Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-12-01 / 48. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár: Egy hónapra 1SOO korona. Egyes szám ára 400 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK M I IV D E IV A Pápai Hiiiap előfizetési ára december hónapra 1200 K. Egyes szám ára .... 400 K. Gyilkosságra szövetkeztek, még ha máskép is fogalmaztatnék meg ellenük a vádirat, a nem jogászilag gondolkozó közönség máskép nem nevezhetné azt az elvetemült vállalkozást, amelynek tettesei végre az egyszer hurokra kerültek. Ezek tehát gyilkosságra szövetkeztek. A véletlen, a gondviselő véletlen megakadályozta, hogy a gyilkosságra való szövetkezésből valódi gyilkosság is váljék. Arra ugyanis nincs bizonyíték, hogy azok, akik itt szövetkeztek, próbálkoztak, hasonló mértékben angazsálva voltak-e abban a merényletben, melyben békés és munkás polgárok véreztek el ártatlanul. Ez a szövetkezés, ez a merénylet mind nagy kérdőjel mered reánk, ha a mőstan elfogottak vallomásairól a hasábos riportokat olvassuk. A rendőrség most bizonnyal szép munkát végzett. De teljes csak akkor lesz e munka, ha azok is biráik elé lesznek állíthatók, akiknek sikerültek is a merényletek s ha — ez még ennél is fontosabb a közbéke szempontjából — lesújt a büntetés azokra is, akik láthatatlanul vezették a bombavető kezeket. Olvastuk, hogy az oláh királyné kegyesen fogadta azokat a magyar anyákat, akik 40.000 anya nevében kérték őt, hogy adja vissza a magyar kisdedeknek édes anyanyelvüket. Olvastuk továbbá azt is, hogy a deputáció tagjait ozsonnán vendégéül látta azután Mária királynő, Míg a hir első része gyenge biztatásként, de mégis biztatásként csengett felénk, a másik fele már viszás érzést keltett bennünk. A walesi urak jutottak eszünkbe, akiket lakomára hív Edwárd király győzelme, a walesiek letipratása örömére. A király nem tudta a walesi urakat kedvre hangolni, de ami egy királynak nem sikerült, azt a maga hízelgő ravaszságával nem érheti-e el egy királynő ? Vigyázzatok magyar asszonyok, ne kápráztasson el benneteket az idegen udvar kegye. Csengjen fületekbe ott a távol Erdélyben a walesi bárd éneke: Levágva népünk ezrei Halomra, mint kereszt, Hogy sirva tallóz, aki él, Király, te tetted ezt! Apró megjegyzések. A város jótékony akciója — úgy lát| szik — megfeneklett, vagy tán meg sem indult, í mert eddig nem hallottunk semmi hirt róla. | Néhány héttel ezelőtt szóvá tettük már a dolgot, figyelmébe ajánlottuk a hatóságnak a téli felsegítő akció megindítását, de bizony visszhangja nem támadt szavunknak. Ám pusztán felekezeti ügynek nem lehet tekinteni a jótékonykodást, a felekezeteknek kei 10 anyagi ereje nincs is hozzá, a polgárság egyetemének, a városnak is fel kell karolnia a szegények istápolását. És itt első sorban a szegény iskolás gyermekekre gondolunk, akik lábbeli hiánya miatt kénytelenek távolmaradni az iskolától. Ezeknek kell sürgősen segítségére sietni, mert nem vetne ránk fényt, ha városunkban akadna gyermek csak egy is, aki azért nem járhatna iskolába, mert nincsen lábbelije. A város, a felekezetek egyirányú — habár külön-külön végrehajtott — jótékony akciója bizonyára el tudná hárítani az e téren mutatkozó bajokat. Tengerszemek a járdákon. A napokban váratlanul beköszöntött nagy havazás és az azt követő hirtelen olvadás nemcsak arra volt jó, hogy szép sorjában kikereste a cipőinken rejtve meghúzódó lyukakat, hanem felfedte a gyalogjárdáinkon eddig észrevétlenül meglapuló tengerszemeket is. Mindenesetre igen figyelmes dolog városi hatóságunktól, hogy a csehek által ott a magas Tátrában megszállva tartott világhírű tengerszemünket így akarja pótolni számunkra, de bármennyire el legyünk ragadtatva a természeti tüneményektől, ezeket a gyalogjárda-tengerszemeket mégis csak elengedtük volna. A legügyesebben véghezvitt tojástáncok ellenére is, miket ezekben a locs-pocsos napokban végiglejtettünk a járdákon, gyakran megtörtént ugyanis, hogy pont a tengerszem közepébe léptünk bele s bokáig, nemritkán feljebb is, elmerült lábunk a piszkos lében. Szeretettel kérjük tehát a városi hatóságot, hogy ezeket a legkevésbbé óhajtott tengerszemeket tünteítesse el mielőbb a gyalogjárdákról, ha már a nyáron lefolytatott nagy aszfalijavítás alkalmával megfeledkeztünk róluk. Mindenesetre őrvendünk, hogy jó állapotba jutott a nálunknál türelmesebb és edzettebb négylábúak útja, a kocsiút, de a viszonosság elve alapján — azt hisszük — mi is számot tarihatunk reá, hogy keserves földi pályánkat nyaktörő veszedelmek és önkéntelen hideg lábfürdők nélkül futhassuk végig. Az aszfaltjárdákon is. A kisiskolások érdekében. Beköszöntött a rossz idő, megrövidültek a napok s mi mindig sajnálkozva tekintünk a kis iskolás gyermekekre, akikkel reggel 8 óra előtt találkozunk az utcákon, amint apró lábaikkal az iskolák felé igyekeznek. Ezeknek az apró emberkéknek bizony még sötétben, esetleg reggel 7 óra előti fel kellett kelniök, hogy pont 8 órára az iskolában lehessenek. Iiyen idő tájban akárhány helyen még le sem tisztogatták a járdákról a havat — már t. i. amikor hó van —, jóformán még meg sem indult az utcákon az élet, s nekik már bandukolniok kell a töretlen utakon, a barátságtalan reggeli atmoszférában. A kicsikék érdekében a tantestületekhez fordulunk kérésünkkel: a téli időszakban kezdjék az előadásokat egy órával később, reggeli 9 órakar, ha máshol nem, legalább az alsó két osztálynál. Azt hisszük, ez keresztülvihető volna a tanrend sérelme nélkül. Csak egy kis jóakarat kell hozzá. S ne feledjük, hogy jócskán vannak a kis elemisták között, akik a távol külvárosokból, sőt a kültelkekből — Kishegy, Öreghegy, Törzsökhegyből stb. — járnak be az iskolába. Ezekre valósággal áldás volna a tanításnak reggeli 9 órakor kezdése. N. P. ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága a folyó 1923. évi december hó 10-én törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlést tart. Nevezetesebb tárgysorozat: Alispáni jelentés. A vármegye közigazgatási bizottságából kilépő tagok helyeinek betöltése. A vármegyei alapok és alapítványok 1924. évi elhelyezése. A vármegye 1924. évre szóló költségelőirányzata és 10'5%-os háztartási pótadó kivetése. Pápa városának következő ügyei szerepelnek a megyegyűlésen: A vágóhid tetőzetének javítása. A városi szikvizadó felemelése. A piaci rendtartásról alkotott szabályrendelet. Pápa város képviselőtestületének a pápai tüdőbeteg gondozó intézet anyagi támogatása tárgyában hozott határozata. Pápa város kéoviselőtestületének a pápai m. kir. földmíves-iskolánál tett 300—300 kor. alapítványi díjnak az 1923—24. tanévre 2—2 mm. búzára történt felemelése tárgyában. A foglalkozást közvetítő és cselédszerzésről alkotott szabályrendelet. A városi bélyegilletékről alkotott szabályrendelet. Pápa város képviselőtestületének a városi tisztviselők és alkalmazottak javára 1,122.460 koronát kitevő rendkívüli segélypótlék megállapítása tárgyában hozott határozata. Az 1923. évi háztartási alap, községi közmunka-alap, kövezetvám-alap, vízvezetéki alap költségvetése. — Egy földink előmenetele. Csak nemrég adtunk hirt róla, hogy dr. Merétey Sándor gyermekorvos földink, lapunk jelestollú s kedvelt munkatársa, egyetemi tanársegéd lett s most arról értesülünk, hogy őt Kecskemét város tanácsa az alföldi metropolis nagyszabású csecsemővédő-intézetének élére állította és ugyanakkor a főispán a kórházi gyermekosztály főorvosává nevezte ki. Merétey dr. már el is foglalta új állását. — A város közgyűlése. E hó 28-án városi közgyűlés volt dr. Tenzlinger József polgármester elnöklésével. A gyűlés, melyen pedig szép számú városatya volt jelen, félóra leforgása r alatt lepergette a napirenden levő ügyeket. Állami mintára megváltoztatták a városi nyugdíjszabályzatot, a gyámpénztári pénzekre nézve kimondották, hogy azok a jövőben csak valorizált kölcsönök alakjában adhatók ki s a pénzek esetleg „kosztolhatnak" is. A földmivesiskolánál két alapítványi hely után az eddigi 2 q helyeit 5 q buza ellátási díj fizetését kimondták. A virilisták névjegyzékét elfogadták. Az állami kislakásokra benyújtott ajánlatokat túlalacsonyaknak találták s ezért nem fogadták el. A tisztviselőknek megengedték, hogy eddigi pénzintézeti állásaikat továbbra is viselhessék. A kövezetvám felemelésére a keresk. minisztertől engedélyt kérnek. Az ipariskolai óraadók részére óránként 2000 K-t állapítottak meg. (A kiadás e cimen évi 21 millió lesz.) A közoktatási miniszter leirata elintézéseként az ide jövő színtársulat részére a múlt számunkban felsorolt kedvezményeket adják, miknek ellenében folyó kiadásokra és díszletekre 3 millió K állami segítséget kérnek. Sarudy György kérését, hogy a városnak a földmives-iskola melletti telkéből házhely hasíttassék ki s adassék neki el, nem teljesítették. Végül illetőségi és ingatlanszerzési ügyeket intéztek el.