Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-11-22 / 47. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Negyedévre 24.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Be!emarko!-e vájjon magyar szi­vekbe a fájdalom annak hírére, hogy abban a színmagyar városban, mely a magyar lovagiasság és vitézség eszmény­képének, Szent Lászlónak volt a városa, a mai napon a szent király elhordott szobra helyébe Ferdinánd oláh királynak szobrát fogják felállítani? Belemarkol-e vájjon a kin, kiül-e az arcokra a szégyen­pír, átjárja-e az ereket az a lázas áram, mely elhatározásra bír és majdan tette­ket teremt? Oly közönyös, oly végtelenül anyagias, annyira szűk látókörű lett e mai nemzedék, hogy félünk feleleteket adni. Bizonyára vannak még néhányan, akik átérzik a szégyent, amit a váradi szoborleleplezés számunkra jelent, akik nem tudnak egyszerű gúnyos vállvono­gatással napirendre térni a fölött, hogy a leleplezendő szobor domborművű ké­pein a magyarok gyáván szaladnak az oláh e.lől s míg ők a hősök, a nagyok, mi harcra fáradt, hitvány népség vagyunk. A tudott tényekkel ellenkezőt állítani, tényleg nevetséges erőlködés. De netn nevetséges a provokációnak az a szemér­metlensége, mely ebben az aktusban megnyilatkozik. A magyart az oláh nem győzte le, a magyar mindig csak győzött, de ha nagyjai dicsőségét hirdette, soha nem gyalázta azt, aki méltó ellenfele volt. Az oláh, a balkáni erkölcs persze ezt máskép tanítja. Sajnos, hogy mind­addig, amig nemzeti önérzetünk tétlenül tesped, ez az erkölcs fog egyelőre ural­kodó maradni. A Luther-társaság városunkban. - 1924 nov. 16. — Az országos Luther-társaság, mely nemes vallásos céljai mellett a magyar irodalom ügyét is mindenkor eredményesen szolgálta, ez évi rendes közgyűlését városunkban tartotta meg. A társaság ittléte ünnep volt városunkra, az elhangzott előadások lelki üdülés, melynek a város intelligens lakossága felekezeti különbség nélkül részesévé vált. Az anyagiasság sivár kor­szakában jól esett mindannyiunknak egyszer az eszmények tisztább levegőjét szívni. Az ünnepre a vendégek, kiknek soraiban az ország minden részéből láttunk résztvevőket, szombat este érkeztek városunkba. Az ünnep másnap az evangélikus templomban tartott isteni­tisztelettel vette kezdetét. A templomot színül­tig megtöltötte a hivők sokasága. Az oltári szol­gálatot Takács Elek esperes látta el. A prédi­kációt Farkas Géza debreceni ev. lelkész tar­totta, kiben elsőrendű egyházi szónokot ismer­tünk meg. Tettre, munkára serkentette hallga­tóságát. Istenitisztelet végeztével Kapi Béla püspök egyházi és Pékár Gyula világi elnök együttes elnöklésével megkezdődött a társaság közgyű­lése. A megnyitót a világi elnök mondotta, kit e tisztségére a tavalyi orosházai gyűlés válasz­tott meg. Most programmot ad s a hitélet és kultúra fejlesztésén túl azt a célt tűzi ki a tár­saság elé, hogy a külföldi összeköttetések meg­szervezését és kimélyítését vállalja magára. Bele­kapcsolta ebbe természetesen az irredentizmus gondolatát, melynek céljait a külföldi hittestvé­rek támogatásával biztosabban érhetjük el. A nagy perspektívát feltáró beszédért Kapi püspök társelnök fejezte kí a közgyűlés s a hallgatóság elismerését. Most az üdvözlések következtek. Mesterházy Ernő a dunántúli ev. egyházkerület, Kis József esperes a pápai ref. egyház, dr. Tenzlinger József polgármester a város, Haj­nóczky Béla az ipartestület, Takács Elek espe­res a veszprémi ev. egyházmegye, Mesterházy László lelkész a helybeli egyház és egyesületei nevében szólottak. Az üdvözlésre az elnökök felváltva adtak szebbnél-szebb válaszokat. Ezek során Pékár elnök megpendítette azt az esz­Áz ugodi rablógyilkost Bizonyára emlékezetében van még olva­sóinknak a háromszoros gyilkos és templom­rabló Tóth László, kinek ügyét a héten tár­gyalta a győri kir. ítélőtábla. A tábla a vesz­prémi törvényszék élethossziglani fegyházra szóló ítéletének megváltoztatásával Tóthot kötél­általi halálra ítélte. A felsőbb biróság elrettentő példakép a kővetkezőkben állította össze a — szomorúságunkra — városunkból kikerült go­nosztevő bűnlajtstromát: Tóth László 1901-ben született Pápán. 11 éves korában anyja meghalt, édesapja iszá­kos ember volt, nevelését elhanyagolta és ezért a fiút nevelése alól kivonták és törvényes gyámjául rokonát: Göttel Mihály ugodi mező­őrt rendelték ki, aki a fiút magához is vette. Tóth Lásztó 15 éves korától kezdve az ugodi kőbányában dolgozott, mindig keresve annyit, amennyiből tisztességesen megélhetett. Itt dol­gozott 1922 junius végéig. Az 1921. év nyarán pápai rokonánál: Molnár Józseféknél megismerkedett Tamás Elza taní­tónőyel, akibe beleszeretett. Tamás Elza előtt bányatisztviselőnek adta ki magát és ezt igazo­landó, egy ilyen értelmű bizonyítványt hamisí­tott. Tóth László keresete nem volt elég ahhoz, hogy abból Tamás Elza igényeinek megfelelően költekezzék, ezért elhatározta, hogy lopni fog, hogy pénze legyen. Julius 7-én történt meg az első lépés a bűnök sorozata felé. Ekkor Eisler Bálintné ugodi malomtulajdonostól 15.0C0 koro­nát lopott, melyet az első ünnepnapon Pápára rándulva ott mulatozás közben elköltött. így el­fogyott a pénz és ő özv. Péter Istvánnénál próbált betörni, ez azonban nem sikerült. Ekkor, mint pénzes emberre: Schwarcz Dezső korcs­márosra gondolt. 1921 szeptember hó 10-én dolláreladás ürügyével bement a korcsmába, ahol Schwarczné kijelentette, hogy a férje el­mét, hogy Sztárai Mihály reformátor, zsoltár­fordító és költőnek — énekeskönyve 400 éves megjelenése alkalmából — emléktáblát kellene felállítani, amit határozatilag ki is mondtak. Megható mozzanata következett most a gyűlésnek. Kapi Béla püspök indítványára tiszte­letbeli elnökké megválasztották az irodalmi téren hat évtized óta fáradhatlanul munkás Gyurátz Ferenc ny. püspököt, kinek érdemeit a püspök­ségben utóda gyönyörű szavakban méltatta. Dr. Pröhle Károly egy. tanár a soproni hittani fakultás, Németh Károly esperes, ieikészegye­sületi elnök a lelkészek, a polgármester Pápa városa nevében üdvözölte ez alkalomból az ősz, 84 éves főpásziort, ki szerényen elhárítva magától minden dicséretet, Istennek adott hálát végzett munkájáért s azért, hogy ma is dolgoz­hatik még egyházáért és hazájáért. A gyűlés további tárgysorán dr. Kovács Sándor terjesztette elő titkári, Konkoly Elemér ügyészi jelentését. Ezekkel kapcsolatban ki­mondták, hogy könyvkiadó és könyvkereske­delmi részvénytársaságot alapítanak. A társaság az alelnöki állásra Schneller István egy. tanárt a Tábla halálra ítélte. utazott, ő pedig nem veszi azt meg. Tóth ez­után arra kérte Schwarcznét, váltson fel néki 1000 koronát. Ekkor meglátta, hogy az asszony a szobában egy szekrénybe zárva tartja a pénzt. Este kilenc órakor belopódzott a szobába és elkezdte a szekrényt feszegetni. Közben hallotta, hogy jön be Schwarczné. Nem akarta, hogy észrevegyék, kimenekülni nem lehetett, így hát elbujt az ágy alá. Schwarczné lefeküdt. Tóth egészen éjfél után egy óráig gondolkodott 'azon, hogy mit csináljon. A pénzt mindenhogyan el akarta vinni, de nem merte megkockáztatni, hogy Schwarcné felébred, ezért a nála lévő fejszével két­szer fejbe sújtotta, majd meg­fojtotta, a szekrényben lévő 92.000 koronát pedig elvitte. Reggel megtudta, hogy mást gyanúsítanak, pár nap múlva az átdozat egy rokonát, egy győri fiatalembert le is tartóztattak, de benne nem mozdult a lelkiismeret. Hallgatott. ' Szeptember végén Pápára jött. Itt felöl­tözködött, fehérneműt vásárolt, Molnáréknál pezsgős vacsorákat és teadélutánokat adott. Tamás Elzának ékszert vásárolt, a pénz igy aztán csakhamar elfogyott. Elhatározta, hogy vonatkisiklást fog rendezni, hogy igy a sebe­sültektől és halottaktól könnyű szerrel elszed­hesse pénzüket. 1922 január 9-én bejárta a Celldömölk—Jutás közötti vonalat, azonban a vonal éber őrzése miatt nem tudott semmit sem csinálni. Visszatérőben Szentgálról gyalcg átment Kislődre, itt betévedt Friesz Istvánné és Vidáné Schneider Erzsébet korcsmájába. Látta, hogy két asszony van csak a háznál, elhatá­rozta, hogy itt fog pénzt szerezni. Délután öt órakor belopódzott a szobába és sikerült is neki egy kendőbe csomagolva 30.000 koronát elvinni. ANGOL RUHA ARUHAZ összes r® é s ruházati cikkek és újabban érkezett ALTMANN BERNÁT lOl- ÉS LEAIYKA KABÁTOK PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. kaphatók nagy választékban és olcsó arakban.

Next

/
Thumbnails
Contents