Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-12-27 / 52. szám

1924 december 27

. _ PAPAI HÍRLAP

. ________ _ 3_ ITTJcIjO H (31 1.1 tl c^Z (

a na^őz^é^e^szemboi^. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR MINDENFAJTA CIPŐKBEN! — Jövedelem- és vagyonadó. Pápa város adóhivatala értesíti az adózó közönséget, hogy a pénzügyigazgatóság az 1924. évi jövödelem- és vagyonadó fizetési határidejét olyképen hosszabbította meg, hogy annak első részlete a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül, második részlete 1925 jan. 15 ig, harmadik részlete pedig 1925 márc. 15-ig kamatmentesen fizethető. Az 1925. évi adó ettől függetlenül 1925 febr. 15-ig befizetendő. — Súlyos balesetek. F. hó 9-én d. e. 11 órakor Tapolczafő község melletti mészkőbányában a robbantásra elhelyezett dinamitt nem robbant fel. Berki Sándor 38 éves és Kis Lajos 40 éves kőfejtő munkások a töltést a robbantásra készült lyukból el akarták távolítani, miközben a dinamit felrobbant. Berkinek a balkezefejét szétroncsolta, Kisnek pedig a jobb kezét és a jobb oldali arcát sértette meg súlyosan. A munkások saját felületessége okozta a bajt. x A Pesti Tőzsde szenzációs duplaterjedelmü karácsonyi számot adott ki Bud János pénzügyminiszter, Erney Károly, dr. Éber Antal, dr. Hirsch Albert, Chorin Ferenc, Popovics Sándor, Pásztori Miksa, dr. Klein István, Kádár Gusztáv és egész sereg pénzügyi kiválóság cikkeivel. Az 52 oldal terjedelmű karácsonyi szám rengeteg sok riportot, információt, egész sereg árutőzsdei szenzációt és táblázatokat közöl. A nagy terjedelem dacára a Pesti Tőzsde karácsonyi számának ára változatlanul 5000 K. Előfizetési ára egész évre 250.000 K, félévre 125.000 K, negyedévre 65.000 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Rökk Szilárd utca 9. — Tenyészmén-vizsgólati díjak megállapítása. A ménlóvizsgálati díjul 100 kat. holdon aluli birtokosok ménlovai után 4 arany korona, 100 kat. holdon felüli birtokosok lovai után 10 arany koronában állapították meg. — Január 31-ig lehet jelentkezni a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara április 18 — 27-ig rendezi igen széles keretek között a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A kiállítani szándékozó kül- és belföldi vállalatok részéről olyan nagy érdeklődés mutatkozik már eddig is a Vásár iránt, hogy a Vásár vezetősége szükségesnek látta az Iparcsarnokon kivül még az új Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum egy része, valamint a Korcsolyacsarnok helyiségeinek területeit is a Vásár céljaira igénybevenni. A Vásár külföldi látogatottságát 85 külföldön működő vásári képviselő igyekszik már is biztosítani. A jelentkezések határideje január 31. Érdeklődni lehet az illetékes kereskedelmi- és iparkamarán kivül a Budapesti Kereskedelmiés Iparkamara Nemzetközi Vásár-Osz tályánál (Budapest, V., Szemere-utca 6.). R0SENRERGER HUGÓ mechanikus, villanyszerelő, gép- és mérlegjavító műhely és raktár Pápa, Korvin-utca 4. szám. ===== Telefon: 85. szám. = Felhívom a közönség becses figyelmét a nálam állandóan raktáron levő mindenféle rendszerei PÜT varrógépekre, melyeket kedvező részletfizetésre is adok. Állandóan raktáron vannak Central Bobbin fedeles, Central Bobbin sülyesztős, 2,4 és 5 fiókos egy és két oldalú csapóasztallal, golyós csapágyon futó varróyépek. Úgyszintén raktáron vannak az összes ipari célokra szolgáló varróyépek, cilinder, simatiizö, balkaru varrógépek bőripari munkákra és Central Bobbin rendszerű nagy, gyorsvarró szabő-varróyépek, könyökszálemelővel, 2400 öltés percenként, külső nagy lendkerékkel és asztalra erősített orsózóval, szabóipari célokra. Úgy a női varrógépek, mint az ipari varrógépek a legnagyobb igénybevételnek megfelelően készülnek és értük teljes szavatosságot vállalok. Géphimzésfsnftás ingyen! Az összes le.. '.: ÍC.u varrógépekhez tűk, géprészek, csontolaj raktáron. — Szakszerűen berendezett mechanikai műhelyemben az összes rendszerű varrógépeket legprecízebben javltom, jótállással. ÉGI HARMÓNIA. Irta : Fejes Zsigmond. II. De ez a szabályosság, ez a harmónia másutt is megtalálható. A Naprendszer csodája, a Jupiter után legnagyobb bolygója a gyűrűs Saturnus, — kilencszerte távolabb van a Naptól, mint a Föld; keringési ideje 29 év, gömbjének térfogata 700-szorta nagyobb, mint a Földé. De tömege csak 90-szerte nagyobb, mert anyaga jelentékenyen ritkább a Föld anyagánál. Van neki 10 holdja, ami mindenesetre változatosabbá tenné a Saturnus-Iakók éjszakáját, mint a mi egy holdunk; ha t. i. volnának Saturnus-lakók. De ilyenek nem lehetnek, mert a Saturnus gömbje még gyenge izzásban van, tehát nem alkalmas az élet befogadására. Azonban a Saturnus főérdekessége az a széles gyiirü, amely a bolygót körülveszi. A Saturnus méreteihez viszonyítva rendkivül vékony korong ez, amelynek saját fénye nincs; csak akkor látható a Földről, ha arról az oldaláról nézhetjük, amelyiket a Nap megvilágít. A korong síkja összeesik a Saturnus egyenlítőjének síkjával és a gyürü átmérője két- és félszerte nagyobb, mint a bolygó gömbjének átmérője. Ezt a fényes, lapos gyűrűt számos sötét gyürü szakítja meg. Ezeknek a sötét gyűrűknek a középpontja is összeesik a Saturnus középpontjával. De hát mik ezek a sötét gyűrűk ? A csillagászati kutatás megmutatta, hogy a Saturnus-gyürü nem összefüggő tömör rendszer; még a párhuzamos sötét gyürük közti világos gyürük se tekinthetők olyan összefüggő korongoknak, mintha például egyetlen aranyabroncsból volnának, hanem ezeket is végtelen sok apró kis holdacska alkotja, mintha korongalakú porfelhő volna a Saturnus körül; persze a „porszemek" igen nagyok is lehetnek. Tulajdonképpen meteorraj, meteorfelhő, szabályosan körökbe elrendezve. A gyürü billió és billió porszeme úgy kering a Saturnus körül, mintha mind'önálló hold volna. Keringésük a bolygómozgás törvényei, a Kepler-féle törvények szerint történik. Tehát a gyürü minden része nem ugyanazon idő alatt kerüli meg a Saturnus gömbjét, hanem azok a holdacskák, amelyek a Saturnushoz közelebb vannak, jelentékenyen hamarább futják be körpályájukat. Pl. a Saturnushoz legközelebb eső porszemei a gyűrűnek majdnem négyszer körülfutnak az alatt, mig a legkülső szemecskék egyetlen körfutást végeznek. Már most mik azok a sötét gyürük? A gyürü fénye tulajdonképpen a Nap visszavert fénye. Ha mi pl. a gyürü sikja fölött vagyunk, de ugyanakkor a Nap a gyürü sikja alatt van, tehát alulról világítja meg a gyűrűt, akkor a gyürüt nem látjuk. A gyűrűnek tehát nincs saját fénye, csak a Nap sugarait veri vissza. Ott tehát, ahol a gyűrűben sötét helyek vannak, ott nincsenek olyan testek, amelyek a Nap fényét visszavernék, ott tehát a parányi keringő holdacskák hiányoznak. A sötét gyürük tehát hézagok a fényes korongban. De ezek a hézagok, ezek az üres, sötét gyürük mért helyezkednek el olyan körökben, amelyeknek középpontja összeesik az egész gyürü középpontjával és ezzel együtt a Saturnus középpontjával ? És ezen a szabályosságon kivül még egyéb szabályosságot, egyéb harmóniát is találunk a természetnek ebben a csodás alkotásában. A sötét gyürük helyzete állandó. És ha megmérjük a sötét gyűrűknek a Saturnus középpontjától való távolságát és úgy képzeljük, hogy | a sötét gyűrűből hiányzó holdacska még ott I van, ott kering és a Kepler-féle törvények szerint kiszámítjuk ennek a hiányzó holdacskának a keringési idejét, akkor azt találjuk, hogy ez a keringési idő a Saturnus valamelyik nagy holdjának keringési idejével valami igen egyszerű arányban van. A hiányzó holdacska keringési ideje 2-szer, 3-szor, 4-szer, 5 szörte kisebb, mint a 10 közül valamelyik nagy hold keringési ideje. Kissé szebben, hangulatosabban fejezve ki magunkat, mit jelent ez ? Ha a holdak minden keringését egyetlen rezgésnek fogom fel és a keringést oly mértékben meggyorsítva képzelném, hogy a rezgő tömeg, mint valami hangforrás szerepelhetne és e hang a világűrön keresztül ide jutva, az ide érkező zenei hangot meghallanánk, — akkor ismét szép harmónia zengene a fülünkbe. Hiszen a kis holdacskák hangja kétszer-, háromszor-, négyszerannyi rezgésből keletkeznék, mint a nekik megfelelő nagy holdból kiinduló hang; vagyis a kis holdacska a nagy hold hangjának oktáváját adná, vagy az oktáva kvintjét, vagy a második oktáváját és így tovább. Tehát olyan hangokat, amelyeket harmonikus felsőhangoknak nevezünk. És mivel a tiz nagy hold mind más és más távolságban van a Saturnustól, tehát más és más a keringési ideje is — de ezek a keringési idők, mint a Nap bolygói esetében, szintén szabályosan növekednek —, mindenik holdnak meg vannak a maga sötét gyűrűi, amelyek vele ilyen módon harmóniában vannak. Érthető tehát, hogy a fényes gyűrűben meglehetősen sok sötét gyiirü van. De hát valóban a holdak csinálták ezeket a sötét gyűrűket és nem a véletlen játéka csu, pán ez a szép elrendeződés? Bizony nem a véletlen játéka, aminthogy a világ egyéb szép rendje is sohase a véletlen, hanem egy intéző hatalom örök törvényeinek gyönyörű munkája! Igen, a holdak alkották ezeket a sötét gyűrűket, a holdak vonzóereje! — A végtelen ürességen keresztül hat ez a titokzatos erő, amelynek lényegéről, vagyis inkább azokról az elméletekről, amelyek ezt az erőt meg akarják magyarázni, beszélni most nem fogok. Hogy a dolgot könnyebben megérthessük, képzeljünk el egyetlen nagy holdat és képzeljük el, hogy e fényes gyűrűben még ott vannak azok a kis holdacskák, amelyek keringési ideje pl. háromszorta kisebb, mint a nagy holdé. Akkor ez a kis holdacska minden harmadik keringése után a Saturnus ugyanazon oldalán találkozik a nagy holddal, vagyis minden harmadik keringése után pályájának ugyanazon pontjában lesz, amikor egy egyenesvonalba kerül a Saturnus, a kis holdacska és a | nagy hold. Ebben a helyzetben tehát a nagy hold vonzása egy lökést ad a kis holdacskának, amely a kis holdacskát a Saturnustól el akarja távolítani. Egy lökés észrevehető változást nem idézhet elő a kis hold mozgásán, mert hiszen a nagy hold vonzása a Saturnus óriási vonzásához képest nagyon csekély; de, ha egyenlő időközökben, ugyanolyan irányban ismétlődik ez a lökés, akkor sok, sok idő elteltével a holdacska kimozdul eredeti pályájából és más sugarú pályán kénytelen keringeni. Olyanforma jelenség ez, mint amikor gyenge erővel akarjuk megkondítani a harangot! Egyetlen rántás alig mozdítja meg; és ha azután szabálytalan időközökben rángatjuk, nem is fog megkondulni soha! De ha olyan időközökben rántjuk meg a kötelet, mint amilyen időközökben a harang maga is leng, vagy pedig olyan időközökben, hogy ez az idő a harang teljes lengési idejének 2—3-szorosa, akkor mindig olyankor adunk újabb lökést a harangnak, amikor a harang az előbbi lökésekből származó csekély lengés következtében is ugyanolyan irányban mozog, amerre az újabb lökés is mozgatni akarja. — így az egyirányú lökések összeadódnak, a harang mind nagyobb lengésbe jön, mig végre megszólal. így adódik össze a nagy holdaknak szabályos időközökben kifejtett vonzó hatása a kis holdacskákon! —• Azoknak a kis holdaknak a mozgását, amelyeknek keringési ideje nincs ilyen egyszerű összefüggésben a nagy hold keringési idejével, a vonzás nem változtatja meg, mert hiszen a találkozás a pályának mindig más és más helyén történik; a lökések tehát különböző irányúak és igy nem adódnak össze! — Azokat és csakis azokat a holdacskákat táncoltatja tehát el helyéről minden egyes nagy hold, amelyek keringési ideje az övével ilyen egyszerű viszonyban van. Nem