pénztár múlt évi zárószámadását. A nyugdíj­választmány tagjaiul megválasztották: Giczi Gábort, Hajnóczky Bélát, dr. Kende Ádámot, dr. Kőrös Endrét, dr. Molnár Imrét és Molnár Istvánt. A fogyasztási adóhivatal alkalmazottait felvették a rendes városi tisztviselők sorába. Elfogadták az állandó választmány abbeli javas­latát, hogy az Erzsébet-liget létesítője nevéről, Mészáros Károly-ligetnek neveztessék el, elren­delvén egyúttal, hogy a liget városi és vasúti bejáratánál a következő feliratú táblák helyez­tessenek el: IV. ker. Erzsébet-város — Mészáros Károly-liget. Néhai Mészáros Károly polgár­mester és Brenner Ferenc fogy. adóhivatali ellenőr temetkezési költségeinek költségét a v. pénztárból kiutalták. Megengedték, hogy Szűcs Gyula v. közgyám a P. Takarékpénztárnál igazgató-tanácsi tagságot tölthessen be. Özv. Klára Sándorné és Bartalos János kegydíját havi ICO— 1C0.000 K-ra emelték fel. A következő pontot Csoknyay Károly fő­jegyző elnöklésével tárgyalták. A vármegye törvényhatósági bizottsága feloldta a képviselő­testület azon határozatát, mellyel a polgármes­ternek havi 2 q reprezentációs díjat szavazott meg s a minisztérium a várost, úgy a város, mint a polgármester érdekeit figyelembe vevő, újabb határozat hozatalára utasította. Arra való tekintettel, hogy más városok hasonló, sőt ennél nagyobb tiszteletdíjakat is megállapítottak pol­gármesterüknek, dr. Fehér Dezső pártoló fel­szólalása után a közgyűlés egyhangúlag meg­újította előbbi határozatát. A kéményseprési díjakat a vármegyei határozatnak megfelelőleg felemelték. Egy föld­szintes kémény söprési díja ezentúl 2000 K. Czifra József építész kérte, hogy a Kisfaludy­utcai szemétlerakodó helyet tulajdonául enged­jék át a terület feltöltése és egy vasbetonhid építése ellenében. A közgyűlés dr. Fehér Dezső felszólalása után a kérést elutasította s elhatá­rozta, hogy a területet — hogy az esetleg gyárfejlesztési célra alkalmas legyen — a villanytelepről kikerülő salakkal maga tölteti fel. A helybeli Omke kérésére kimondták, hogy az utcai piaci árusítást rőfös- és hasonló cik­kekre csak heti- és országos vásárnapokon s csak d. u. 2-ig engedik meg. A város régebbi törlesztéses kölcsöneit felmondták ; amely pénz­intézet a felmondást nem fogadja el, annák részére a tartozást birói letétbe helyezik. Bemutatásra került a Kálvária-út melletti közkórházi telek felhasználására vonatkozólag Esterházy Móric gróf, mint kiskorú Esterházy Tamás gróf gyámja által készített új alapító­levél. Ebben a város kívánságai honorálva van­nak s az az újítás foglaltatik, hogy a grófi család fenntartott útja az Esterházy-úti villasor kertjei végén vezettetik el, miáltal az ajándé­kozott telek jobban lesz értékesíthető. A köz­gyűlés a grófi családnak köszönetét fejezte ki. Ugyanezen alkalomból a polgármester bejelen­tette, hogy az irgalmas-kórház javára eszközölt társadalmi gyűjtés 50 milliót eredményezett. Külön kiemelte, hogy a Perutz-Testvérek szövőgyár-cég mintegy 100 millió K értékű ágyneműt 30 millióért engedett át. A kórház felszerelését immár teljesen rendbehozták. A városi tanács javaslatára egyhangúlag kimondták, hogy az iparostanonc-iskola kere­tében és annak helyiségében a jövő iskolai évíől nőipariskola állíttassék fel. Ez ügyhöz az ipartestületi elnök megbízásából Böhm Samu szólt hozzá, tudatván, hogy az ipartestület melegen óhajtja a nőipariskola felállítását. A tanács javasolta, hogy állami polgári fiúiskola felállítását kérjék a kormánytól. Dr. Fehér Dezső ezt ellenzi, mert a városnak elég közép­fokú fiúiskolája van s számolni kell azzal is, hogy az elemi iskolák nyolc osztályúvá fejlesz­tetnek. A javaslatot a közgyűlés szintén egy­hangúlag elvetette. Ugyanezen sors érte a tanács abbeli javaslatát, melyet egyébként a pénzügyi bizottság és állandó választmány sem pártolt, hogy Horváth István tanárnak, ha létesíteni szándékolt magánpolgári fiúiskolájának helyi­séget tud biztosítani, két terem fűtési költsége egy évre adassék meg. A napirend utolsó pontjaként a tisztviselő­kertvárosnak a telkek utcarendezési felosztására vonatkozó abbeli kérelmét, hogy a villaszerűén építendő házaknál a telkek mélységének meg­rövidítésével szélesebb utcai frontot kapjanak, ami szépészeti szempontból feltétlenül helye­sebb, teljesítette a képviselőtestület. Még több lényegtelen tárgy elintézése után a közgyűlés délután 5 órakor véget ért. Stern József rt. Budapest Calvfii-tér 1 Alapíttatott 1860. évben Kizárólag elsőrendű minő­ségben a legelő­nyösebb árakon

Next

/
Thumbnails
Contents