Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-12-06 / 49. szám

Neumann C3ijpoíjji^u Ixí^z (Tt^őz^e^s^mbfro. ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR MINDENFAJTA CIPŐKBEN! — Zsilavy Sándor f. Tanítónak készült s bár hivatása mellett maradt élete végéig, valójában harcos, igazi frontkatona volt sze­gény Zsilavy Sándor, aki e hó 2-án, élete virág­jában, 43 éves korában hirtelen váratlanul el­távozott a minden élőknek útján. 18 éves korá­ban szerzett tanítói diplomát, előbb Kéttornyu­lakon, majd a pápai róm. kath. iskolánál mű­ködött, míg a háború a harctérre ki nem so­dorta. Előbb legénységi sorban volt, hisz a tanítók a béke idejében póttartalékosok gyanánt szolgáltak s őrmesteri rangban szerezte meg sorjában a bronz, a kis, a nagy ezüst vitézségi érmet s természetesen a Károly-csapatkeresztet. A kötelességeit hiven teljesítő vitéz katona, aki mondhatni mindig első vonalban járt, utóbb zászlós lett, végül hadnagyságig vitte. Az össze­omlás Kanizsán találta, onnan ment le a so­mogyi határ védelmére, amíg — gyászos em­lék ! — csapatainkat vissza nem rendelték. Az a kapcsolat, ami a harctéren bajtársaival össze­fűzte s a hatás, amit az egyszerűbb emberek körében elért, sodorta őt — harcos gyanánt — a közélet terére. Vezetője lett a felsővárosi katholikus olvasókörnek, mellyel aztán az 1919-es tragikus március idusa még szorosabban össze­forrasztotta. A kommün után még erősebben kezdett politikával foglalkozni. Az áramlat na­gyon is a szélsőség felé sodorta, pedig alapjában ő a szeretet és a lelkesítés embere volt, telve erős nemzeti érzéssel. Lapot is indított a Dunán­túli Hazánkat s Nagyatádiékkal szemben külön földmíves-szövetséget alapított, melyhez egyes vidékeken nagyon sokan csatlakoztak. Annyian azonban egy vidéken együtt nem, hogy zász­lójukat valahol is győzelemre tudták volna vinni. Maga Zsilavy a keszthelyi kerületben, ahol fel­lépett, kisebbségben maradt. A választások után lapja megszűnt, ő maga azonban úgy vidéki híveivel, mint a helybeli felsővárosi földmíve­lőkkel tovább is állandó érintkezésben maradt. Aztán tanított, családjának élt, (fiatalon nősült s 25 évi házasság után 2 kis unokának volt már a nagyapja) nagy buzgalommal vezette a Katholikus Legényegylet dalárdáját és várta az időt, amikor újra harcolni lehet a maga poli­tikai eszméiért, vagy még inkább — a teljes, a nagy Magyarországért. De ezt az időt nem érhette meg. Kedd reggel iskolába készült, hir­telen rosszul lett, szívbaja — mellyel a háborút végigcsinálta — a békében pár pillanat alatt megölte. Csütörtök délután 3-kor óriási részvét mellett temették el. Kivonultak a katholikus elemi iskolák, a ker. polgári, az állami képző, melynek tanítványa volt, a felsővárosi kath. olvasókör, kath. legényegylet, hadviselt iparo­sok, harctéri bajtársai mind s rengeteg helybeli és vidéki közönség. Az apát temette nagy segéd­lettel, saját dalárdája énekelt koporsója felett és utolsó útján. A kalvária-temetőben hantolták el az édes honi földbe, hogy ott a harcos örök pihenőt találjon. — Járási mezőgazdasági értekezlet. A pápai járás mezőgazdasági bizottsága f. hó 5-én a városházán értekezletet tartott. A járás összes községei képviselve voltak az értekez­leten, melyen Szabadhegyi Elemér elnökölt. A mezőgazdasági kamara részéről Mille Géza volt az előadó, s az ő javaslatai körül élénk és tanulságos eszmecsere indult meg. Végered­ményként az egérirtás, a csávázás, az orbánc­oltás kö^lezővé tétele mellett foglaltak állást a megjelentek és ezt érdekképviseletük a rö­vid fennállása óta is nagy sikerrel működő mezőgazdasági kamara útján a nemzetgyűlés elé terjesztik a kérdések törvényes rendezése céljából. SZŐNYEGSZÖVŐK! Csakis valódi perzsa szinü FONALAK, művészi MINTÁK és eredeti SZÖVŐSZÉKE K-kel lehet értékes szőnyeget és gobelint szőni. Ezek e^edúli szakintézete MANUS R. T. — Gróf Endre hangversenye. Újabb és újabb kísérletek történnek arra nézve, hogy közönségünket ne csak a mozi s a mükedvelés csábítsa a színházba, hanem valami olyan is, amit nemcsak szülői elfogultság tari művészet­nek, sajnos, azonban változatlanul csekély ered­ménnyel. Az igazi művészet nálunk nem kell. Azt az érvet, hogy az igazi művészetet drágán mérik, nem lehet elfogadni, mert igenis vannak nálunk szinházmegtöltő elegendő számban olyanok is, akik a magasabb helyárakat köny­nyedén megfizethetik, aminthogy sok más haszontalanságra játszva ki is dobnak ennél jelentékenyen nagyobb összegeket is. Egyszó­val : Gróf Endre zenedei professzor keddi hang­versenyén Pápa város a művészetről gyengén vizsgázott le. A megjelent közönségnek lelki üdülésére szolgált, hogy Gróf Endre annál jobban. Ámbár a közönség csekély érdeklődése s az a körülmény, hogy müvésztársa, Getvay Erzsi, előtte ismeretlen, előttünk érthető okból nem érkezett meg, kedvetlenné tette, amit pro­dukált, az elsőrendű tiszta művészet volt, minőt színházunk már régen s régebben is csak vajmi ritkán hallott. Az a száz ember, aki jelen volt, lelkes tapsaival iparkodott a „többiek* mulasz­tásáért kárpótolni a művészt, aki viszont hálául a műsorba felvett Rameau, Chopin, Székely és Liszt-számokon kivül még külön néhány Chopint is eljátszott bámulatba ejtő viiiuózitássai. — Vigyázat! Anglia elsülyed! A jövő titkai mindig izgatták az emberiséget. Az utóbbi években gyakran szoktak a csillagászok az okkultizmus segítségével, iletve ezekre való hi­vatkozással jósolni. Az egyik legkomolyabb an­gol napilap hasábjain jelent meg a napokban egy ilyen jóslat, mely szerint az 1925— 1930-iki évköz igen mozgalmas lesz. Németország új háborút kezd Franciaországgal. Vilmos császár nem fogja megérni Németország feltámadását. Lengyelország szét fog hullani és Németország visszakapja elszakított felületeit, sőt Lengyel­ország és Ausztria is oda fog tartozni. Ezzel egyidőben az északi féltekén hatalmas kozmikus változások mennek végbe. Nagy földrengések lesznek Francia- és Olaszországban, melynek végső eredménye az lesz, hogy a föld egyen­súlyi helyzete eltolódik. Az 1925. esztendő őszén keleten hatalmas ködfolt tűnik fel, melynek nyomán rettenetes földrengések kavarják fel Franciaországot és Angliát. A pusztulás után eddig még soha nem látott meteorrajok tűnnek fel az égboltozaton és két hónappal a ködfolt eltűnése után Anglia egyrésze a tengerbe sűlyed. A jóslat folytatását a külföldi lap a legköze­lebbre ígéri. Egyelőre tehát be kell érni ennyivel. — A Kaszinó előadó-estélye — mint múlt számunkban jeleztük — ma, szombaton este lesz. Kezdete 9 órakor Belépő-díj 5000 K. — Halálozás. Wandlich Antal, a hely­beli Szikvizgyár Rt. vezetője, e hó 1-én hosszas szenvedés után életének 66., boldog házassá­gának 46. évében elhunyt. Iparostársadalmunk köztiszteletben álló, érdemes tagját, a Szikviz­gyár buzgó vezetőjét vesztette el benne. Szer­dán délután nagy részvét mellett végbement temetésén felesége és négy gyermeke zokogva állották körül a legjobb férj és leggondosabb apa ravatalát. x Biztosítva van vakbélgyulladás ellen, ha a Versenybazárban vesz főzőedényt, amely nem pattog le. Kossuth Lajos utca 19. — Szeretetvendégség. A Ref. Leány­egyesület holnap, vasárnap este 8 órakor, saját helyiségében (Fő-utca 6. sz. alatt) szeretetven­dégséget rendez a következő műsorral: I. rész. 1. Közének. 2. Ima és bibliamagyarázat. Tartja dr. Vass Vince theol. akad. igazgató. 3. Gáty: Miatyánk. Énekli a szerző vezetésével, hegedű, zongora és harmónium-kísérettel a ref. tanítónő­képző bejáró növendékei. — II. rész. 4. Szaval: dr. Veöreös Imréné Báthory Mária színművésznő. 5. Zongoráz: Kis Rózsi. 6. Szaval dr. Veöreös Imréné Báthory Mária színművésznő. 7. Müller J.: Batthyány-induló. Előadja Vikár Sándor ve­zetésével a ref. főiskolai kis zenekar. — Az I. és II. rész között az egyesület tagjai teát szol­gálnak fel. Teajegy ára 15.000 K. — A mezőgazdasági kamara az ez évi téli közgyűlését 1924 december 22-én Győrött tartja meg. Az elnökség felhívja a kamarai tagokat, hogy mindazok, akiknek e közgyűlésre a gazdatársadalom vagy a mezőgazdaság egye­temes érdekeit érintő indítványuk van, szíves­kedjenek azt december 8-ig az elnökséggel közölni, hogy egyrészt a kamarai tagok indít­ványai a részletes tárgysorozatba felvehetők, másrészt azok anyaga kellően előkészíthető legyen. — A mezőkövesdi háziipar Pápán. A mezőkövesdi háziipar-szövetkezet december első napjaiban kiállítást rendez Pápán, a város­háza nagytermében. Nem a batyuzó asszonyok fércmunkáinak bemutatása lesz ez, hiszen azt Magyarország minden kis falujában ismeri már a közönség, hanem a matyóművészet szinét­javát, a maga eredeti ízlésességében mutatja be a vezetőség. Érdekkel tekinti meg bizonyára e népművészeti kézimunkákat Pápa város kö­zönsége, de különösen felhívjuk az iskolák fi­gyelmét rá, ahol a növendékek gyönyörködhet­nek úgy a munkák kirajzolásában, mint ma­gukban a színpompás kézimunkákban. A nagy­szerűnek tervezett kiállítás ünnepélyes megnyi­tása előreláthatólag december 13-án lesz. Bő­vebbet róla a jövő heti számban. — A rossz fiú szerencsétlen apja. Bizonyára emlékeznek még olvasóink a most egy éve, karácsony táján Acsádon lejátszódott gyászos esetre, mikor id. Gyenge Elek, egy jóravaló derék földmives-gazda, saját fiát, ifj. Gyenge Eleket, aki tűrhetetlen viselkedésével apját a végletekig elkeserítette s véresre verte, pisztolyával agyonlőtte. Az öreg Gyengét a veszprémi törvényszék annak idején 4 évi fegy­házra itélte, a bűnrészességgel vádolt Gyenge Sándort, a vádlott kisebbik fiát ellenben fel­mentette. Fellebbezés következtében az ügy e héten került a győri kir. ítélőtáblához. Dr. Adorján Gyula, id. Gyenge Elek védője, a tábla előtt részletesen feltárta azokat az áldozatokat, amiket a szerencsétlen apa fiáért hozott s azt a rettenetes züllött életet, melynek folyamán a fiú apjának valóságos rémévé lett. Azt az állás­pontot kívánta elfogadtatni, hogy az apa tetté­nek elkövetésekor nem volt beszámítható álla­potban s így felmentendő. Ezt az álláspontot ugyan a Tábla nem tette magáévá, de mérle­gelve a túlnyomó enyhítő körülményeket, a büntetést négyről két esztendőre szállította le s ebből 11 hónapot a vizsgálati fogsággal ki­töltöttnek vett. A tárgyaló tanácsot valósággal meghatotta a tisztes külsejü vádlott megjele­nése, aki az Ítéletben megnyugodott. Mivel a főügyész sem élt ellene semmiségi panasszal, az jog érvényes lett. — Katalin! bál. A Pápai Iparos Ifjak Önképző Egyesülete folyó hó 7-én, vasárnap a Griff-szálló nagytermében saját könyvtára javára szigorúan zártkörű Katalini bált rendez. Belépő díj: személyjegy 15.0C3 K, családjegy (3 sze­mélyre) 35.000 K. Kezdete esti 8 órakor. A zenét Füredi teljes zenekara szolgáltatja. Felül­fizetéseket a könyvtár-alap javára köszönettel fogadnak. — Kedvezményes jegyek a baromfi­kiállításra. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete a baromfi-kiállításra folyó évi dec, hó 5—9-iki érvénnyel a MÁV összes vonalaira és a kezelésben lévő helyi érdekű vasutakra 50 százalékos menetdíj-kedvezményt ad. A szükséges igazolványok ára 8000 korona, amelyet a Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka­maránál lehet beszerezni. — A Magyarság Évkönyve ismerteti a megszállt területek magyarságának politikai, társadalmi helyzetét, iparát, kereskedelmét, iskoláit, közli az adózásra, földbirtokokra vonat­kozó törvényeket. A megszállt területekre vonat­kozóan minden gyakorlati kérdésben felvilágo­sítással szolgál. Tisztviselői kalauzát egy tiszt­viselő sem nélkülözheti. A Magyarság Evköny­vét minden előfizető ingyen kapja. Mutatvány­számot küld a kiadóhivatal Budapest, VII., Miksa-utca 8.

Next

/
Thumbnails
Contents