Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-11-10 / 45. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra ÍOOO teorona. Egyes szám ára 300 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Milliószor is kevés elmondani, hogy Trianont erőszak, ármány tetejébe még tudatlanság is hozta létre. Tudatlanság kétféle van, tudattalan és tudatos. Tudat­talan tudatlanság az, mikor valaki, aki nem ismer viszonyokat, embereket, álla­mokat és nemzeteket, a legteljesebb non­salansszal döntőleg beleszól ezek életébe. Nem tehet róla, hogy nem ismeri a dol­gokat, rá van bizva a határozás, dönt hát a maga tudattalan tudatlanságában. Más a tudatos tudatlanság. Ez mestersé­gesen jön létre. Ehhez utazó skótok (Scotus Viatorok) kellenek, akik hazud­nak, rágalmaznak, félrevezetnek és sötét­séget teremtve ott, ahol világosságnak kellene lenni, a saját agyuk szerint for­málják másokét és ezek létesítenek Nagy­magyarországból Csonkamagyarországot, így történt, mindnyájan tudjuk, hogy így történt. S ha ma azt olvassuk, hogy ugyanazon Scotus Viator belátta „téve­déseit" s ma már ő is a békeszerződések revíziójára gondol, akkor dehogy örülünk rajta, — ökölbe szorul a kezünk. Mivel­hogy úgy áll a dolog, hogy a tudatlan­ságot könnyebb előidézni, mint tudást, a rosszat inkább hajlandók elhinni az emberek, mint a jót, s ha egyszer meg­növesztettük a szarvát csehnek, rácnak és oláhnak, csak úgy békésen nehéz azt* letörni. De azért az idők jelének keil tartanunk, ha már a jeles skót utas is belátja, hogy Trianonnál képtelenebb badarságot földi elmének még nem sike­rült kieszelnie. A földreform vesszőparipája. Egy párttöredék, melynek parlamenti tak­tikázása és a sajtóban a földreform-novellával való konkolyhintése már szinte mindennapivá közönségesítette az agrárkérdést, melyet a kor­mány a legkomolyabb elhatározással és az ellen­tétek kiegyenlítésével akar mielőbb tető alá jut­tatni, ismét elővette régi vesszőparipáját és a novella halogatásával vádolja a kormányt. A földreform-novella pedig a legjobb úton van a törvényerőre emelés felé, amennyiben letárgya­lása az egységespártban megtörtént s jelenleg a Ház szakbizottságai előtt fekszik, melyek hi­vatva vannak azt előkészíteni, hogy a Ház elé terjeszthető legyen. A földreformnak a kormány részéről való őszinte akarását és erélyes végrehajtása iránti készségét ezekután csakis az az ellenzék von­hatja kétségbe, amelyik agitaciós célokból sze­retné a reform elodázását látni, hogy hivei előtt mintegy kidomboríthassa a maga földreformot sürgető programmját. A kisgazda társadalom azonban nem hajlandó a maga létkérdését zá­logba vetni a fajvédőknek akkor, amidőn a kormánytól annak komoly előkészítő munkája által korrekt biztosítékokat kapott s amikor a novella a kormányban bennülő s kisgazda ér­dekeket mégis csak a legreálisabban képviselő földmivelésügyi miniszter előmunkálatai alapján már rég átment a minisztertanácson és mint említettük, jelenleg a nemzetgyűlési szakbizott­ságok előtt fekszik. A Ház elnapolása, melyet az ország felett I lebegő pénzügyi és sok vonatkozásban kül­| politikai problémák, a jóvátételi bizottság ki­küldöttjeinek helyszíni tárgyalásai s általában a külföldi kölcsönnel összefüggő kérdések tö­mege elvitathatatlanul indokolnak, korántsem jelenti a földreform-novella háttérbe tolását, hiszen a parlamenti szünet alatt is folynak a novella összes részleteire kiterjedő tárgyalások. Szomorú volna, ha a fajvédők által kifogásolt „hosszura nyújtott" bizottsági viták helyett, melyek ugyan már nagyrészt befejeződtek és nagyhirtelen összecsapták volna a dolgot és zavaros kialakulatlan vélemények árjában úgy vitték a reformot a Ház elé, hogy ott szenve­délyek és indulatok martalékává legyen. A no­vella szükségességére és fontosságára való tekintettel kel! a földreform-novellát a maga útján és módján etőkészíteni, mert csak így alkalmas a nemzet összeségét képviselő testület előtt az objektív és meddő szócsatáktól mentes megvitatására. Fölösleges aggodalom félteni a novellát, mikor eléje már semmi akadály sem tornyosul, de még kevésbbé elfogadható a nyugtalan párt­frakciók túlzott résen-állásának jogossága, mellyel ismét pártpolitikai szempontok med­rébe akarják a feltartózhatatlan törvényhozási folyamatot visszaterelgetni. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Németh István püspök Czeglédy Sándor főiskolai egyházi gondnok kíséretében szerdától kezdve a hét végéig váro­sunkban tartózkodott. — Főigazgatói látogatás. Sarudy Ottó tanítóképző-intézeti kir. főigazgató a hét folya­mán végezte hivatalos látogatását a helybeli református tanítónőképző-intézetben. — A királykisasszony magyarul tanul. Pár hét előtt hirt adtunk róla, hogy József Ferenc kir. herceg, József kir. herceg fia el­jegyezte a szászok volt királyának leányát, Anna Mónika hercegnőt. A vőlegény azt óhaj­totta, hogy mire mennyasszonya az ő oldala mellé kerül, tudjon magyarul és ismerje Magyar­ország történetét. Hogy e célját elérhesse, apja, József kir. herceg felkérte a helybeli Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége érdemes elnökét, Gamerra Alberta Mária bárónőt, hogy a fiatal királykisasszonyt mennyasszonysága ideje alatt magyar szóra magyar szellemben oktassa. Gamerra bárónő a megtisztelő megbízatást el­fogadta s a közel napokban utazik ki a szász udvarhoz, mely most egy Boroszló melletti kastélyban tartózkodik. A Mansz legutóbbi ülé­sén a bárónő elbúcsúzott a választmánytól. Az egyesület ügyeit távolléte tartama alatt Pongrácz Józsefné alelnök-titkár vezeti. — Tisztviselők mellékfoglalkozása. A belügyminiszter a főispánok, valamint az önkormányzati tisztviselők és egyéb alkalma­zottak mellékfoglalkozása tekintetében ma ren­deletet adott ki, amely úgy intézkedik, hogy az állami és államvasuti tisztviselők állásával Össze nem férő foglalkozásokról már korábban megjelent rendeletben megállapított szabályok általánosságban a főispánokra és az önkor­mányzati tisztviselőkre is irányadók. A miniszter kötelességévé teszi a törvényhatósági bizottsá­goknak és a községi képviselőtestületeknek, hogy az Önkormányzati tisztviselők és egyéb alkalmazottak által eddig elvállalt mellékfoglal­kozásokat haladéktalanul vegyék birálat alá, a főispánokat pedig felhívja, hogy mellékfoglal­kozásaikat neki azonnal jelentsék be. Akik a már elvállalt mellékfoglalkozás folytatására en­gedélyt nem kapnak, kötelesek attól a vonat­kozó határozat jogerőre emelkedésével azonnal megválni. — Kevesebben utaznak a vonatokon. A felemelt tarifa csak 10 napja, hogy életbe­lépett a vasutakon. Az áremelés meglátszik a forgalmon, amely körülbelül 20 percenttel meg­csappant. A forgalomcsökkenés különösen a gyorsvonatokon tapasztalható. Jellemző, hogy a személyvonatok I. és II. osztályában bőven van hely, a III. osztályú kocsik azonban túl­zsúfoltak. — A kincstári haszonrészesedés. A pénzügyminisztérium rendeletet adott ki, amely­ben módosítja a kincstári haszonrészesedésről szóló eredeti rendeletet és megállapítja, hogy haszonrészesedést kell fizetni az ideiglenesen adómentes, de egyébként házadó alá eső épület, vagy épületrész bérjövödelme után is. Sőt a házadó alól külön törvény alapján állandóan mentes épület, vagy épületrész után is, ha az bérbe van adva. Nem kell kincstári haszonrészesedést fizetni olyan épület után, amelyben csak egy, vagy két lakás van s ezeket a tulajdonos és családja használja. A kincstári haszonrészesedés alapja a bérbeadott épületért vagy épületrészért bármely néven fizetett ellen­érték, a bérbeadott épületnél pedigfa becsléssel megállapított haszonérték. A kincstári haszon­részesedés kulcsa minden esetben 25 százalék, amelyet a bérlő a bérösszegen felül köteles fizetni. — A Pápai Lloyd-társulat f. hó 18~án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor saját helyiségé­ben rendkívüli közgyűlést tart, melyre e tago­kat ez úton is meghívja az elnökség. — Vetített képes előadások. A refor­mátus főgimnázium tanári kara a tanulóifjúság számára már három tanévben rendezett nép­szerű tudományos előadásokat ez évben is foly­tatni fogja és ezeken az érdeklődő közönséget is szívesen látja. — Az első előadást a főisk. tornatermében ma, szombaton este 6 órakor Tóth Lajos főiskolai ének- és zenetanár tartja: „A magyar népdal a múlt század I. felében" cimmel. Azután vetített képekkel kisért ter­mészettudományi, régiségtani és földrajzi elő­adások következnek, melyeket Barcsi) József, Király Iván, Fejes Zsigmond, Pap Zoltán, dr. Lakos Béla és Szűcs Dezső főgimu. tanárok fognak tartani; kezdetük esti 6 órakor; be­lépti díj 300, 200 és 100 K, mely összegek a szükséges diapozitivek beszerzésére fordít­tatnak. Helyesen válaszol a takarékos és okos háziasz­szony, ha más kávépótlék vé­telére akarják rábeszélni: „Ne fáradjon!... Én kávémat mindig csak a kávédarálóval ellátott „Valódi Franck"-kai főzöm. Csak azt adja nekem."

Next

/
Thumbnails
Contents