Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-04-26 / 17. szám

PÁPAI RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra 6000 koron». Egyes szám ára 1500 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szebb jövő zálogának nevezte a miniszterelnök az ellenzéknek azt a magatartását, amely a szanálási vita legutolsó fázisánál megnyilvánult. Az ország közvéleménye, amily megnyugvással figyelte az ellenzék megértő magataiiását^a külföldi kölcsönakció első fázisaiban, ép oly aggodalommal látta a végső kibontakozás idején, hogy az ellenzék gyakran kicsinyes szempontok szerint Ítélte meg a kérdést. Az utolsó pillanatban azonban magára eszmélt s elmondhatjuk, hogy nemcsak a Ház többsége, hanem az ellenzék nagy része is elismerésre méltó magatartást tanúsított. Ha ez az álláspont maradandó lesz, valóban zálogakép tekinthetjük az eljövendő szebb jövőnek. A javaslatok törvényerőre emelkedése biztosítja a további lépések számára azt az elmaradhatatlan törvényszerű feltételt, amelynek nyomában most már gyakorlati * utakon is megindulhatunk. Nagyon fontos volt, hogy a szanálási javaslatok még húsvét előtt törvényre emelkedjenek, mert, ha a külföld részéről nem is nyilvánult meg az az óhaj, hogy az feltétlen bekövetkezzék, mégis a kormány számára s egyben bizalom szempontjából a nemzet részére is határozott erkölcsi tőkét jelent, mert látható dokumentummá vált, hogy a magyar nemzet mindent elkövet, saját sorsának jobbrafordítása érdekében. Ez — mint az érkezett külföldi lapokból látható — nagyon jó benyomást keltett a külföldön, mert az idei húsvét fordulópontot jelent a magyar történelemben: olyan kedvező atmoszférának kezdetét, amely nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag is előnyünkre fog válni, mert a higgadtabb termelő munka folyama a belső békét is megfogja tudni teremteni. Még nagyon sok feladat megoldása vár reánk, amíg az ország a háború okozta gazdasági vész sebeit csak félig-meddig is kiheveri, de megnyugvással figyelheti a közvélemény, hogy azok, akiket a sors irányító pozíciókba helyezett, nem fukarkodnak munkaképességükkel s a rájuk váró feladatokat meg fogják oldani. ABADIE valódi francia szivarka-hüvely Magyar Nemzeti Bank. Elvitathatatlan tény, hogy az állami lét önállóságának egyik legfőbb, mondhatni elengedhetlen kritériuma az az intézmény, melyről a nemzetgyűlés közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt törvényt alkotott: a Semzeti Bank. Ennek megvalósulását mindenkinek örömmel kell üdvözölnie, aki szilárd alapokon kivánja látni gazdasági berendezkedésünket, aki nem akarja, hogy a korona értékének állandó ingadozása között esak a konjunkturális üzleti haszon szaporodjék és milliók szenvedjenek addig, míg pár ezren a spekuláció ügyes kihasználásával szertelen jólétet élvezheinek. Mit akar a Magyar Nemzeti Bank ? Miért létesül? Ki létesíti? Tatfn közismert kérdésekre adjuk meg e sorokban a feleletet, mégis most, mikor az egész magyar társadalomnak talpra kell állania egyetlen nagy cél érdekében, nem tartjuk szükségtelennek e kérdésekre röviden feleletet adni. A Magyar Nemzeti Bank azt akarja, hogy a fedezetlen pénzjegyek forgalma megszűnjék és a magyar korona szilárd és megingathatlan ércfedezetet nyerjen. Létesül azért, hogy a Jegyintézet a maga bankóprét>ével megszüntesse működését, hogy bizonyságát lássa egész világ a magyar föld, a magyar kereskedelem, a magyar ipar erejének s e bizonyságtétel jobb és boldogabb jövőnek rakja fe alapját. Létesíti pedig a törvényhozás, lesz a magyar államé, édesmindnyájunké, hogy áldás fakadjon belőle e haza minden polgárára. A törvény értelmében a Nemzeti Bank átveszi a forgalomban levő egész pénzjegyállományt és úgy ez, mint az ezután kibocsátandó bankjegyeket arannyal fedezi. Egyelőre 30 millió aranykorona értékű nemes ércfedezetről gondoskodik és kezdetben annyi bankjegyet bocsát ki, amennyit a Bank aranyértéke 20 8/<r

a erejéig fedez. A bank azonban fokozatosan emeli az aranyfedezetet úgy, hogy végül a kibocsátott bankjegyek 33 és */« százaléka lesz aranyfedezettel alátámasztva. Ennyi aranyfedezet pedig a bankjegyek állandó értékben tartására a tapasztalat szerint teljesen elegendő. Méltán várhatjuk tehát tőle, hogy ekképpen a magyar korona stabilizálását valóra váltja és a gazdasági élet kívánatos rendjét helyreállítja. De ha ekkép az üdvös hatásnak édes reményében örömmel üdvözöljük a Magyar Nemzeti Bank felállítását, akkor egyszersmind rá kell mutatnunk arra, hogy az egész magyar társadalomnak talpra kell állania a várt és epedett cél elérése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank aranykoronában jegyzett részvényekből alakul. Egy részvénye 100 aranykoronáról szól, de jegyezhető 20 aranykoronáról szóló tört részvény is, ami a mai pénz szerint nem jelent félmilliót sem. E részvények a törvénybe iktatott alapszabályok szerint legalább 8, esetleg ennél magasabb évi kamatot is fognak fizetni. Kétségtelen, hogy aki tőkéjét a mai bizonytalanságból kirántani akarja, aki előrelátóan érzi, hogy ami eddig volt, az tovább így nem lehet s a normális viszonyok helyreálltával ennél biztosabb helyre pénzét befektetnie nem lehet, sietni fog nem csupán hazafias kötelességérzetből, de saját érdekéből is a részvényjegyzők sorába beállni. Külön nagy oka van a gazdatársadalomnak arra, hogy egész erélyével a Magyar Nemzeti Bank támogatására siessen. Hisz az új Nemzeti Bank intézkedései értelmében lehetséges lesz hathónapos lejáratú gazdaváltókat leszámíttatni, míg a régi Osztrák Magyar Bank ilyeneket csak háromhavi lejárattal számitolt le, ami a gazda különleges viszonyai mellett a gazdahitel kielégítésére éppeniéggel nem volt elégséges. így hát a Jegybank hitelforrása megnyílik a mezőgazdaság számára is, mely eddig előle majdnem teljesen elzárva volt. Érthető és természetes tehát, ha a kereskedelem és ipar mellett a mezőgazdaság is az ország termő erejének megfelelő mértékben ki akarja részéi venni abból a munkából, mely míg az ország egyetemes gazdasági talpraállítását segíti elő, addig másrészt az egyesnek boldogulását is elősegíti. Bár áldozathozatalra is érdemes volna, nem áldozatot hoz az, aki a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzői közé áll, hanem hazafias kötelességteljesítésével magának és gyermekeinek is gyümölcsöző tőkét biztosít. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Dr. Antony Béla, Esztergom város polgármestere, a múlt hét végén két napon át városunkban tartózkodott és közintézményeinket, valamint a városi adminisztrációt tanulmányozta. — Bizalom a kormánynak. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én dr. Magyar Károly főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya a nemzetgyűlésre beterjesztett pénzügyi javaslatokkal szemben való állásfoglalás volt. A törvényhatósági bizottság Holitscher Károly nagyhatású felszólalása után egyhangúlag bizalmat szavazott a kormánynak. — Eljegyzés. Őszinte örömmel vettük a kedves hírt, hogy Rabb István, a helybeli református főgimnázium kiváló tanára eljegyezte Jilek Irénke úrhölgyet, Jilek Ferenc ref. elemi iskolai igazgató, a Hitelszövetkezet elnökének leányát. — Az áramdíj. A villamostelep felügyelőbizottsága a villanyáram díját a széndrágulásra való tekintettel 700 K-róI 800 K-ra emelte fel. Kedvezményt a városi tisztviselőkön s a tanintézeteken kivül senki nem kap. — Elhunyt műszaki tanácsos. Igaz részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Vidos Simon nyug. műszaki tanácsos f. hó 22-én Budapesten, hol a bajára gyógyulást keresett, 50 éves korában elhunyt. A megboldogult, aki városunk úri társadalmának köztisztelt tagja volt, évek hosszú s«rán át a helybeli felmérési felügyelőségnél teljesített kiváló eredményű szolgálatot, majd nyugalomba vonulván, magánmérnöki gyakorlatot folytatott. Felesége és három gyermeke siratja. Béke hamvairaj Stern József Budapest Calvin-tér 1 rt. Kizárólag elsőrendű minőségben a legelőnyösebb árakon Alapíttatott 1860. évben