Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-03-10 / 10. szám

közben elhangzott közbekiáltások bántották a vádlottat annyira, hogy hazamenve, a nyilt levelet megirta. A cipőjavítást illetően pedig ugyancsak a vádlott a főtárgyaláson azt adta elő, hogy a főmagánvádló cipőjét a könyvelés elkerülésével vitték a műhelybe, amit ő azzal utasított vissza, hogy azt jegyzékbe kell venni. Tehát magának a vádlottnak előadása szerint is a főmagánvádlónak a közgyűlésen történt szereplése nem lépte fúl azokat a határokat, amelyre annak, mint szövetkezeti tagnak, joga volt, viszont a cipőnek, a fennálló rendelkezések ellenére, könyvelés mellőzésével a műhelybe történt beadásakor a vádlott a fennálló határozmányokban biztosított jogával élt akkor, midőn azt azonnal visszautasította. Emellett, a vádlott előadásából megállapítható tényállás mellett, az ügy eldöntésére lényegtelen a főmagánvádló közgyűlési szereplésének külsőségeire vonatkozóan kért bizonyítás, éppen ezért a kir. ítélőtábla azt annál is inkább mellőzte, mivel a vádlott sem a vizsgálat során írásban beadott, sem a főtárgyalás során szóval előterjesztett indítványában nem jelelte meg azokat a tényeket, amelyek olyanok voltak, hogy a vádlottat a nyilt levélben használt kifejezések alkalmazására indították és amelyek által a nyilt levélben foglalt állítások valósága bizonyítva van. A felhívott tanuk kihallgatását a kir. ítélőtábla szükségtelennek találván, ebből folyóan azok vallomásának felolvasását sem találta szükségesnek. Az előadottak szerint a kifejezések, illetve állítások valóságának bizonyítása felesleges, illetve az előre láthatóan eredménytelen lévén, a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani. A cselekménynek az első biróság Ítéletében foglalt minősítése a törvénynek megfelelő, amennyiben a kérdéses nyomtatványban nem csupán a főmagánvádlóra vonatkozó lealacsonyító és megszégyenítő kifejezések, hanem egyenesen olyan tényállítások foglaltatnak, amelyek alkalmasak arra, hogy valóság esetén a főmagánvádlót a közmegvetésnek tegyék ki és így a vádlott cselekménye a Bn. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladékát kimeríti. Arra való tekintettel, hogy a főmagánvádlónak a közgyűlésen való szereplése az őt, mint szövetkezeti tagot illető kereteket a fentiek szerint túl nem lépte és a szövetkezeti tagokat megillető jogoknak a közgyűlésen történt gyakorlata, jelesül a vezetőség ténykedésének bírálata — egymagában jogtalannak még akkor sem tekinthető, ha azoknál a szokásos vagy a felek állásából folyóan joggal megkívántató formák be nem tartatnak: nem lehet arról szó, hogy a vádlott a „Nyílt levél" megírása áital a jogos védelem korlátain belül ténykedett, ezért a kir. Ítélőtábla a vádlottnak a jogos védelem fennforgására alapított védekezését nem is vette figyelembe. A büntetés kiszabását illetően a kir. Ítélőtábla az első biróság által helyesen mérlegelt enyhítő körülményekre tekintettel, a Btkv. 92. § ának alkalmazását helyénvalónak találta ugyan, de a kiszabott büntetést — nagyobb súlyt helyezve az elkövetés módjára s az elkövetés idején volt forradalmi hangulatra, mint súlyosító körülményre — a jelen itélet rendelkező részében meghatározott és a bűncselekmény súlyával és a bűnösség fokával e helyütt kellő arányban állónak talált mértékre emelte fel. A St. 43. §-a nem nyújtván alapot az ítéletnek több lapban leendő közzétételére, az első bírósági itélet idevonatkozó rendelkezését a kir. ítélőtábla helybenhagyta. Az első biróság Ítélete egyebekben vonatkozóan felhozott indokaiból volt helybenhagyandó. Győr, 1922. évi március hó 9-én. Szirmay Béla s. k. Kvassay Gyula s. k. tanácselnök. előadó. A kiadmány hiteléül: Ihász Antal ir. főigazgató. B. 1820/23/1920. Ezen itélet jogerős. Veszprém, 1922 november 7. Csákány s. k. Szigethy s. k. t. elnök. előadó. A kiadmány hiteléül: Pintér Lajos igazgató. III. B. III. 2470/23. - 1922. szám. A Magyar Állam nevében! A magyar királyi Kúria a rágalmazás vétsége miatt vádolt Tánczos Antal ellen indított bűnügyet, amelyben a veszprémi kir. törvényszék 1921. évi ápr. hó 6. napján B. 1820/19/1920. szám alatt, a győri kir. Ítélőtábla által pedig a főmagánvádlónak, továbbá a vádlottnak és védőnek fellebbezésére 1922. évi március hó 9. napján B. 1792/21/1921. szám alatt Ítéletet hozott, a vádlott és védő részéről használt semmisségi panasz folytán az 1922. évi okt. hó 3. napján megtartott nyilvános tárgyaláson a koronaügyész meghallgatása után vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A kir. Kúria a semmisségi panaszoknak a Bp. 384. §. 9. pontja alapján és a Bn. 1. §. nem alkalmazása miatt bejelentett részét visszautasítja, többi részét elutasítja. Indokok: A védő a kin Ítélőtábla ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a Bp. 384. §. 9. pontja alapján közbevetett perorvoslat fenntartása mellet a Bp. 385. §. 1. a), b) és c) pontja alapján a bűnösség megállapítása, a jogos védelem és a becsületsértés vétségének meg nem állapítása és a Bn. 1. §. nem alkalmazása miatt jelentett be semmisségi panaszt. A panaszoknak a Bp. 384. §. 9. pontja alapján és a Bn. 1. §. nem alkalmazása miatt bejelentett része a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében azért utasíttatott vissza, mert a kir. ítélőtábla az alaki semmisségi ok figyelembevételét mellőzvén, az a Bp. 428. §. második bekezdése értelmében a semmisségi panasszal már nem érvényesíthető, továbbá, mert a Bn. 10. §. második bekezdése szerint a másodfokú itélet ellen a büntetés végrehajtásának felfüggesztése kérdésében csakis a kir. ügyész élhet semmisségi panaszszal: a vádlott és védő tehát ez alapon semmisségi panaszt nem érvényesíthetnek. A többi panasz alaptalan és mint olyan a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasítandó volt. A valóknak elfogadott tényekből ugyanis helyes következtetéssel vonatott le, hogy a vádlott a „Nyilt levél" feliratú nyomtatvány közzétételével a főmagánvádlóról oly tényeket állított, amelyek valóságuk esetében őt közmegvetésnek tennék ki. A vádlott cselekménye tehát az 1914. évi XLI. t.-c. I. § ába ütköző s a 3. §. második bekezdésének 1. pontja alá eső rágalmazás vétségének tényálladékát kimerítvén, bűnössége törvényszerűen állapíttatott meg és a cselekmény helyesen minősíttetett rágalmazásnak, nem pedig az idézett t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének. Minthogy pedig a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés beszámíthatósága tekintetében a Btk. 79. §-ában meghatározott s a megtámadott, vagy más személye vagy vagyona ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására szükséges jogos védelem fogalmilag ki van zárva: az alsóbbfokú bíróságok abban sem tévedtek, hogy a beszámíthatóságot kizáró okot meg nem állapították. Budapest, 1922. évi október hó 3-án. Deák Péíer s. k. tanácselnök. Dr. Geszti Andor s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Aula Imre irodaigazgató. SZENT ISTVÁN 81) a Polgári Sörfőződe páratlan különlegessége Pápa és vidéke egyedüli árusítási helye Kohn Mór Fiainál Kossuth Lajos utca 8. szám. Egy szoba, konyha és kamrából álló lakást keresek jobb család számára hidashellyel. Ifj. Fa Mihály építőmester. Magános úriember részére bútorozott szobát keresünk. Szives értesítést kérünk Pápavidéki Mezőgazdák Szövetkezete Csáky-utca 16. szám (volt Emke-kávéház). Pénzbeszedést intelligens, megbízható fiatalember, teljes garancia mellett elvállal. Cim a kiadóhivatalban. Női ruhák varrását lakásomon elvállalom. Özv. ifj. Dömötör Jánosné, kollégium épülete. Hirdetmény. Toronyfedési munkákra vonatkozó feltételek a takácsi református egyház gondnokánál megtekinthetők március 25-ig. Benedek Miklós gondnok. ELSŐRENDŰ osz szenet- háztartási, ipari és gazdasági célokra, valamint kétszer mosott porosz kovácsszenet a felsősziléziai Friedlánderbányákból és = 11'ifai 1 i fütőszenet, hasáb- és aprított tűzifát azonnal a legolcsóbb napiáron szállít: Deutsch Hermán és Társa szén- és tüzifakereskedő Pápa, Bástya-utca 18. Telefon: 119. ELADÓ HAZ. A Gyimóti-út 9. számú ház, mely gazdálkodásra is nagyon alkalmas, Érdeklődni lehet a városház 19. számú irodájában: IA i kóczi Al a jósnál. eladó. Permetezőket (Vermorel-rendszer) kifogástalan minőségben, legjutányosabban szállít Sagy Ignác Budapest, VII., Károly-körut 9. Telefon: József 115-15. a C*arai-iifca 12. szánni ház. Felvilágosítást ad dr. Scheiber Jenő pápai ügyiéd. Hallói Halié! I Felhívom a nagyérdemű közönség figyelmét I uj rőfösüzletemre j Fő-utca 19. (a megyeház mellett), hol 1 állandóan olcsó áron árusítok min| denféle rőfös árut, mert elvem az, nogy I kevés haszon, nagy forgalom. Ennek folytán kérem a nagyérdemű i vevő közönséget, mielőtt vásárlását -z| közölné, szíveskedjék üzletemben az | árakról meggyőződni. Kiváló tisztelettel: i Gúth Nándor , j Fő-utca 19. (a Központi-szállodával szemben.) j HBBBHHHBHBHHHHm