Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-08-30 / 35. szám

MEG JELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési &r : Egy hónapra SOOO korona. Egyes szám ára 2000 korona. Laptulajdonos főszerkesztő : dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Kiállítás nyílik meg a hét végén városunkban, mely előreláthatólag szélesebb körök figyelmét rátereli e mi városunkra, e mi vidékünkre és mindarra, amit ez a mi városunk, ez a mi vidékünk a mezőgazdaság, az ipar, a szellemi művelődés terén alkotni képes. Ma még nem tudjuk megmondani, hogy az idő rövidsége miatt lehetségessé vált-e mindannak bemutatása, ami igazi értéket Pápa város és feíső Veszprém megye produkálni képes, de hisszük, hogy hetek óía folyó erős munka meg fogja hozni a maga eredményét s aki idegen beteszi lábát a kiállítás területére, az onnan elismeréssel fog távozni, mig a helybeli és vidéki közönség saját alkotásait összesítve látván, ebből okulást és buzdítást merít a jövőre. Bizunk benne, hogy a pápai kiállítás csak öregbíteni fogja városunk kulturális hirnevét. Az ORLE pápai kongresszusa. — 1924 aug. 24-25. — A tulajdonképeni kongresszus, melyre az ország minden részéből harmadfélszáz református pap összesereglett, csak egy napon, hétfőn tartott. De az előző vasárnap, a maga mélységes áhítatával ép úgy kiegészítő része volt annak, mint ahogy a múlt heti két napos konferencia részben elő is készítette a kongresszus anyagát. Ám a konferencia napjairól már csak röviden szólhatunk. Sok értékes előadás hangzott itt el. Dr. Révész Imre tiszántúli ker. főjegyző a protestáns történetírás mai állásáról szólt érdekesen. Dr. Kovács István pesti theol. igazgató a mai református iskolapolitika irányelveit fejtegette nagy hatással. Czeglédy Sándor győri lelkész a magyar református lelkipásztornak a tudomány terén kifejtett és kifejtendő munkásságát erővel teljes, hatalmas rajzban mutatta be. Dr. Tankó Béla debreceni egyetemi tanár Kant és a vallás viszonyát fejtegette mély tudással. Dr. Kiss Ferenc, dr. Lencz Géza, dr. Erdős Károly debreceni egyetemi tanárok és Marton János sárospataki tanár egymással vetélkedő egyaránt nagybecsű előadásokat tartottak, de hasonlókép értékesek voltak a pápaiak: Csizmadia Lajos, Pongrácz József, Tóth Lajos, dr. Vass Vince előadásai is. Ezeket nivós viták követték, melyek során Csikesz Sándor elnök mondhatni minden tárgynál ragyogtatta a maga rendkívüli tudását. * Az ORLE elnöke, dr. Baltazár Dezső püspök dr. Ravasz László püspökkel együtt szombaton este érkeztek városunkba. A pályaudvaron nagy sokaság élén a dunántúli ref. egyházkerület nevében dr. Antal Géza püspökhelyettes, a város nevében dr. Tenzlinger József üdvözölték őket. Baltazár püspök ittléte alatt a helybeli lelkész, Ravasz püspök pedig a nőnevelő-intézet vendége volt. Nemcsak a kongresszus résztvevői, de egész Pápa város előtt feledhetlen volt a vasárnapi istenitisztelet. Már maga a felvonulás impozáns látvány volt. Élén a püspökökkel 200nál több palástos kálvinista pap — mindnyájan szép, igazi magyar típusok — vonult a templomba az istenitiszteletre. Az ódon, szürke templom szinte megifjodott a díszes sokaságtól, mely benne összesereglett. Ravasz László volt az ünnepi szónok. A dunameiléki püspök költői és szónoki lángelme és a beszédet, ami ajakáról elhangzott, e kettős géniusz ihlete lengte át: „Krisztus minden mindenekben", ez volt alapigéje, melynek gyönyörű kifejtését szinte átszellemülten hallgatta az ünnepi gyülekezet. Baltazár püspök gyönyörű és hatalmas és lelkeket megrendítő utvacsorai agendát mondott, melynek utána a két püspök kezéből majd ezren éltek az Urvacsorával. Aznap délután a választmány tanácskozott, este 6-kor pedig ugyancsak a templomban vallásos esjély volt. Ennek Kis József esperes áhítatkeltő szép imája volt a megnyitója. Tartalmas műsor következett : Baja Mihály, Muraközy Gyula, Medgyasszay Vince — mindhárman papköltők — szebbnél szebb verseket olvastak fel, Varga Ferenc és Leel-Ősy Árpád lelkészek kitűnő énekszámokkal, Kálmán Farkas művészi hegedüjátékkal, Ólé Sándor — a képzőtársulat volt elnöke — remek szavalattal működtek közre. Előadást pedig osztatlan nagy figyelem mellett dj. Antal Oéza tartott. Eredeti kutatások alapján a magyar s a külföldi református egyházak kapcsolatait a történet vérzivataros századain át a jelen napjaiig fejtegette, a maga nagy tudását és élvezetes előadói készségét egyaránt csillogtatva. A kongresszus hétfőn reggel 8-kor kezdődött a nőnevelő-intézet dísztermét zsúfolásig megtöltő résztvevők és érdeklődők előtt. Előbb üdvözlések voltak. Dr. Antal Géza püspökhelyettes a dunántúli kerület, Czeglédy Sándor főiskolai gondnok a kerületi tanintézetek nevében szólottak, mindketten nagyon szépen. A pápai ref. egyházmegye s a helyi egyház nevében Kis József esperes beszélt lendülettel. Baltazár válaszában arra az erkölcsi kötelességre mutatott rá, mely a jelen nemzedéket terheli, hogy szabad helyen álló, új ref. templomot építsen. Megható látvány volt az evangélikus küldöttség, élén a patriarchák korát tapodó Gyurátz Ferenc püspökkel, kinek ékesszóló üdvözlése után Baltazár püspök boldognak mondta a gyülekezetet, melynek ily érdemekben gazdag agg főpásztor — mint Gyurátz Ferenc — szentelte élete munkáját. Az izr. hitközség küldöttségét dr. Weltner Sándor v. orvos vezette, kinek hatásos szavaira Baltazár héber idézetekkel tarkított, a hazafias zsidóságot méltató választ adott. A vármegye deputációja élén dr. Horváth Lajos főjegyző mondott választékos hangú, meleg üdvözletet. Nagy tetszést keltett, midőn dr. Tenzlinger József polgármester a város küldöttsége élén sok érzéssel előadott üdvözletében kijelentette, hogy a városi hatóság mindent elkövet azon cél érdekében, hogy a ref. egyház templomépítő terve megvalósulhasson. Baltazár püspök belsőséges hangon köszönte meg a polgármester szavait. Ezután kezdődött a közgyűlés. Megnyitót az elnök Baltazár püspök mondott. Hatalmas szózatában intette a lelkészséget, hogy történelmi hagyományaihoz híven tartson ki továbbra is a tiszta hitben, erkölcsben, szabadelvüségben és általános emberi szeretetben. Azután megállapította a szomorú tényt, hogy az 1848. évi XX. t.-c.-ben lefektetett viszonossági és egyenlőségi elv megvalósulásától ma sokkal messzebb van a református egyház, mint tizenhét évvel ezelőtt volt, amikor ORLE a törvénycikk diadalrajuttatásáért küzdelmét megindította. Szégyenletes felekezeti helyzeti állott ezzel elő s bár a mai kormányban ennek megváltoztatására meg van az akarat, keresni kell valami rejtelmes hatalmat, amely erősebb, mint a kormány. Csikesz Sándor főtitkár jelentésében a kultuszkormánynak a ref. iskolákkal szemben tanúsított eljárását valamint a sajtónak az ORLE iránti közönyét vette birálat alá. A jelentéssel kapcsolatban Czeglédy Sándor protestáns sajtóiroda felállítását javasolta, Eőri Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselő a 48. XX. becsületes, bár részleges végrehajtását követelte, dr. Sebestyén Jenő bpesti theol. tanár ref. politikai párt megalakításának szükségét hangsúlyozta. Dr. Kiss Ferenc, a Kalvineum (lelkész-Özvegy és árva-alap) jelentését terjesztette elő. Nagy lelkesedést keltett, hogy a nyíregyházai női Kalvineum közel áll a megvalósuláshoz. Dr. Lencz Géza a Lelkészegyesület c. lap szerkesztője a lap ügyeit ismertette. Majd pénztárnoki jelentés, költségvetés és számadás előterjesztése következett. Délben a konviktuson ünnepi ebéd volt 3C0 résztvevővel. Az első nagyhatású szép felköszöntőt kezében a Baltazár serleggel Czeglédy Sándor, az ORLE alelnöke mondotta Baltazár püspökre. Hasonlóan szépek és hatásosak voltak: Juhász László putnoki esperes tósztja a dunántúli kerületre, a ker. intézetekre, a pápai hölgyekre, Csomasz Dezső mezőtúri lelkészé Ravasz püspökre, továbbá Csizmadia Lajos theol. tanár, Eőry Szabó Dezső nemzgy. képv., dr. Tenzlinger polgármester, Medgyasszay Vince esperes, dr. Jerffy József pápai főszolgabíró és Gyöify Béla vésztői lelkész szónoklatai. Az ebéden épúgy mint az összes többi étkezések alkalmával pápai úrileányok szolgáltak fel dr. Csehszombathy Lászlóné nőegyleti elnök, Rácz Kálmánné nőegyleti alelnök és Szűcs Ida leányegyleti alelnök vezetésével. Kedves figyelmük valósággal elragadta a vendégeket. Délután a rút esős idő sem tartotta vissza vendégeinket attól, hogy fel ne keressék előbb a Petőfi-emléktáblát, hol Csomasz Dezső beszélt és Baja Mihály debreceni lelkész Petőfiről szóló költeményt adott elő, a Jókai-emléktáblát, hol Muraközy Gyula kecskeméti lelkész mondott beszédet s végül a szabadságszobrot, hol Juhász László dicsőítette a hősök emlékezetét. Mindhárom beszéd, valamint a költemény is gyönyörűek voltak, méltók azokhoz, akiknek az ünneplés szólott. Az emlékművekre a nőnevelő-intézet által font koszorúkat helyezték el. Délután a ref. nőnevelő-intézet látta ebédlőjében ozsonnára vendégül a kongresszus tagjait s végül bezárta az ünnepségek sorát a konviktuson a ref. nőegylet által adott szeretetvendégség. Ennek szellemi részében Pongrác József megható szép imával, Gáty Ferenc művészi hegedüjátékkal, dr. Kőrös Endre „Bálint pap diákjai" c. verses elbeszélésének előadáANGOL RUHA ARUKAZ ALTMANN BERNÁT PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 9. Legújabb szabású RAGLÁNO K, DIVATALTOMYÖK, BŐRKABÁTOK és az üsszes férfi és fiu ruházati cikkek nagy választékban és olcsó árakban.