Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-10-25 / 43. szám

PAPAI RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATO N Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Negyedévre 524-.000 korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem tagadjuk: az öröm melleit, amit szenvedő társaink megváltatása felett érezünk, a minden nemtelen szándéktól mentes irigység érzése is úrrá lett rajtunk, mikor -olvastuk, hogy a franciák kiürítették a Rajnavidéket. Talán nem is jó kifejezés itt az irigység szó, mert hisz így óhajtottuk ezt mi is, magunknak sem óhajtjuk ezt máskép, inkább csak némi fájdalom homályosítja el örömünket, amiért mi nem tudtuk azt elérni, amit a német szívósság, a német akaraterő ki tudott vivni magának. Pedig, ha lehetséges, nagyobb akadályok tornyosultak elébük, mint elénk, ha lehetséges ádázabb gyűlölet fenekedett ellenük, mint ami északról, délről, keletről és mindenünnen felénk öltögeti cerberusz- nyelvét. De ők — és ez az, amit mi megtanulni nem tudunk, vagy nem akarunk — bár belvillongástól szintén nem mentesek, a haza megmentésének, a németlakta terület visszaszerzésének gondolatában mindig egyek és erősek tudtak lenni. Erélyt és okosságot, konokságot és elszántságot és ami mindeneknél többet jelent: áldozatkészséget tudtak mutatni a legnagyobb, a legszentebb közös cél érdekében. Nálunk — mohácsi átok — egész másként van ez. Nálunk az egyik rész az integritásért küzdést kizárólagos privilégiumnak tartja, aki neki nem tetszik, annak nem is szabad kívánnia, hogy Magyarország — úgy mint a németeknél már részben megtörtént — visszakapja mindazt, ami valaha az övé volt. Van aztán egy másik rész — finom kis társaság ez — amely ma is pacifista csonton rágódik és azt hiszi, ha pár ember e csonka földön jól megtömheti a zsebét, az majd segít a csonkaságunkon is. A tények megbizonyították immár, hogy sem így, sem amúgy eredményt elérni nem lehet. Lehet egyedül úgy, ahogy a németeknek sikerült. Mikor hisszük azt, hogy még nem tudunk mindent, mikor nem röstellünk újból iskolába járni? Már Franciaország is tervbe vette a közalkalmazottak létszámának csökkentését, mert máskép nem tudja költségvetését reálissá tenni. Eltanulta mitőlünk, tehát azoktól, akiket épen az ö meggondolatlansága és az azzal kapcsolatos mohósága tett koldussá. Pedig az ö határai nemcsak megmaradtak, de sőt ki is szélesítettek. Töle senki sem rabolta el leggazdagabb területeit, ö senkinek sem fizet jóvátételt, ellenben zsebel minden oldalról drágábbnál drágább kincseket. Mi baja hát, miért akar ő is tízezreket megfosztani kenyerüktől ? Talán olyan rózsásnak találja a mi állapotainkat, amelyek a létszámredukció folytán előálltak? Tán Smith főbiztos úr mesélte Genfben a franciáknak, hogy a boldoguláshoz csak tízezrek kenyerének révén juthatni el? Igaz, mondott ilyeneket a főbiztos úr, aki megismerkedett Magyarországon egy csomó mágnással és bankárral, de nem tekintett be egyetlen B) listásnak törött ablakán se, hogy látná, mennyire tönkretett sok exisztenciát az isteni szanálás. Franciaországnak is az a baja, ami nekünk. Ott is nyakra-főre gyártogatták a különféle hivatalnoki osztályokat, osztogatták tömegével a bizonyítványokat s mikor azután előállott az a sok-sok diplomás ember, azzal, hogy, ha már kiképezett az állam, adjon is kenyeret, csináltak nyakló nélkül állásokat. Megtömtek minden hivatalt arra képzett és arra képesített emberekkel s most azt látják, hogy nagyobb volt a produkció, mint a tényleges szükséglet kívánta volna. Nálunk azonban nemcsak a túlprodukció volt az oka a létszámcsökentésnek, hanem az ország nagyobbik felének elrablása. Visszakergették az új honfoglalók az anyaországba az általuk elrablott területekről a közalkalmazottakat s ezeket már nem birta eltartani a csonka ország. De Franciaország nem ment át ezen az operáción. Ő még többnek is adhatna kenyeret, mint háború előtt. Csakhogy a franciák azt hitték, hogy ők megélnek kényelmesen a győzelem gyümölcséből és kezdték elfelejteni a komoly munkát. Megcsappant az adóalanyok száma, mert kereset nélkül akartak jól élni a müveit franciák. Most azután hajra! elbocsátanak egy csomó embert, akik csak növelni fogják a munkátlanok számát, De majd meglátják, hova viszi őket a nyomorgók utánzása. A könnyen hevülő, a lobbanékony francia aligha fogja ezt a munkanélküliek termesztését célzó manipulációt oly nyugodtan eltűrni, mint a vérében fetrengő Csonkamagyarország. Ha egy kicsit okosabban gondolkodnának a franciák, bezzeg könnyebben segíthetnének a bajokon. Tereljék vissza régi aklaikba a cseheket, rácokat, oláhokat, adják vissza a mi régi határainkat, önmagukat pedig szoktassák újra munkára. Ez esetben sem nálunk, sem náluk nem lesz szükség létszámcsökkentésre, hanem megél mindenki abból, amit tanult. Akkor majd nem megy . a képzett vasutas és postás rossz kereskedőnek, nem megy sok jó munkás és tisztviselő koldulni. Ne a toronynál kezdje az okos francia a templomépítést, hanem az alapnál, ha helyre akarja állítani a békét, a nyugalmat és nem akar utánzója maradni az általa lekoldusított Magyarországnak és. Ausztriának. A püspökbei ktatő-ünnep. Dr. Antal Géza, a dunántúli református egyházkerület újonnan megválasztott püspökének ünnepélyes beiktatása a jövő hét szerdáján fog városunkban végbemenni. Maga a püspökbeiktatás jelentős aktusa, de ezenkívül a beiktatandó püspök országosan ismert illusztris egyénisége előkelő személyiségek egész táborát hozza ez alkalomból városunkba. Képviseltetni fogja magát az eddig történt bejelentések szerint a magyar királyi kormány, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, az egyetemes református egyház, a ref. egyházkerületek, a testvér ev. egyházkerületek, mindazok a törvényhatóságok, melyek területén a dunántúli ref. egyházkerületeknek gyülekezetei vannak, ezenkívül gazdag száma fővárosi, helybeli és vidéki intézmények és testületeknek, melyekkel az új püspök nagyarányú és sokoldalú tevékenysége során összeköttetésben állott. Pápa városa méltó dísszel, vendégszerető érzéssel várja és köszönti a díszes vendégsereget. Ez a város, melynek kultúrája elválaszthatlanul össze van forrva a dunántúli egyházkerület négy évszázad előtt itt megalapított intézményeivel, mely a magyarság életében megnyilvánult jelentőségét, de fejlődésének mai fokát is első helyen ez intézményeknek köszönheti, boldog és büszke arra, hogy falai közé fogadhatja az ünneplők táborát. Kétszeresen büszke és boldog e város, mert az ünnep középpontjában olyan férfiú áll, akit e város minden lakosa — róla szólva, igazán nem frázis az ismert kifejezés — rang-, osztály- és felekezeti különbség nélkül egyaránt őszintén tisztel és szeret. A dunántúli ref. egyházkerület új főpásztora, kinek beiktató ünnepe fényt ragyog e mi szerény és szürke városunkra, nemcsak szellemi szülötte e városnak, hol iskoláit végezte, de munkás életének minden mozzanatával ide tartozik hozzánk s hisszük, ide tartozik hozzánk a jövőben is. Hálával eltelve a sok jóért, mi önzetlen és nemes működése nyomán körünkben fakadt, egy érzéssel kívánja e város minden lakosa Isten bőséges áldását dr. Antal Géza püspök főpásztori működésére 1 r r ANGOL RUHA AHüJHAZ összes fiú ruházati cikkek és újabban érkezett ALTMANN BERNÁT HJŐI- ÉS LEAIYKA KABÁTOK PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. kaphatók nagy választékban és olcsó árakban.