Pápai Hírlap – XXI. évfolyam – 1924.

1924-07-19 / 29. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMIIA F O N . Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő : Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési ár : Egy hónapra 8000 korona. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Egyes szám ára 2000 korona. DR. KÖRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Súlyos helyzetbe jutott az általános gazdasági pangás és a pénzügyi nehézségek folytán a kisipar, mely úgyszólván már csak napról-napra él. A legutóbb megszavazott kisipari hitel ezt a nehéz helyzetet csak némiképp enyhítette, sajnos azonban ez a kis segítség is oly későn jött, hogy akkorra a kisipar egy része csaknem teljesen elsorvadt. Súlyos helyzetben van a kisiparosság a háború kezdete óta, azonban olyan nehéz esztendője, mint a mostani, még nem volt. Próbáltak segíteni behozatali és kiviteli engedélyek enyhítésével is a kisipar helyzetén, ami ugyan szintén javított a helyzeten, azonban akkor, mikor ez a szalmaszál állott a rendelkezésre a gazdadasági pangás örvényében fuldokló kisiparosságnak, az már olyan gyenge és elerőtlenedett volt, hogy nem volt képes azt megfogni és a maga megerősítésére kihasználni. Tavasszal kissé megindult az építőmunka, legtöbb helyen azonban megakadt a pénzhiány miatt. Általában csak azok az iparágak dolgoznak, amelyeknek módjában áH raktárra dolgozni. A munkanélküliek száma napról-napra nő, a kereseti lehetőségek folyton szükülnek és ezzel egyenes arányban egyre dagad a gazdasági nyomor, mely elpusztítással fenyeget mindent, amit még meghagyott a trianoni békerongy. Lehetetlen, hogy kormányunk érzéketlen maradjon ezzel a szomorú jelenséggel szemben és hisszük, hogy a kisipar megmentésére tesz is valamit, mert az ország egyetemes érdeke is azt kivánja, hogy kézműiparunk a mezőgazdasággal együtt fejlődjék, ne pedig elpusztuljon, mert ez a pusztulás súlyos megrázkódtatásokat idézhetne elő. Magyar városok gazdasági központja. A magyar városok körében már a háború előtt is felmerült egy olyan szerv létesítésének a szükségessége, mely alkalmas legyen arra, hogy a városok gazdasági erejét összefogja s azt az értéket és energiát, ami városonként csak kisebb mértékben mutatkozik, az erők koncentrálásával egy nagy eredő erővé összegyűjtse. A háború alatt 1916-ban ily irányban — de csak a közszükségleti cikkek (inkább élelmicikkek) beszerzése céljából —• tétetett is kezdeményezés, amennyiben a városok kongresszusának állandó bizottsága már el is határozta a Városok Beszerzési központjának részvénytársaság formájában való megalkotását, azonban a közgazdasági élet hamarosan bekövetkezett megkötöttsége s az a körülmény, hogy a közszükségleti cikkek szétosztásáról az állam gondoskodott, szükségtelenné tetfe a tervbe vett intézmény kiépítését. Ma már a gazdasági élet megkötöttsége elmúlt, az államra a városok nem támaszkodhatnak, mert az állam — sajnos — maga is segítségre szorul ; a városaink tehát, ha az u. n. szanálási törvény szellemében akarnak eljárni, ami az egész vonalon egyszerűsítést, takarékosságot parancsol, meg kell teremteniök azt a lehetőséget, hogy azonos szükségletek megszerzése céljából ne minden város különkülön kutasson, rendeljen, tárgyaljon, költségeskedjék, hanem készítse ezt elő és intézze az érdekelt városok helyett a városoknak egy közös gazdasági szerve, melynek fetadata az legyen, hogy az ország fővárosában ennek a szervnek a rendelkezésére álló. elsőrangú szakemberek segítségével ez a szerv a városi kölcsön, továbbá a városoknak szükséges közszükségleti cikkek, anyagbeszerzés stb. tekintetében folytonosan figyelemmel kisérje a hazai és külföldi piacot; felkutassa a legolcsóbb és legjobb beszerzési forrásokat, a városoktól az igényléseket beszerezze s azokat az illető városok részére a legkedvezőbb feltételek mellett — a kiadásai fedezésére szolgáiló mérsékelt közvetítési jutalék szedése ellenében — biztosítsa. Ennek a központnak a működési körébe tartozik még városi intézmények, üzemek, vállalatok létesítésének kezdeményezése, az előkészítő tárgyalások lefolytatása s létesítésének előmozdítása, valamint általában gazdasági vonatkozású ügyekben a városok tájékoztatása és felvilágosítás-adás. A városok kongresszusának állandó biZottsága- a-.mÚ'.L hó^végén tartott ülésén egy-^ hangulag elhatározta ennek ~az intézménynek részvénytársaság formájában való létesítését 25.000 aranykorona, illetve 500 millió papírkorona alaptőkével, mely 500 darab egyenként egymillió korona n. é. részvény jegyzése által volna biztosítandó. Miután a részvénytársaság a városok közös szerve kell, hogy legyen, ezért ezt a jelleget a részvényjegyzésnél is biztosítani kell. Éppen ezért a részvények többségének a városok részére való biztosítása céljából kivánatosnak tartja a bizottság, hogy a 20.000 lakosnál kisebb városok legalább három darab, a 20.000—40.000 közötti lélekszámuak öt darab és a 40.000 lakosúnál népesebb városok legalább 10 drb. részvényt jegyezzenek. Nagyobb alaptőkére nincs szükség, mert a Részvénytársaság maga nem financiroz, regiejét pedig a mérsékelt jutalékokból fedezi. Ennek a célnak az elérésére a részvénytársasági forma mutatkozik a legalkalmasabbnak, mert gazdasági és kereskedelmi, jellegű ügyletek lebonyolítása és közvetítése lévén legfőképpen a feladata, azt felelőség mellett, a kereskedelmi elvek szem előtt tartásával a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelőleg kell intéznie. Az anyagbeszerzésnél a központ eljárása a következőképp terveztetik: A központ körlevélben megkeresi a városokat, hogy jelentsék be (pl. szénnél) mily mennyiségű és miféle minőségűre van szükségük ? A beérkezett tájékoztató adatok alapján bizonyára oly számottevő mennyiség szükségeltetik, hogy elsőrendű vállalatok, cégek, a kőszénné! bányák, szívesen állanak szóba és tesznek ajánlatot. A legjobb ajánlat feltételeit a központ közli a városokkal s erre a városok megteszik kötelező rendeléseiket. A központ csak az esetben reflektál a városok rendeléseire, ha az ő feltételei kedvezőbbek, mint bárkié. Ez esetben pedig a város nem zárkózhatik el a rendelés elől. Ugyanez az eljárás a kölcsönszerzés és egyébb téren is úgy, hogy a központ közreműködése sem a szabadversenynek, sem ipedig a városok autonómiájának a korlátozásával nem jár. Külföldön már nem új keletűek a városoknak ehhez hasonló közös szervei. A belügyminiszter a közigazgatás reformja tárgyában előterjesztett törvényjavaslattervezetében is provideál már a városok bizonyos gazdasági szervezkedésére, amennyiben olyan rendelkezéseket tervez, hogy gazdasági, közművelődési és egészségügyi feladatok megvalósítása céljából az önkormányzati közületek egymással érdekszövetségre léphetnek. Az ily módon léfcesüiő Központ kiválóan alkalmas lesz arra, hogy ilyen érdekszövetségek alakulását előkészítse és előmozdítsa. A fentiekből is kitűnik, hogy a magyar városok az ő Gazdasági Központ-juk megalkotásával régen hangoztatott kívánságuknak tesznek eleget s egy hézagpótló intéz mélyüket—" teremtik meg, mely egy olyan nagy gazdasági 1 ^

J u ts^^líl^k'lL^g^n, mely nemcsak a városokra, de az egész ország gazdasági életére is érezteti hamarosan kedvező hatását. A Magyar Városok Gazdasági Központja méltó tehát arra, hogy megalakulását különösen a közvetlenül érdekelt városok hathatós támogatásban részesítsék. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Németh István püspök a tegnapi napon városunkba érkezett. — A pápai kiállítás. A Falu-Szövetség pápai mezőgazdasági, kulturális és állatkiállítására, mely szeptember hó 4—8. napjain fog megtartatni, immár teljes erővel folynak az előkészületek. Nagy lökést adott a kiállítás ügyének, hogy a vármegyei gazdasági-egyesülettől megjött az értesítés, mely szerint az egyesület 25. évi jubiláris közgyűlését dr. Magyar Károly főispán elnöklésével a kiállítás keretében itt Pápán fogja megtartani. A kiállítás iránt városunkban és messze vidéken oly mértékű érdeklődés mutatkozik, hogy sikere — ha a szervezés megfelelő lesz — előre is biztosítottnak tekinthető. — Visszavont áthelyezés. A pénzügyminiszter Okolicsányi József, helybeli dohánygyári igazgató Budapestre történt áthelyezését hatályon kivül helyezte. — Jegyzőgyülés. A pápai járás jegyzői e hó 25-én a Kaszinó helyiségében gyűlést fognak tartani.