Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-04-12 / 15. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra BOOO ltoro Egyes szám ára 1500 korona. * P Laptuiajdonos főszerkesztő: SvKÖRÖS ENDRE. Mowmmw Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A vitába, mely a szanálási javas

5 latok körül megindult s melynek terén ismét fegyvertársak lettek mindazok, akik nemzetünk érdekében már többször oly kiváló sikerrel összeszövetkeztek, így legutóbb 1917-ben is, amikor Tisza elgáncsolásával a régi monarchiát az egyetlen élő energiaforrástól megfosztották, a vitába, hol szociálisták és fajvédők indultak egyesült rohamra, beleszólt a régen hallgató Andrássy Gyula gróf is. Az időpontot valóban elsőrendűen választotta meg. Ití van, itt az a perc, amelyben ismét legtöbb hasznára lehet az országnak, akár csak akkor, mikor a legválságosabb pillanatban cserben hagyta — nagyapja emléke meggúnyolásakép! — a német szövetségest. Lehet ugyan, hogy most ezt akarja expiálni, mikor azt mondja: nem való ellenségeinktől segítséget elfogadni. Valószínűleg úgy képzeli, hogy Németországhoz fordulhatnánk pár ezer trillió márka kölcsönért. Mondott ő még ezenkívül sok egyebet is, lényének megfelelőleg persze csupa negatívumot. Az egyetlen pozitívummal, hogy hogyan lehetne máskép szanálni az ország gazdasági bajait, ha nem e kölcsön útján, azt bölcs mérséklettel saját titkának tartotta meg. Hogy aztán az egyik legfontosabbat elhallgatta, aminek számbavétele nélkül egyáltalán nem lehet igazságosan Ítélni ez ügyben, azt a régi időkből ismervén egyéni szokásait, a világ legtermészetesebb dolgának tarthatjuk. Mikor arról beszélt, hogy két év előtt saját erőnkből is talpra állhattunk volna, akkor persze a talpraállás föltételeibe belekombinálta a jóvátételi kötelezettségek alól való felmentetésünket. Igen ám, de erről még két év előtt szó sem lehetett volna. A jóvátételi kötelezettségek alól való mentesíttetésünk kizárólag annak a szivós energiával és nagy tudással folytatott diplomáciai munkának eredménye, amit Bethlen István végzett külföldön a kölcsönüggyel kapcsolatban. E kettő elválaszthatlan egymástól és valami jót csak így remélhetünk tőlük. És mi remélünk, remélünk legalább annyit, hogy szabad lélekzethez jutunk, hogy nem nyűgözvén a gazdasági nyomorúság, körülnézhetünk egy kissé bátrabban a világban: mit kéne tennünk végre, hogy így csonkán és bénán örökre ne maradjunk! PERZSATIN szőnyegek részletre Budapest, Király-utca 13. II. udvar. TAV8ZKY FÜLÖP. «ő * T k ftj

^yőipariskola. Magyarországon kevés város dicsekedhetik olyan kultúrintézményekkel, amilyenekkel városunk. Az előttünk lezajlott háború és az utána következő idők, mindenütt előtérbe helyezték az iskolák gyakorlatiasabb^ tételét és a gazdasági irányú iskolák felállítását. Különösen nagy szüksége van erre a mi szegény letiport hazánknak, — ahol bizony sajnos a legtöbb iskola nem az életnek nevelt —, hogy ismét talpra állhasson. Hála Istennek, már nálunk is elérkezett az az idő, hogy mindenki belátja, mily szükséges az ifjú lelkeket a gazdasági irányú pályákra terelni. Ma már a középosztály sem tekinti gyermekei számára egyedül boldogító pályának a hivatalnoki pályát, hanem, ha módjában van, szívesen adja oly iskolába, mely gyakorlati irányánál fogva az életre nevel. Városunk ebben is szerencsésnek mondható, mert már van egy gazdasági iskolája. A háború sok férfi-életet kívánt, amit bizony legjobban a leányok éreznek meg, mert hiszen nagyon alászállt a férjhezmenés lehetősége. Szegény leány manapság, legyen egyébként bármily kiváió tulajdonságokkal felruházva, csak a legritkább esetben tud férjhezmenni. Mit csináljon tehát az ilyen leány ? Önérzetét sérti az, hogy örökre apjánál éljen, akiről látja, hogy alig-alig tud maga Í3 megélni. Ezek a leányok, akik pedig büszkeségei hazánknak, szívesen dolgoznának. De mit? Hivatalba nem lehet bejutni, mert Csonka-Magyarországon még a férfiak sem tudnak elhelyezkedni. Meg kell tehát leányainknak adni a módot és alkalmat, hogy más irányú kenyérkereseti pályára is kiképeztessenek. Ezt teszi a nőipariskola, melynek növendékei lehetnek mindazok, akik négy polgárit, illetve négy középiskolát végeztek. Ezen iskolának a felállítását városunk ipariskolai Felügyelő Bizottsága lelkes örömmel tette magáévá és ajánlotta megvalósítását a városi tanácsnak, illetve közgyűlésnek. Célja a nőipariskolának, hogy leányainkat a varrás rendszeres tanításával és a hozzá szükséges elméleti oktatással, képzett, ügyes nőiszabokká és divatárusokká nevelje. Hivatása ezen iskolának, hogy tudásra, ízlésre nevelje az iparra készülő női nemzedéket. Ma — amint azt tapasztalatból tudjuk — igen sok esetben nagyon csekély hozzáértéssel készítik egyesek az elvállalt munkákat aránylag olcsóért és mégis drágán. Hiányzik az alapos vezetés, a komoly előkészület. Ez iskolát végzettek azonban megismerve az anyagokat és az azokhoz adható különféle kidolgozást, megtanulják azt, hogy a jó munkát meg kell fizettetni. Ezáltal nem hogy ártanának, hanem egyenesen hasznára lesznek az igazi mestereknek. Hasznos lesz az iskola a mesterekre azért is, mert innen jó segéd-munkaerőket fognak kapni. A leányokra nézve pedig előnyös azért, mert nem kell nekik inasnak beszegődni, ami leginkább visszatartotta a szülőket attól, hogy leányaikat ipari pályára adják. Továbbá a tanítás mindig délelőtt van 8—l-ig. A délutánok szabadok. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy aki nem használja fel kenyérkeresésre, az a saját családi körében is mindenkor érvényesítheti azon tudását, mit ez iskolában szerzett. Az iskola két szakosztállyal nyilna meg és pedig a fehérnemümrás- és felsőruhavarrás szakosztályokkal, mely utóbbin a női kalapkészítés is kötelező. A tanfolyam tartama azoknál, akik fehérnemüvarrásra jelentkeznek, egy év. Azoknál pedig, akik a felsőruhavarrásra jelentkeznek, két év. Ez utóbbi oly végbizonyítványt ad, melynek alapján munkakönyvet válthatnak és egy évi segédi gyakorlat után önállósíthatják magukat. Az itt leirt iskola már gyakorlaíi irányánál fogva olyan, hogy az életre nevel s éppen ezen szempont az, amely több várost arra indított, hogy ilyen iskolát szervezzenek. Debreczenben pedig már a második ilyen iskolát állították fel. Városunk sem zárkózik el a kor kívánalmai elől, s reméljük, megvalósítja ezt az iskolát. Elhelyezése is lehetséges a kimondottan ipariskolai célra épült Anna-téri iskolában. Anyagilag sem terhelné meg a várost, mert a bevételek fedezni fogják a kiadásokat. Az iskola szervezésének megkönnyítése végett kívánatos volna, ha az érdeklődők már most kifejezésre juttatnák az ipariskola igazgatójánál beiratkozási szándékukat. Bodolajr Jenő. ÚJDONSÁGOK. — Postaigazgatói előléptetés. A kereskedelmi m. kir. miniszter Kaiser Vilmos postafőfelügyelőt, a helybeli postahivatal főnökét postaigazgatóvá léptette elő. Ez a kitüntetés vidéki postafőnöknek csak a legritkább esetben jutott osztályrészéül és csak valódi nagy érdemek jutalmául adatik, mint az — harctéren és itthon teljesített szolgálatok elismeréséül — a jelen esetben is történt. — Rendőrségi előléptetések. Múlt heti hírünk kiegészítéséül közöljük, hogy rendőr tisztviselő-karunk még több kiváló tagja részesült előléptetésben. így Popovics Lajos rendőrkapitányt rendőrtanácsossá, Surányi Lajos felügyelőt" főfelügyelővé, Csillag Antal segédfelügyelőt pedig felügyelővé nevezte ki a belügyminiszter. — Kinevezések az állampénztárnál. A pénzügyminiszter a pápai állampénztár több érdemes tisztviselőjét részesítette előléptetésben, így Sebestyén Tivadar, Seyfried Viktor és Strommer Mátyás állampénztári főtanácsosokká; Baló Aladár állampénztári tanácsossá ; Magdics István és Kaufmann József állampénztári főtisztté; Csighy Vince I. oszt. állampénztári tisztté neveztettek ki. — Ugyanezen alkalomból Pelczer Aladár pápai járási számvevő pénzügyi számvizsgálóvá lépett elő, — Báró Podmaniczky Pál előadása. Báró Podmaniczky Pál budapesti evangélikus lelkész vasárnap este előadást tartott az evangélikus templomban finnországi útjáról. A kiváló szónok megragadó képekben rajzolta meg azt az ideális egyházi életet, amely a nagy kulturáju finn nép körében uralkodik. Bámulattal adóztunk az alig több mint 3 millió lelket számláló finn testvéreink által fenntartott szeretetintézményeken s azon a külmissziói munkán, amit a pogány népek s újabban Oroszország evangelizálása érdekében kifejtenek. Boldog ország, amelynek népét úgy áthatotta az igaz vallásosság és Isten- és emberszeretet 1 A remek előadást a templomot zsúfolásig megtöltő sokaság áhítatos figyelemmel hallgatta s hálával adózott érette a fenkölt lelkű előadónak. — Új postatarifa. Szerényen és zajtalanul felemelt posta- és távirótarifa lépett e hó 11-én életbe. Az emelés átlag 50 %-os. Egy levelező-lapot 1000, egy levelet 1500 K-ért szállítanak. A telefondíjakat 16-ától emelik. KÉPKIÁLLÍTÁS a. Dríngler-féle vendéglő külön helyiségében fpflT még néhány napig!