Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-04-19 / 16. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra ÖOOO korona. Egyes szám ára 1500 korona. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Hittel kell megülnünk minden ün­nepet. A lélek belsőséges, mély, áhítatos meggyőződése nélkül nincs semmi ér­telme annak, hogy forma szerint, a vi­lág kedvéért, szemre lássanak bennünket ünnepelni. Nagyobb hit, erősebb meg­győződés, rendíthetetlenebb, komolyabb erő pedig soha nem deríthet fényt lel­künk borujára, mint amikor az érettünk és bűneinkért keresztre Feszítettnek, a mi élő hitünknek örök épségben megtartá­sára harmad napra Feltámadottnak ün­nepe közeleg felénk. Halhatatlan szim­bólum ez az ünnep, a jogtalanul letip­rottak, ártatlanul leigázva tartottak hal­hatatlan szimbóluma. Ilyen értelemben Krisztus sorsa példázza a magyar nem­zetét, ezért lett számunkra a húsvét igazi nemzeti ünnepünkké. El kell tűnnie e napon minden kishitüségnek,- el minden gyászos sejtelemnek, melyet a múló idő suhanó szárnyai porként raknak le lel­künk felületére, tisztának, üdének kell ismét a léleknek lennie, s oly bízón, mint a gyermek bizik szülejében, ki meg­fogva kis kacsóját, vezeti tapogó lépésű első útján, kell hinnünk megváltattatásunk és megszabádíttatásunk biztos elközelíté­sében. Hogy mikor lesz ez a megválta­tás, ne kérdje ajakunk. Nemzeti nagy­péntekünk és nemzeti husvétunk közé im­már öt esztendőnél hosszabb idő ékelő­dött be. Sokan, akik szintén hittek, azóta sírba hanyatlottak. De nem érezték ma­gukat azért csalódottaknak, vitték a hitet magukkal a sírba, s áthagyták szent örök­ségül azoknak, kik megmaradtak. A meg­maradtak boldogabbak, s mindaddig bol­dogok is lesznek, míg épségben marad meg hitük: az eszme feltámadásába, az igazság diadalába, a halott Magyarország feltámadásába vetett — ostor és gúny záporában is-— törhetlenül erős és igaz hitük! Kettőre volt jó (mivel tudvalevőleg minden rosszból jó is szokott sarjadni) az a könnyelmű munkabeszüntetés s az ezt követő munkáskizárás, melyekből fo­lyólag a fővárosi sajtó 90°/o-a több mint egy hétig nem jelenhetett meg. Ez a kettő pedig a következő: Elsősorban bi~ zonyságáúl szolgált annak, hogy a közön­séget egy percre nem hagyta el bizton­ságának érzete. Senki nem félt tőle, hogy ennek a sztrájknak messzebbmenő kö­vetkezményei lehetnek, egy pillanatra nem jutott senkinek eszébe, hogy mi lenne akkor, ha a szedők példája nagyobb munkástömegeket hozna mozgásba s a gazdasági élet más kereteire is átcsap­nának az oktalanul felgyújtott tűznek lángjai. Mindenki nyugodt volt, biztosan hajtotta pihenőre minden polgár a fejét abban a meggyőződésben, amit Schiller így fejezett ki: „Denn das Auge des Gesetzes wacht", A jogbizonytalanság­nak, a felelőtlenségnek kora régen lejárt — így gondolkozott mindenki —, itt úrrá a mób többé nem lehet, a rend keretei között el fogják intézni a maguk dolgát munkások és munkaadók, amint az végül valóban meg is történt. A má­sik, amire jó volt ez az önkéntelen né­maság, mely a fővárosi sajtót meg­feküdte, az a következő: a harc az er­kölcsi igazság diadalával fejeződött be. Az erkölcsi igazság kétségtelenül azok oldalán állott, akik a megkötött szerző­dés szentségéhez ragaszkodtak. Ez a szerződés természetesen nem olyan, amin változtatni nem lehetne. De egyoldalu­lag, terror útján semmi szin alatt sem. Arról sem vitázunk, hogy biztosította-e a megélhetést az a bér, ami a sztrájk kitörésének 'pillanatában a szedőket meg­illette. Sokan vannak, akik a nyomdászok bérét általában magasnak találják. Optikai csalódás! Aránylag kétségtelenül különb a jövedelmük, mint egész sereg munkás­kategóriának, tovább megyek, mint az alsóbb tisztviselői kategóriának is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nekik van sok, hanem azt, hogy másoknak van kevesebb, némelyeknek pláne sokkal ke­vesebb, mint ami megilletné őket. Még azt sem jelenti ez, hogy a drágaság növe­kedésével ne akarhassanak többet, mint ami van, de akarniok csak azok között a keretek között szabad, amit ők maguk is mindaddig, mig balgán ki nem rob­bantak, jóknak és helyeseknek találtak. Ebben a bérharcban tényleg az igazság győzött s lehet az egésznek az áldásos hatása, hogy más szakma keretében is törekedni fognak munkaadók és mun­kások egyaránt oly megállapodásokra, melyek erkölcsi ereje — mint a példa mutatja — kibírja az időleges megráz­kódtatást is. T. előfizetőinknek és olvasóink­nak boldog húsvéti ünnepeket kí­vánunk ! ÚJDONSÁGOK. — Húsvéti istenitiszteletek. A róm. kath. templomban húsvét ünnepén a szentmisét Gerstner Ignác apátplébános mondja, ugyan­csak ő tartja a szentbeszédet is. Ünnep más­napján misézni Gerstner Ignác apát, prédikálni Miklós József káplán fog, — A ref. templom­ban mindkét nap délelőttjén Kis József esperes, a délutánokon Mészáros Sándor ünnepi legátus végzi az istenitiszteletet. — Az ev. templomban ünnep első napján Fadgyas Aladár vallástanár, másnapján Gaál József káplán prédikál. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Veszprém-vármegye törvényhatósági bizottsága f. évi április hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya: Több megye­bizottsági tag indítványa folytán állásfoglalás a kormány szanálási programja mellett és a vármegye hazafias aggodalmának kifejezése e nagyfontosságú kérdésben a nemzetgyűlésen elhangzott egyes ellenzéki felszólalásokkal szem­ben, mely felszólalások az ország egyetemes érdekének szem elől tévesztésére engednek kö­vetkeztetni. — Theologiai tanárok konferenciája. Az ország három református theologiai akadé­miájának, valamint a debreczeni egyetem hit­tani fakultásának professzorai f. hó 14. és 15. napjain városunkban konferenciára jöttek Össze. Jelen voltak Budapestről: dr. Kovács J. István, Bilkei Papp István és dr. Pruzsinszky Pál, Debreczenből Csikesz Sándor, dr. Erdős Károly, dr. Vargha Zsigmond, Sárospatakról dr. Rátz Lajos, Harsányi István és Marton Sándor, to­vábbá a helybeli tanárikar összes tagjai. A tanácskozásokban, melyek dr. Vass Vince pápai theol. akadémiai igazgató elnöklésével folytak le, megvitatásra került az új theologiai tanterv, továbbá pedagógiai és rendtartási ügyek, vala­mint a tanárok egységes illetményrendezésé­nek kérdése. A tudós professzorok igen jól érezték magukat városunkban, honnan kedden este utaztak el. — Halálozás. Igaz részvéttel közöljük a szomorú hirt, hogy ifj. Kunt Mihály építőmes­ter, a helybeli Kunt Testvérek építőmesterek cég beltagja, e hó 14-én hosszú szenvedés után 33 éves korában elhunyt. A boldogult kiválóan képzett szakember volt, aki megsze­rezvén az építőmesteri oklevelet, több éven át dolgozott Sopron város mérnöki hivatalában, s mint tervező és rajzoló több középület eme­lésénél hozzájárult e város szépítéséhez. Négy esztendővel ezelőtt társul belépett édes apja és testvérei építési vállalatába, hol mindmostanig az építőművészet iránti igaz lelkesedéssel se­rényen munkálkodott. Korai halála osztatlan részvétet keltett az egész városban, hol a te­hetséges építőmester sok tisztelőt szerzett ma­gának. Temetése szerdán délután ment végbe impozáns részvét , mellett. Ravatalánál gyászba­borult hitvesén szül. Seybold Márián, kis gyer­mekén és megtört édes apján kivül ott zokog­tak jó testvérei: János, Anna, Gyula, László, Margit, István és József. Áldás emlékére 1 Stern József rt. Rudapest Calvigi»tér 1 Alapíttatott 1860. évben Kizárólag elsőrendű minő­ségben a legelő­nyösebb árakon

Next

/
Thumbnails
Contents