Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-03-10 / 10. szám

a Tanács jogosnak látja a kérelmet. A remény erős, mert a városi tanács is belátja, hogy békében 2 koronáért legalább is 14 kg. búzát lehetett venni s most a 75 koronáért még 75 dgk.-ot sem. A mostani tiszteletdíj 20-szorta kevesebb, mint a békebeli. Nyugodt lehet az iparosinas-iskola tanszemélyzete. A városi tanács is belátja, hogy kérésük nem szerénytelen. 3 kg. mindenkori búzaárt kérnek óránkint, ami a békebeli tiszteletdíjnál ötszörte kevesebb. A városi tanács is méltányolja, mert ha egy orvos 4 kg. búzaárt kér tiszteletdíja fejében pár percnyi látogatásomért a lakásán, akkor a tanító-ember is megérdemel 3 kg.-ot egy órai tüdőrongálás címén. Jól tudja a város, hogy az iparosinas-iskolánál való tanítás egy tanítóra sem kötelező; ha nem megfelelő a tiszteletdíj, senki sem köteles elfogadni a tanítást. Az iparosiskolánál való tanítás magánelfoglaltság, melyet csak úgy vállal el bárki is, ha némileg előnyös. A város is szívesen meghajol a búzavaluta előtt, legalább nem kell minden félévben vagy talán negyedévenkint az iparosinas-iskola tanszemélyzetének a díjazásán töprengenie s ezzel eleje vétetik minden további zűrzavarnak. Ha a Tókertekért búzavalutában fizetjük az árendát, legyen áilandó a búzavaluta! Pedagógus. IRODALOM. „Magyarország katasztrófája." Deme Károly tanulmánya. Amióta Deme Károly ezt a munkáját megírta, azóta sok idő tellett el. A Délvidék csúfos kiürítése után kellett a szerzőnek, a régi, harcos tollú, magyar írónak menekülnie és akkori tapasztalatait, valamint azokat a benyomásait írja le e műben, miket hazánk összeomlása emlékek és remények gyanánt felidéztek lelkében. Az emlékek több fejezetét foglalják el müvének. És itt szinte döbbenetes jóslatokra bukkanunk. Deme, mint a Délvidék alapos ismerője, évekkel a világháború előtt és több izben a világháború alatt is cikkekben, könyvekben mutatott rá azokra a jelenségekre, melyek szükségszerűen idézték elő katasztrófánkat. Úgy a nemzetiségi, mint a szociális probléma terén eszméi voltak, melyek meghallgattatása esetén ha a katasztrófát nem is háríthattuk volna el, — hisz végitéletünket már 2

1/

i évvel Trianon előtt kimondták Pittsburgban! — de sokat megmenthettünk volna abból, ami így elveszett. Szines képet fest meg munkája második részében a politikai és társadalmi rend felbomlásáról. Persze itt hívebb a kép, amit a közvetlen tapasztalatokról fest, mint pl. amit a pesti eseményekről tár elénk. A Délvidék bomlására vonatkozó fejezete történeti hitelességűnek tartható. Nagy gonddal van összeállítva a békekonferenciáról szóló fejezet és sok becses, megszívlelésre méltó gondolatot tartalmaz a Jövőnk cimü. Fejtegetéseinek van egynéhány része, amik ma már helytállónak nem fogadhatók el, mert az idő rájok cáfolt, de mint az akkori helyzetből folyók, ezek sem vesztettek értékükből. Az egész művet mélységes hazafiúi fájdalom lengi át, az alkotó munkától, a cselekvő hazafiságtól várja egyedül megváltatásunkat. Deme gondos stilisztika, előadása egy percre sem fárasztó, végig élvezetes, Minden jó magyarnak ajánljuk, hogy a maga okulására, könyvtára gyarapítására, a jövő nemzedéknek pedig becses történeti dokumentum gyanánt szerezze meg Deme Károly müvét. Kapható Kis Tivadarnál és özv. Hajnóczky Árpádnénál. Ára 360 K, vidékre ajánlott küldéssel 430 K. A LEDŐLT SZOBOR. — Petőfi centennáriumon. — Hazánk felett nehéz köd ül, Sürü sötét köröskörül. Fájó szemünk, a könnybelábadt, Fényt, csillagot sehol se' láthat. Csak úgy tántorgunk, félvakon, Tarolt mezőkön, romokon, Irány nélkül, boszorkánykörbe' Mig — behullunk a sírgödörbe ? Ki tudna itt ünnepet ülni, Dicső múlton fellelkesülni, Irtóztató jelent feledni, Nagy romlásra ügyet se' vetni ? ... Petőfi! Hejh! mit ihleted A múltban látott, hirdetett, A végzet rajtunk is betölt: Az ércszobor ledőlt, ledőlt: És nem dörgő égszakadással, Földrengető nagy zuhanással Bukott le a magyar dicsőség, Felmagasztalva minden hősét: Orvul megejtve, csendesen, Csúfosan, szégyenteljesen . .. Mikor kitört a szörnyű tűzvész, Fellángolt mind az öt világrész; Észak, nyugat, dél és kelet Ontotta a forgószelet, Hogy a láng felhatott az égig S a hőség le a föld szivéig: A szent szobor izzófehéren Állott a vész lángtengerében, De ércét ez a pokoli Hő sem tudta megoltani, Mert a Te dicső szellemed Csodás tüze edzette meg /.. . A világégés kialudt Vér tengerétől és könny záporától; Ébredt a lélek örült mámorából, Irtózva látván a romot, hamut. — És ekkor... ekkor jöttek a bitangok; Ekkor támadt a hegyre száz vakondok És ásta, túrta, véste ott alant, Hogy szikla porladt, meglazúlt a hant; S az ércszobor, vészt, lángvihart kiálló, Hirünk, nevünk világgá szétkiáltó, Mit dicsbe vont egy istenadta költő, Oltalmazott két hosszú emberöltő: Megrendült titkon, észrevétlenül, Aztán ... egyszerre leterült.. . Te szent sir ott a rab hazában l Ha majd jön a feltámadás: Ott áll meg a nagy harsonás; Beléfú istenigazában, Hogy hegy és völgy és róna megremeg; Feltámaszt minden szétszórt porszemet. És új életre kelnek, Akik holtan hevernek A magas észak jégmezőin, A távol délnek bérctetőin. • S a vértanú sereg táborba szállva Új küzdelembe fog, új nagy csatába: Felgyújtja lángolásra tört szivünket, Megerősíti csüggedő hitünket, Kemény acél lesz elzsibbadt karunk, S kitör ajkunkon: élni akarunk! De nem rabszolga hitvány életét, Ki félve mozdul és reszketve lép, Nem vert ebeknek gyáva kéznyalását: Szabad sasoknak büszke szárnyalását! S szilaj erővel megragadva, Oda repítjük ismét a magasba Az ércszobrot, — hogy gyönyörködve lássa Fent az új élet hajnalhasadása! Akkor lesz ünnep a magyar világon! Örömtűz gyúl ki bércen, rónaságon, S ki sorsunkon ma könnyet ejt szemébüt: Petőfi lelke újra megdicsőül! Medgyasszay Vince. ABADIE valódi francia szivarka-hüvely ÚJDONSÁGOK. — Főigazgatói látogatás. Dsida Ottó főigazgató a héten a ref. főgimnáziumban volt hivatalos látogatáson. Az ennek befejeztével tartott értekezleten a fenntartó egyházkerület részéről Czeglédy Sándor főiskolai gondnok elnökölt s ez alkalommal a főigazgató tapasztalatairól teljes elismeréssel nyilatkozott. — A főiskola Petőfi-ünnepe. A főiskola, melynek örök büszkesége, hogy Petőfi tanítványa volt, méltó módon áldozik emlékének születése százéves évfordulója alkal mából március 15-én d. e. 10 órakor a tornateremben tartandó ünnepélyén. Maga Németh István püspök, a főiskola volt tanára mondja a megnyitó beszédet, az ünnepi beszédet pedig Kozma Andor, az Akadémia tiszteleti, a Petőfi és Kisfaludy társaságok rendes tagja, egyházkerületi tanácsbiró fogja tartani. A műsor többi száma : Fekete Károly díjnyertes ódáját szavalja, a főiskolai ének- és zenekar szereplése és Mátyás Lajos szavalata. Az ünnepély után 11 órakor nyitják meg a díszteremben rendezett Petőfikiállítást. — „A túlsó parton." A református nőnevelő-intézet Petőfi-ünnepe, melynek keretében újdonságként szinre kerül „A túlsó parton" cimü drámai kép is, holnap, vasárnap este 8 órakor lesz az intézeti díszteremben. Jegyek ma estig Kis Tivadarnál válthatók. A jövedelem fele a Petőfi-Jókai szobor-alapé, fele az aszódi Petőfi-gimnáziumé lesz. — Petőfi-kiállítás. A főiskolai díszteremben március 15-én megnyíló Petőfi-kiállítás előkészületei serényen folynak. A főiskolai könyvtár gazdag anyagán kivül magánosok és intézetek is számosan hozzájárulnak képek, szobrok és könyvek odakölcsönzésével a kiállítás minél tanulságosabbá tételéhez. Legutóbb legnagyobb könyvtárunk, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtára küldte meg Petőfi müvének tizennégy nyelven megjelent fordításait, valamint Petőfi dalainak ritkább megzenésítéseit. A budapesti Ráday-könyvtárból is kapott a kiállítás néhány ritkaságot. A kiállítást március 15-én, a főiskola Petőfi-ünnepélyének végeztével Németh István püspök nyitja meg 11 órakor. Belépődíj felnőtteknek 50 K, gyermekeknek 30 K, állandójegy felnőtteknek 200 K, gyermekeknek 100 K. A felülfizetéseket a könyvtár Petőfi-gyűjteménye kiegészítésére fordítják. A kiállítás megtekinthető naponta délelőtt 11-12-ig, délután 2—5-ig. — Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Gyömörey Imre volt komáromi földmivesiskolai tanárt Pápára helyezte át. Gyömörey tanár, ki pályája kezdetén is itt működött városunkban, állását már el is foglalta. — A Képzőtársulat diszünnepe. Ha minden évben városunk közönségének méltó érdeklődése fordult a főisk. ifj. képzőtársulat márciusi ünnepe iránt, még sokszorosan fokozott az érdeklődés idén, mikor a márciusi ünnep a képzőtársulat egykori tagja, Petőfi Sándor emlékének van szentelve. A hatalmas méretekben tervezett ünnep a következő részekből áll; I. Március 15-én délelőtt 11 órakor felvonulás a Honvéd-emlékhez, hol Pőcz István és Elekes Boldizsár szavalnak, Fekete Károly emlékbeszédet mond. Utána következik a Petőfiház megkoszorúzása, ez alkalommal Ábrahám János mond beszédet és Mátyás Lajos szaval. II. A színházi ünnepélyen a főiskolai énekkar szolgáltatja az első számot. Ezután Fekete Károly pályanyertes ódáját szavalja Pethő Antal. Zenekari szám után szinrekerül Szávay Gyula és Géczy István Petőfi c. színművének három jelenete Sándor Pál tanár-elnök rendezésében. A pápai diákélet c. képben közreműködnek: Pethő Antal, Szabó Kálmán, Fekete Károly, Mesterházy László, Mátyás Lajos, Farkas Pál, Tánczos Dezső, Szalay János, Kis Tivadar, Kis Iluska, Hochschorner Lujza. A nagykárolyi bál szereplői: Pethő Antal, Fekete Károly, Elekes Boldizsár, Farkas Pál, Szűcs Iduska, Kis Rózsika. Báli hölgyek. Urak. Történik Nagykárolyban, 1846 szept. 8-án. A képben előforduló menüett-táncot lejtik: Szűcs Iduska, Kis Rózsika, Rácz Irénke, Győrffy Rózsika, Molnár Juliska, Németh Piroska úrleányok,