Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-12-06 / 49. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár: Negyedévre S4r.OOO koron*. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Felfordulást akartak és rend lesz belőle. Rend hamarabb, mint egyébként lelt volna. Mert hisz ha parlameníárisab­ban viselkednek, ha nem kell az ultima ratio-hoz fordulni, ami a fékteienséggel szemben nemcsak jog, de kötelesség is volt, a házszabályreviziónak mégis meg kellett volna lennie és pedig inkább előbb, mint utóbb. Olyan szabados módon ga­rázdálkodni, mint nálunk, ma már a világ egyetlen parlamentjében sem lehet. A végtelenbe nyúló vitáknak, a személyes­kedések özönének mindenhol erélyeseb­ben tudnak gátat vetni, mint nálunk ahogyan ez eddig lehetséges volt. Ám a parlament munkarendjétől függetlenül a rendetlenségre, a felfordulásra való törek­vésnek szimptomáit az egész vonalon fel­tétlenül erős kézzel le kell törni. Reval eiég messze van tőlünk, de a szovjet karja épp úgy elnyúlik hozzánk, mint ahogyan átnyúlt a valamikor Oroszország testéhez tartozó Észtországba. Ma itt, holnap ott üti fel fejét a vörös rém. Nem csoda, ha az új angol kormány a fran­ciával egyetértésben szövetségre készül ellene, illetve terjeszkedése ellen lépni. Százszorosan ébernek kell lenni azonban minálunk, ahol egyszer az általános fel­fordulás közepett úgy jutottunk bele a kommunizmus kellő közepébe, hogy az emberek 98%-a még sejtelmével sem birt annak, hogy ilyen is lehet a világon. Aki békét, rendet, nyugalmat, aki — s ez az, mit hangsúlyozottan mondunk — munkát és megélhetést akar, az ne akar­jon felfordulást sem parlamentben, sem parlamenten kivül, sem nálunk, sem sehol a világon. Sztrájk a politikában. A mentelmi bizottság kitiltotta a parlament üléseiről 10—25 napra azokat a képviselőket, akik a legutóbbi botránynak okozói és részesei voltak. Nosza felforrott erre a nagy méreg elvtársaik sorában s elhatározták, hogy a ki­tiltottakkal szolidaritást vállalnak s távol tartják magukat a parlament üléseitől. Szóval: sztrájkol­nak." Elfelejtik azonban, hogy a képviselői man­dátum nemcsak jogokat biztosít azok birtoko­sainak, hanem kötelességeket is ró reájuk. Nem tudjuk, mi lesz a véleményük a választókerü­leteknek, amelyek azért küldték be követüket a parlamentbe, hogy ott legyenek s jelenlétükkel képviseljék a nép rétegeit, de egészen bizonyos, hogy jószemmel nézni nem fogják ezt a pasz­szivitást, amit — lévén szociálista és demok­rata képviselőkről szó — egész bátran nevez­hetünk az ő nyelvükön sztrájknak is. Miközben kivonultak a nemzetgyűlésből, meg­bízottjuk deklarációt olvasott fel s ezt az alkalmat is felhasználták arra, hogy még egy pár sértő ki­fejezéssel és váddal illessék a kormányt. Ezt a deklarációt olvasva, nyíltan kiterítve fekszik előttünk a nemrég megalakult úgynevezett de­mokratikus szövetség egész terve. Beigazolva látjuk, hogy a legutóbbi parlamenti botrány­okozás, mint a miniszterelnök helyesen mondta, valóban egy megszervezett attak volt, amelyben csúfos vereséget szenvedtek. Most aztán azt hiszik, hogy teljes mértékben eleget tesznek a követelményeknek, ha mérgesen levonják a konzekvenciákat s megvádolják közben á kor­mányt azzal, hogy pénzügyi diktatúrát teremtett meg, magához ragadta a nemzetgyűlés adóz­tatási jogát s most, a házszabályrevizió útján politikai diktatúrára törekszik. Ezekre a vádakra hamarosan megadta a választ maga a miniszterelnök, kijelentvén, hogy mindaddig pénzügyi diktatúráról beszélni nem lehet, amig a parlament a pénzügyi kor­mányt ténykedéseiért eltávolíthatja. Ez valóban igaz. Ha csak a legutóbbi évekre tekintünk is vissza, láthatjuk, hogy áldatlan gazdasági és politikai viszonyaink hány pénzügyminisztert és pénzügyi tervet őröltek fel. Diktatúra mellett ez nem igy történt volna. Ami a politikai dik­tátorságra való törekvést illeti, ez valóban nagyon komolytalan vád, ami csak mosolyra érdemes. Azok az intézkedések, amelyekre a tárgyalás alatt álló házszabályrevizió jogosítja fel a Ház elnökségét, már az összes külföldi államokban meg vannak. Anachronizmus tehát arról beszélni, hogy a kormány a házszabály­revízióval politikai diktatúrára törekszik, mert akkor széles e világon mindenütt diktatúra uralkodik. Mint ahogy a múltban, úgy most is a jogrend hiányát, a jogegyenlőtlenséget pana­szolták az ellenzéki képviselők deklarációjukban. Azt tapasztaljuk, hogy ennek az ellenzék­nek legnagyobb fájdalma az, hogy a jogrend, a jogegyenlőség és a közszabadság ma már meg van Magyarországon. Kellemetlen nekik úgy látszik az Esküdt-féle és a bomba-pör tár- 1 gyalása is, mert a jövőben lépten-nyomon nem vádolhatják már a kormányt azzal az átlátszó rosszindulatú vádjukkal, hogy „leplezi a bűnö­söket és a panamákat". Az ellenzék kezéből egymásután siklik ki a legerősebb fegyver s ezt nagyon jól látják ők s fáj nekik az ország konszolidációja, mert egy tisztult, dolgos társa­dalmi atmoszférában nem lesz többé módjuk izgatni. Nagyon sajnáljuk, hogy ez az ellenzék végső megoldásra a passzivitást és nem az objektív kritikát választotta, mert nem válik az ország javára, ha politikusok is sztrájkba lép­nek, bármennyire elitélhető gyakran maga­tartásuk. FÜGGÖNYÖK, TERÍTŐK összeállítását, Párnák művészies mon­térozását vállaljuk. Lámpaernyőket legdíszesebben készítünk hozott anyagból is. Ernyővázákat állandóan raktáron tart FI ÍTF IPARMÜVÉSZET1 Í SZALON Magyar Nemzeti Szövetség. A Magyar Nemzeti Szövetség programm­jának sarkalatos pontja az egész társadalom tömörítése. Esztendők nehéz munkája kellett ahhoz, hogy a pártpolitika, társadalmi törek­vések, osztály- és felekezeti különbségek által széttagolt nemzet a tömörülés nagy nemzet­fenntartó erejét ne csak felismerje és belássa, de azt a gyakorlati életben is valósítsa meg. A Magyar Nemzeti Szövetségnek sikerült ki­küszöbölnie ezeket a nemzetbontó ellentéteket, s elérni azt, hogy a maga szervezeteinek az egész csonka Haza területén való kiépítése mellett a fontosabb társadalmi egyesületeket, számszerint 14-et szoros kapcsokkal magához, fűzött, s azoknak egységes irányítását a tör­ténelmi határokért folytatott szellemi küzde­lemre, kezébe vette. Egy újságcikk szük keretei között lehe­tetlen a Magyar Nemzeti Szövetséghez csatla­kozott mind a 14 társadalmi egyesület műkö­dését és programmját ismertetni. Ma rnár úgy oszlanak meg az egyes munkakörök a csatla­kozott egyesületek és a központi igazgatás között, hogy minden egyesület egy-egy rész munkát vállai magára abból a súlyos, küzdel­mes feladatból, melynek célja a történelmi Magyarország eszméjének megvalósítása. A Magyar Nemzeti Szövetség feladata meggyőzni a külföld művelt, megértő és az igazságot becsülő tényezőit arról, hogy virágzó kultura, a tudományok és művészetek számára örökbecsű értékek, egy jobb sorsra érdemes nemzeti élet indultak pusztulásnak a trianoni béke megkötése óta, annak eredményeként. A Magyar Nemzeti Szövetség minden eszközt megragad, hogy reámutasson arra a veszélyre is, mely az európai békét, az európai kulturát, végeredményben az egész emberisé­get fenyegeti azáltal, hogy a Balkán határát a Duna vonaláról a Kárpátokig tolta fel a béke­szerződés szerzőinek rövidlátása s tűzfészket teremtett Európa szivében. A pánszlávizmus áradata is merészebben hömpölyög, mióta a háború előtti országhatárokon keresztül-kasul húzták a trianoni demarkációkat, s olyan államkereteket hoztak létre, melyek ledöntötték ennek az európai veszedelemnek zsilipjeit. A másik veszély a bolsevizmus, mely a háború és az azután kővetkező csapások, vi­szonyok gyúlékony anyagát lobbantotta lángo­lásra, a trianoni béke óta támadt nyomorban, a nélkülözésbe sodort tömegek elégedetlensé­gében újabb robbanó anyagot talált. Látjuk, hogy Oroszországban egymást gyilkolják a tömegek, a világfelforgató agitátorok az egész világon hintik mérgező tanításuk magvait. Kü­lönösen az utódállamokban kaptak erőre a kommunisták, ahol politikai pártokat is alkot­nak, s a kormányok kacérkodnak velük, hogy ingadozó hatalmukat egyensúlyozzák velük a különböző és ellentétes pártpolitikai küzdelmek között. Itt elsősorban Csehországra gondolunk, ahol a kommunista párt számottevő tényezővé nőtt, s Demokles kardjaként lebegteti a veszélyt Középeurópa felett. Nem fáj nekünk, ha a cseh kormány által dédelgetett bolsevizmus egyszer olyan lángot csap, hogy felégeti Cseh­ország amúgy is ingadozó tartógerendáit, de a tűz tovább is terjedhet, átcsaphat a szomszédba Aitmann Bernát Mgoi^ha áruházában karácsonyi ^íjándékbdfi részesül, Pápa, Kossuth Lajos utca 9, Fióküzlet: Veszprém, Rákóc zi-tér 1. mert csakis jóminőségü és jószabásu árut kap igen olcsó árakban.

Next

/
Thumbnails
Contents