Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-01-26 / 4. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra 1SOO korona. Egyes szám ára 500 korona. Laptulajdonos főszerke; ztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az orosz rémuralom diktátora, aki hullahegyekből akarta felépíteni a maga államrendszerét, másodszor halt meg akkor, mikor fizikai halála bekövetkezett. Szellemileg már előbb meghalt, semmint testi összeomlása bekövetkezett. Meghalt akkor, mikor államrendszere összeomlása bekövetkezett. Mert bármily hiányosak azok a hirek, melyek az úgynevezett tanácsköztársaságok végtelen birodalmából ide hozzánk elérkeznek, annyi immár világosan látható, hogy a fanatizmus már Oroszországban is meghátrált a józan ész előtt, s ma már Oroszország is az emberiség fejlődésének régi útján keresi a maga érvényesülését és boldogulását. Ma már felhagytak ott is a fizikai erő kultuszával, az észnek és tehetségnek kezdik visszaadni a vezető szerepet és a kapitalisztikus berendezéstől ma már a muszka birodalmat is legfeljebb némi formaság választja el. Oroszország bele akar és bele fog kapcsolódni az emberiség kulturális és gazdasági életébe és azok a sátáni szellemek, akiket egy új Antikrisztus idézett fel, megszégyenülve, megalázva vonulnak vissza odúikba. Akik ma még a hatalmat bitorolják muszkaföldön, feketevörös zászlókkal borítják Lenin holttestét, de nincs messze az idő, mikor azokat fogják gyászolni, akiket a világ legrettenetesebb tirannizmusa ok, értelem és cél nélkül öletett halomra. Nincs hét, hogy legalább egy bank vasredőnyeit ne eresztenék le, hogy előtte összegyűljenek jóhiszemű károsultak ezrei, amíg benn a bankteremben a nagy üzleti könyvek felett a rendőrség hivatalos emberei keresik össze az adatokat, melyeken a meginduló bünpörben az államÜgyész vádja felépülhet. S míg egyik bank a másik után bezárul, régi polgári vendéglők vagy füszerkereskedések helyén ismét új és új bankok nyilnak meg, melyek legtöbbje megint csak mások becsapására alapítják a maguk üzleti számítását. Mintha ebben az országban másnak nem volna értéke és értelme, csak a spekulációnak, mintha a becsületes szellemi és testi munkának hitele végleg lejárt volna. Annyi károsodás még nem józanította ki az embereket, hajlandók ma is ép úgy lépre menni, mintha egy bank még nem bukott volna meg, egy bankárt nem tettek volna még hűvösre. Háború utáni társadalmi életünknek — az egymás elleni halálos és esztelen agyarkodáson kivül — ez egyik legszomorúbb jelensége. Drákói szigor kellene ide, mely kíméletlen kézzel törné le a spekulációt és terelné az embereket a becsületes munka ösvényére, melyen el lehetne érni — amit ma mindenki elérhet, csak az nem, aki dolgozik — tisztességes, emberi megélhetést. A Pápai Hirlap előfizetési ára február hónapra . 2000 R. Egyes szám ára .... 500 K. Az ipartestület közgyűlése. — 1924 jan. 20. A pápai ipartestület idei közgyűlése a helybeli iparosok tömeges részvételévei folyt le. A szokatlan nagy érdeklődést pedig éppen nem a tárgysorozat rendkívülisége keltette fel. Az iparosok nagy tömegét az vitte a közgyűlés termébe, hogy a testület lemondott elnökét, Hajnóczky Bélát, kit néhány iparostársa részéről méltatlan támadás ért, ami miatt elnöki tisztét is letette, változatlan tiszteletérői biztosítsa. A bíróságnak a rágalmazási pörben meghozott Ítélete után most az iparosok mondtak ítéletet azok felett, kik az ipartestület békéjét ok nélkül feldúlták. A közgyűlésnek ünnepi szint adott, hogy rajta a győri kereskc delmi és iparkamara dr. Szommer Ernő főtitkárral, dr. Karikó Imre titkárral él Folkner Károly pénztárossal szintén képviseltette magát. A kamara küldöttségét a Közgyűlésben dr. Hirsch Vilmos ipartestületi ügyész üdvözölte, s kérte őket, hogy a maguk tekintélyével is működjenek közre az ipartestület békéje helyreállításán. Dr. Tenzlinger József ppjy^niiester szintén ily értelemben szólott, mire drözommer Ernő kamarai főtitkár válaszában sajnálatát fejezte ki a felett, hogy a nagy pápai ipartestület a meghasonlás színhelye lett, éppen akkor, amikor az új ipartörvény életbeléptével kezdudő új ipari korszakban a békés egyetértésre s a kipróbált vezetőkre legnagyobb szükség volna. Vázolta Hajnóczky Bélának az iparügyek terén szerzett kiváló érdemeit s indítványozta, hogy az ő vezetése alatt deputáció kérje fel Hajnóczkyt az elnöki tiszt tovább viselésére és a közgyűlésbe meghívására. Ez meg is történt s a küldöttségnek sikerült a lemondott elnököt a tisztség újból való elvállalására reábirni. A közgyűlési terembe visszaérkezve, Csoknyay Károly iparhatósági biztos adott örömének kifejezést, hogy a kipróbált vezért ismét az elnöki székben üdvözölheti. Hajnóczky válaszában elmondotta, hogy kisebb gáncsoskodásokkal nem törődött volna, de amikor becsületében, hazafiasságában támadták meg, el kellett hagynia .a helyét s a bíróság előtt kellett elégtételt keresnie. Miután ezt megkapta, iparostár sálnak impozáns bizaima előtt meghajlik, értük tovább dolgozni kész, amíg Isten éltetni engedi. Azután viharos éljenzés közben elfoglalta az elnöki széket. A közgyűlés maga gyorsan pergett le. Lachmann Ottó jegyző referádája alapján egyhangúlag elfogadták az ipartestület múlt évi működéséről szóló jelentést, valamint a zárószámadásokat s a felmentvényt minden iránybak megadták, a behajthatatlan tagdíjakat törölték. Az 1924. évi költségelőirányzatot, valamint a polgármesternek az irgalmas kórház támogatását kérő átiratát visszaadták javaslattétel végett az elöljáróságnak. Az indítványok során elfogadták Böhm Samu indítványát, hogy az iparosok részére előírt könyvvezetés egyszerűsítése érdekében az iparkamarai főtitkár közreműködésével küldöttség keresse fel a veszprénii pénzügyigazgatóságot. — Ezután három éves mandátummal megalakították a mestervizsgáló és tanoncvizsgáló bizottságokat s végül egyhangúlag megválasztották a tisztikart, az elöljáróságot, valamint a számvizsgáló bizottságot. Ügyész, jegyző az eddigiek maradtak, alelnökök lettek Szkurszky János és Szabó István. Az elöljáróság rendes tagjai: Ádám Ján^s, Bakos József, Berki Ferenc, Braun Miksa, Bolla Lajos, Bornemissza Lajos, Böröczky Ede, Böhm Samu, Bősze Mihály, Czirfusz István, Csősz Nándor, Csehi József, Ferenczy Antal, Groszher János, Ifj. Horváth József, Hoch Lajos, Kis József, Lóskai György, Mózsári József, Nagy József, Ifj. Németh Mihály, Nészcsák István, Pados Ferenc, Pethő Endre, Pápay Imre, Puchinger József, Rosinger Vilmos, Szóllás Pál, Valter Sándor, Zámolyi Dénes. Számvizsgálók: Ifj. Kunt Mihály, Manheim Ármin, Zakots István. Este az elnök és az iparkamarai kiküldöttek tiszteletére társas összejövetel volt a Oriff éttermében, ahol sok szép fel köszöntőben éltették az ünnepelt elnököt s az ipartestület békéjének helyreálltát. N. P. Mennyi lakbért kell űzetni február elsején ? Megírtuk annakidején, hogy az 1924 február 1 — április 30-iki negyedévre nem lesz soronkivül való lakbéremelés és február elsején csak a múlt év október 31-én kiadott rendelet szerint esedékes husz százalékkal drágítják meg a lakbért. A husz százalék az 1923 november 1-én fizetett bér után számítandó. A kincstári részesedés szintén husz százalékkal emelkedik. A közönség már eddig is megnyugvással vette tudomásul, hogy a korona zürichi árfolyamának 33 százalékkal való leszállítását nem használták föl arra, hogy a lakbérnek hasonló arányú újabb emelésével terheljék meg a lakókat. Még a korona külföldi árfolyamának leszállítása előtt, maga a kormány hangoztatta, hogy a pénz látszólagos értékcsökkenése nem teremt majd újabb drágaságot és ezért kelletlenül érintette volna a nagyközönséget, ha éppen a lakásbérek újabb drágításával próbálták volna ki a kisemberek teherbiróképességét. Aki például 1923 augusztus elsején 5000 korona lakbért fizetett az augusztus 1-től október 31-ig terjedő negyedre, annak lakbére így alakul: 1923 november 1-én az október 31-én kiadott miniszteri rendelet értelmében fizette az augusztusi bér hatszorosát, vagyis 30000 K-t. 1924 február 1-én pedig husz százalékkal fizet többet, mint novemberben. A 30.000 koronához hozzájön tehát még ennek husz százaléka, vagyis 6000 korona. A szóbanforgó bérlő tehát tiszta lakbér gyanánt 36.000 koronát köteles majd fizetni február 1-én. Ehhez hozzájön a kincstári haszonrészesedés, vagyis a házbér felének huszonöt százaléka. Novemberben tehát 15.000 korona után 25 százalék, azaz 3750 korona volt a kincstári haszonrészesedés. A 3750 korona is emelkedik husz százalékkal, vagyis 750 koronával, úgy hogy a februári haszonrészesedés már 4500 korona lesz. Ezt hozzászámítva a 36.000 koronához, a tiszta bérhez, összesen tehát 40.500 koronát kell fizetni. ÚJDONSÁGOK. — A kaszinó közgyűlése. A helybeli úri Kaszinó vasárnap délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a tagok nagy érdeklődése mellett. Ezt az érdeklődést első sorban az üresedésben levő elnöki állás betöltése idézte elő. A választmány egyértelmű megállapodása után ugyan biztosra volt vehető, hogy ez simán és egyhangúlag fog végbemenni. Az öszszes tagok bizalma Okolicsányi József dohánygyári igazgatóban összpontosult, aki eddig is, mint ideiglenes elnök vezette a Kaszinó ügyeit. Ő elnökölt a tisztújító közgyűlésen is s lelkes egyértelműséggel megválasztatván, meghatva